Vezetői kiválóság és a coaching szemlélet

Jean-Francois Zobrist, a FAVI nevű francia autóipari beszállító vezérigazgatója kétféle vállalatot különböztet meg: a Hogyan cégeket és a Miért cégeket. Az előbbiek arra fókuszálnak, hogy pontosan megmondják az embereknek, hogy

Jean-Francois Zobrist, a FAVI nevű francia autóipari beszállító vezérigazgatója kétféle vállalatot különböztet meg: a Hogyan cégeket és a Miért cégeket. Az előbbiek arra fókuszálnak, hogy pontosan megmondják az embereknek, hogy mit és hogyan csináljanak, majd pedig megpróbálják ellenőrizni és számon kérni mindenféle kontroll módszerekkel, hogy az történik-e, amit előírtak. A Miért cégek ehelyett arra összpontosítanak, hogy a munkatársaik megértsék, merre igyekeznek kormányozni a hajót, és milyen alapértékeket tart a vállalat fontosnak. Ezek ismeretében jóval nagyobb szabadságot tudnak adni az embereknek arra, hogy eldöntsék, miként végzik el a feladatokat. Sőt, uram bocsá', még arra is képesek a dolgozók, hogy saját maguk tűzzék ki az egyéni szintű célokat a területi célok ismeretében.

A múlt héten két napos coaching szemléletű vezetés továbbképzést tartottunk az egyik ügyfelemnél. Arról beszélgettünk, hogy a coaching, mint vezetői megközelítés jól alkalmazható minden olyan feladatnál, ahol az egyén számára fontos célokról, feladatokról van szó. Persze akadnak olyan feladatok, ami egyáltalán nem fontosak az egyénnek, végképp semmi kreativitás nem szükséges hozzájuk, a vállalat számára viszont szükségesek. Ilyen esetekben kénytelen a vezető direktívebb módszerekhez folyamodni, megkérni a beosztottat, hogy készítse el a kérdéses táblázatot a megadott instrukciók alapján. De még itt is lehet valamilyen szintű szabadságfokról beszélni, hiszen például a határidőn belül a feladat bármikor elvégezhető.

A KPMG Akadémia következő Coaching szakmai reggelijén tartandó előadásomban is a coaching szemléletű vezetés lesz a téma, de más oldalát feszegetjük. Először azt tervezem majd megvilágítani, hogy én mit is értek alatta. Aztán pedig arra keressük a választ, hogy valami új divatról van-e szó, vagy kellően megalapozottan javasoljuk a coaching szemléletet a tudásmunkások vezetésének fő megközelítéseként. Visszatekintünk az utóbbi száz évre, hogy a menedzsmenttel és a motivációval kapcsolatos elméletekre hogyan épít a coaching szemléletű vezetés. Ezután az 1980-as évektől napjainkig rápillantunk néhány masszív vezetői kiválóság kutatásra (Tom Peters, Jim Collins, Marcus Buckingham, Franklin Covey, Google Project Oxygen), hogy igazolják-e vajon a coaching szemlélet által implikált gondolatokat.

A 2012. szeptember 20-án tartott rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Ezen a linken lehet bejelentkezni szeptember 13-ig.