Problémamegoldás 5 db "miért" kérdéssel

Akinek volt már 3 éves gyermeke, biztosan tudja, hogy a beszédtanulás egyik leghatékonyabb kérdése a „miért?” Nem csak arra jó, hogy a gyermek megtudja valaminek az okát, mert sok esetben nem is arra kíváncsi, hanem azt szeretné, hog

Akinek volt már 3 éves gyermeke, biztosan tudja, hogy a beszédtanulás egyik leghatékonyabb kérdése a „miért?” Nem csak arra jó, hogy a gyermek megtudja valaminek az okát, mert sok esetben nem is arra kíváncsi, hanem azt szeretné, hogy beszéljünk neki a világ dolgairól: Miért van ma kedd? Miért az a neve, hogy Peti? Apa, miért van neked fejed? Miért köd?

Nem csak a tanulásra jó ez a kérdés, hanem a problémamegoldásra is. A Toyota cég az utóbbi egy-két évtizedben eléggé belejött a sorozatgyártásba. Egy bizonyos Sakichi Toyoda nevű úriember fejlesztette ki számukra a 5 Whys módszert a problémák kiváltó okainak (root causes) feltárására, majd a módszer a cég termelési rendszerének alapjává vált. Később a Lean, a Kaizen és a Six Sigma is átvette.

Nem bonyolult a dolog, a „miért” kérdés ötszörös ismétlése segítségével a probléma természete és a megoldás is nyilvánvalóvá válik. Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója egyszer a kiszállítási központjukban egy munkavédelmi incidensről értesült, melynek során az egyik dolgozónak megsérült az ujja. Odament a táblához és alkalmazni kezdte a 5 Whys technikát.

- Miért sérült meg a munkatárs hüvelykujja?

- Mert elkapta a futószalag.

- Miért kapta el a futószalag az ujját?

- Mert a táskáját üldözte, amit elvitt a szalag.

- Miért üldözte a táskáját?

- Mert előzőleg rátette a futószalagra, és a szalag váratlanul elindult.

- Miért volt a táska a futószalagon?

- Mert asztalnak használta a szalagot.

Szóval azért sérült meg az ujja, mert szükség lett volna asztalra, de nem volt a környéken, és így a futószalagot használta e célra. A hasonló problémák elkerülése végett a megfelelő helyekre telepítettek asztalokat és frissítették a kollégák munkavédelmi ismereteit. (A történet forrása: www.schmula.com)

Persze ez a módszer sem mindenható, több kritika is érte. Például

- Hajlamosak lehetnek az emberek megállni a szimptómáknál, ahelyett, hogy mélyebb okokat keresnének.

- Nem lehet olyan okokat vele feltárni, amelyek a vizsgáló személy ismeretein túlmutatnak.

- Más-más kérdezők eltérő végeredményre jutnak ugyanannál a problémánál.

- Jellemzően egy okot tárunk fel, pedig több dolog is vezethet a problémához.

Mindenesetre elég érdekes, hogy sikeres nagyvállalatok (többek között) úgy fejlesztik szinte tökélyre termelésüket, hogy ötször megkérdezik ugyanazt. Újabb példa arra, hogy nem kell valaminek bonyolultnak lennie ahhoz, hogy jó legyen.