Words don’t come easy…
Hát igen, F. R. David akkor aratott nagy sikert ezzel a számmal, amikor születtem és biztos nem gondolta, hogy ennyi év után nem csak a szerelemben, hanem a munkahelyeken is nehézséget okoz a megfelelő szavak és mondatok megalkotása és á
Hát igen, F. R. David akkor aratott nagy sikert ezzel a számmal, amikor születtem és biztos nem gondolta, hogy ennyi év után nem csak a szerelemben, hanem a munkahelyeken is nehézséget okoz a megfelelő szavak és mondatok megalkotása és átadása.
Barátokkal beszélgetve, minduntalan elő jön a téma. Aki vezető, folyamatosan panaszkodik, hogy „és nem azt csinálja, amit kellene, hanem teljesen mást…” illetve, aki beosztottként húzza le a napokat, gyakran azzal menti ki magát: „Szerinted honnan találjam ki, hogy mit akar?”
Napjainkban minden eszközünk szinte egy célt szolgál: a kommunikációt. Gyorsan jussunk információhoz, adjunk jelzést, érjünk el mindent és mindenkit.
Akkor mi az oka annak, hogy mégis telepátiával akarunk elintézni, elintéztetni fontos dolgokat?
A fent említett eszközök véleményem szerint olyan „kommunikációs zajt” hoznak létre, hogy lényegtelen már mit és hogyan, csak kommunikáljunk. Már nincs korlát hasznos és haszontalan információ között, lényeg: toljuk ki az infót, majd valaki fogadja a másik oldalon. Fellazulnak a viszonyok, a kapcsolatokban, a kommunikáció szinte elveszíti a tartalmát és itt is érvényesülni kezd a PR alapgondolata: mindegy mit, csak beszéljenek rólad.
Ebből csak azok tűnnek ki, akik képesek tematizálni a kommunikációt, elérni, hogy az a tartalom menjen át a címzetteknek, amit és ahogy szeretnének.
Vezető-beosztott viszonyokban gyakran keveredünk abba a hibába, hogy az egyes feladatok, elvárások stb. nincsenek megfelelően átadva a címzettnek, sokszor magától érthetőnek gondoljuk azt, hogy hát úgy is tudja a munkatárs, mire gondolok. Sőt, ezért is kapja a fizetését.
Hát kedves vezetőtársak az a helyzet, hogy nem.
A munkatárs feladata, hogy az adott feladatot, az elvárt minőségben határidőre, elvégezze. Ha pedig több van neki, akkor érdemes elmondani, milyen korrelációban vannak egymással a kívánalmak, mert a végén még előfordulhat, hogy olyan sorrendben is fognak elkészülni a megoldások. Gondolatolvasás nem elvárt, kivéve, ha jósdát üzemeltetünk a kereskedelmi tv-kben, délidőben.
Gyakori probléma – fiatal vezetőknél pedig pláne gyakori – hogy nem adják át pontosan az utasításokat, hanem pörögjünk jelszóval elég csak megérezni az elvárásokat. Ja és már csak a határidő után csattannak fel: „Miért nincs még kész?” Illetve „Ez meg mi?”
Gyerekkoromban szerettem olvasgatni O. Nagy Gábor: Mi fán terem? c. könyvét, amelyet felhasználva választottam cégem szlogenjét is, kicsit aktualizálva: Eszközeink szentesítik célját.
De az ide kötődő közmondást is idézném, amelyet mindig kiegészítve hallottam szüleimtől:
Jó munkához idő kell! – Az elrontotthoz meg még több, mert azt újra kell csinálni…
De hogyan lehet úgy elvégeztetni feladatokat, hogy azok meg is legyenek?
2 dolog, kell hozzá: egyrészt egy kicsit megfoghatatlan tényező: felhatalmazás – a feladat megoldásához milyen játékteret és hatáskört engedek, másrészt pedig egyértelmű formájú és tartalmú rendelkezés.
Két iskolát lehet itt megkülönböztetni a rendelkezés tekintetében:
- utasítás, irányítás, egyoldalú akaratnyilvánítás (old school) régi, de működik
- befolyásolás, együttműködés, motiválás, vezetési stílus (new generation) új, de tudni kell működtetni…
Mit kell figyelembe venni a rendelkezés megfogalmazásánál?
- Milyen konkrét cél elérése érdekében adjuk ki a rendelkezést?
- Kinek szól a rendelkezés? – ismerjük az „Oldjuk meg!” felszólítást, ahol a vezetőnek esze ágában sincs részt venni a kivitelezésben…
- Mit tartalmazzon a rendelkezésünk?
- Milyen formában jelentessük meg? – ha leírjuk, akkor visszakereshető, stb.
- Milyen más ellentétes korábbi rendelkezés lehet érvényben, ami gyengíteni fogja az új feladat kivitelezését?
- Hogyan és milyen formában kérjük a rendelkezésünkben foglaltak elvégzésére vonatkozó visszajelzést?
Egyszerűnek tűnik? Érdemes végiggondolni és kipróbálni legközelebb…
Azonban ne feledkezzünk meg a játék másik szereplőjéről sem, a munkatársi oldalról. Gondolom, ők eddig rettentően bólogattak, hogy ez így van, és milyen jó lenne, ha tényleg így is történne.
Történhet, ha figyelünk rá. Mert a munkatárs felelőssége is, ha nem kap meg minden információt a feladat maradéktalan elvégzéséhez, akkor kérdezzen.
A kérdésnek is van két jótékony tulajdonsága:
- beindítja a gondolkodást
- világossá teszi a másik félnek, hogy nem mondott el mindent és arra készteti, hogy megtegye
Mert, hogy stílszerűek maradjunk: Néma gyereknek az anyja sem vasúti váltókezelő…
Tehát kommunikáljunk munkahelyen tartalmasan egymással és akkor teli torokból énekelhetjük a címsorban szereplő dal utolsó verzéjében található sorokat:
This is just a simple song
That I've made for you on my own
There's no hidden meaning you know when I…
Nem jobb, nem rosszabb, y generációs.
