A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály
A szakszervezet a Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni. Ez minden olyan elemet tartalmazhat, ami a két fél munkaviszonnyal kapcsolatos együttes érdek- és hatáskörébe tartozik.
A kollektív szerződés szabályozhatja:
- a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket
- ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját
- az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét
- a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert
A kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdésről rendelkezhet, de nem lehet ellentétes jogszabállyal.
A kollektív szerződés két részből áll:
- a normatív része a munkavállalók munkaviszonyból származó jogait és kötelezettségeit, illetve ezek gyakorlásának rendjét határozza meg
- a kötelmi jogi része a szakszervezet és a munkáltató kapcsolatrendszerét rendezi.
Mit tartalmazhat a kollektív szerződés?
Általánosságban elmondható, hogy minden olyan elemet tartalmazhat, ami a két fél munkaviszonnyal kapcsolatos együttes érdek- és hatáskörébe tartozik. Vagyis ami a munkavállalói érdekek szempontjából fontos, és megvalósítása a munkaadó hatáskörébe tartozik, vagy amiben a munkaadó szeretné a munkavállalókkal, munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit érvényesíteni, és természetesen amiben a két fél meg tud állapodni.
Nevezetesen:
- a kollektív szerződést kötők megnevezését, és a kollektív szerződés célját, az aláírók megnevezését
- a kollektív szerződés hatályát, a kollektív szerződés felmondásának szabályait
- a jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat
- a munkáltató jogos gazdasági tevékenységét veszélyeztető munkavállalói magatartások felsorolását
- a munkáltatónál üzleti titoknak minősülő adatokat, tényeket, információkat,
- a szervezeti és személyi összeférhetetlenséget
- a további munkaviszony, vagy a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének tilalmát, illetve a tilalom alóli mentesülés szabályait
- a szakszervezeti jogok gyakorlásával összefüggő kérdéseket, így például a szakszervezeti kifogással összefüggő szabályokat, a munkaidő-kedvezmény igénybevételének rendjét, a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét
- a munkaviszony létesítésének feltételeit, a munkaviszony létesítését elősegítő megoldásokat, a pályázat útján betölthető munkaköröket
- a változó munkahelyek felsorolását, a munkakörbe nem tartozó munkavégzést
- a felmondási és a felmentési idő, valamint a végkielégítés mértékét
- a munkára képes állapot meghatározását
- a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását
- a munkaidő beosztást, a rendkívüli munkavégzést, a készenlétet és a szabadság kiadását
- a munka díjazásával összefüggő kérdéseket és a bérpótlékokat,
- a jutalmakat és kitüntetéseket, a szociális juttatásokat
- a munkabér-előleg kifizetésének feltételeit
- a munkavállalói kártérítési felelősség esetén a kártérítési eljárást
-a viták intézésére egyeztető bizottság létrehozását
- a munkakörök besorolását, és a munkakörök betöltésének feltételrendszerét
- az üdüléssel és a munkaruhával kapcsolatos kérdéseket
- a lakásvásárlási kölcsön igénylésének feltételeit
- a nyugdíjpénztárral összefüggő kérdéseket
A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető. A szakszervezet akkor jogosult a munkáltatóval kollektív szerződést kötni, ha jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavaztok több mint felét megszerezték. Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanács választáson együttesen megszerezzék a leadott szavazatok több mint felét.
Kollektív szerződést kötni nem kötelező. A kollektív szerződés megkötését általában a szakszervezetek kezdeményezik. A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot azonban egyik fél sem utasíthatja vissza. A kollektív szerződés megkötését megelőző tárgyalások kötelezőek, de magát a szerződést nem kell megkötni.
A munkáltató a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett, évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezetnek, a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendszerét. A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a munkavállalók megismerjék.
A kollektív szerződés létrejöhet határozott vagy határozatlan időre. Ennek meghatározásánál egyrészt azt kell mérlegelni, hogy egy hatályos szerződés stabilizálhatja a kapcsolatokat, a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. Amíg érvényes egy szerződés, addig azzal biztosan tud kalkulálni mind a munkáltató, mind a munkavállaló. A megállapodásnak ugyanakkor vannak olyan pontjai is, amelyek időérzékenyek - bérek, tarifák, juttatások -, ennek arányában jelentősen megnő egy több évre vonatkozó stabil szabályozás kockázata. Ahhoz, hogy mérsékelni lehessen ezeket a kockázatokat, a felek általában vagy csak minimál standardokban egyeznek meg, vagy korlátozzák a szabályozás időbeli hatályát és pl. minden évben újra tárgyalják az anyagi kérdéseket. Az időbeli hatály meghatározása azért is fontos, mert a békekötelezettség elve alapján a hatályos szerződéssel szemben nem lehet munkaharcot kezdeményezni.
Az Mt. szerint a kollektív szerződést bármely szerződő fél, három hónapos határidővel felmondhatja. A felek ennél rövidebb vagy hosszabb határidőben is megállapodhatnak, a felmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja.
A kollektív szerződés hatályát veszti, ha munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélkül szűnik meg. Ha a kollektív szerződést több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több szakszervezet kötötte, a kollektív szerződés csak valamennyi munkáltató, illetve szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén veszti hatályát.
Forrás: Pethő Róbert: Munkajog
Karoliny Mártonné-Farkas Ferenc- Poór József- László Gyula: Emebri Erőforrás menedzsment kézikönyv
- 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása.
Részletek
Jegyek
- 2023.09.01I Land gamifikált készségfejlesztés Gamifikált készségfejlesztő e-learning programunk játszva tanít: 30 napon keresztül, napi 20-30 percben egy izgalmas virtuális küldetésen vezetjük végig a résztvevőket.
Részletek
Jegyek
- 2023.10.10MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE 150+ KIÁLLÍTÓ, TÖBB SZÁZ ÁLLÁS ÉS SZAKMAI GYAKORLAT VÁR! Kiállítóink hallgatókat, frissdiplomásokat és tapasztalt munkavállalókat is várnak állásajánlataikkal.
Részletek
Jegyek
A munkavállalói résztulajdonosi program (MRP), egy több, mint 20 éve létező eszköz, amellyel munkavállalóinkat motiválni, és ösztönözni lehet. A... Teljes cikk
Egy éve dolgozik vezetőként és fejleszt jövőálló szervezetet Popovics László, informatikai szakember a Bahamákon. A cég, ahol dolgozik az elmúlt... Teljes cikk
Tehetségpiacok létrehozása, belső információáramlás, súrlódásmentes digitalizáció – három lehetőség a HR területek számára, hogy... Teljes cikk
- Újabb tömegdemonstrációk Franciaországban a nyugdíjkorhatár emelése ellen 2 hónapja
- Nincs egyezség a nyugdíjreformról a kormány és a szakszervezetek között Franciaországban 2 hónapja
- Megbízási szerződéssel szerzett jövedelem miatt újraszámíttathatom a nyugdíjam? 2 hónapja
- Óriási sztrájk nehezíti a közlekedést Németországban 3 hónapja
- Megegyezés az Audinál a béremelésekről - jelentős bérfejlesztést sikerült elérni 3 hónapja
- Kézbesítők adták át a postások petícióját a Magyar Posta vezérigazgatójának 3 hónapja
- "A 15 százalék már elfogadható" - béremelési körkép 4 hónapja
- Szakszervezetet akartak alapítani a Tesla dolgozói, kirúgták őket 4 hónapja
- Mindenki az Audi béremelési ajánlatára vár 4 hónapja
- Bértárgyalások: Egyelőre nincs megegyezés a BKV-nál 5 hónapja
- Kezdhetnek izgulni az Audi Hungaria dolgozói, februárban startolnak a bértárgyalások 5 hónapja