Nem kell pánikolni, de érdemes végiggondolni mi lenne, ha valaki elveszítené az állását

December 18-tól 2025. január 20-ig téli termelési szünet lesz a kecskeméti Mercedes-gyárban. A leállást karbantartási és átalakítási munkálatokkal indokolták, amely alatt felkészülnek az MMA és az MB.EA platformra épülő új modellek gyártására – írja a Kecsup.hu. A német autógyár magyarországi leányvállalatának tájékoztatója szerint a korábbi évek gyakorlata szerint alakul a téli szünet a gyárban. Német lapok már beszámoltak arról, hogy a Mercedes németországi gyáraiban a szokásosnál hamarabb kezdődött a téli szünet, amelyet spórolási szempontokkal indokoltak. A VW németországi gyáraiban sztrájkok voltak, miután bércsökkentésről és gyárbezárásról szóltak a hírek.

Magyarországon a kormány szerint máshogy alakul a helyzet. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban korábban arról beszélt: arról tárgyalt, hogy Magyarországon nem hogy nem zárják be ezeket a német tulajdonú gyárakat, hanem fejleszteni fogják, „a BMW is most építi meg a magyarországi gyárát, mert úgy látják, hogy Németországban baj van, de a magyar gazdasági környezet kedvezőbb a számukra” – mondta a miniszterelnök. Értékelése szerint ezek rendkívül értékes gyárak, termelőhelyek, befektetések, és „minden érdekünk amellett szól, hogy ezeket megmentsük, függetlenül attól, hogy Németországban láthatóan nagy bajban van az ipar” – jelentette ki. 

Pengeélen táncolnak

A HR Portál arról kérdezte, Lakatos Pétert, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét, hogy elképzelhető forgatókönyv-e az, hogy egy cég a saját országában gondokkal küzd, míg más országokban lévő gyáregységei zavartalanul működnek azt felelte: „Sőt. A DAX csúcson van, mert a TOP 40 német vállalat legtöbbje (pl. SAP, Telecom, Siemens stb.) nem Németországban termeli a nyereségének nagy részét.” Lakatos hozzátette: „Minden cég maga dönti el, mit és hol gyárt. Nem kérdés, hogy a magyarországi autógyárak frissek, modernek a BMW /BYD még el se indult, tehát versenyképesek. Kivétel a Suzuki, de az az egyetlen európai gyára a márkának, bár sajnos csak árnyéka önmagának, szűk 40%-át gyártja a csúcsnak, pedig a hazai tulajdonú beszállítók szerepe ott a legnagyobb.”

Az MGYOSZ elnöke emlékeztetett: az európai autógyártás minimum 16 millió autóra van méretezve, jó években volt is ennyi, most 11-12 millió körül áll a gyártás ötödik éve. A gyárak ezért már rég kihasználatlanok. Kijelentette: „nincs ilyen mozgásokról szó, melyek során ezek a gyárak dolgozókat bocsátanának el. Ráadásul az autóipari beszállítók (Bosch/Continental/Valeo/Denso és sok más), messze több embert alkalmaznak, mint az autógyárak, és nemcsak a magyar gyárakba (Mercedes, Audi, Suzuki) szállítanak. Tehát ezeken a helyeken érződik elsősorban az európai igénycsökkenés hatása, de nem földrengés-szerűen, nem tömeges gyárbezárásokkal” tette hozzá.

Pánik sehol nincsen a német hírek hallatán – mondta a HR Portálnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke. Hozzátette: egy ideig nyilvánvaló volt, hogy a magyar gyárak fogják tartani a munkavállalókat, bár több helyen megváltak a kölcsönzött munkaerőtől és a harmadik országból érkező munkaerő száma is sokhelyütt visszaesett. László Zoltán szerint „ha megnézzük a jelen pillanatot, akkor azt látjuk, hogy olyan eszközöket alkalmaznak munkáltatók, ami még nem nyúl a létszámhoz, csak annak a kihasználtságát próbálja meg egy kicsit óvatosabban kezelni. Tehát három műszak helyett két műszakban, vagy két műszak helyett egy műszakban dolgoznak a munkások, nincsenek túlórák, stb. Aztán eljön majd az ideje, hogy ez nem megy tovább. A gazdasági szereplők nem fogják végtelenségig fenntartani azt a költséget, akármekkora az a költség, amiből nem látják, hogy előbb-utóbb megtérülne – mondja a Vasas Szakszervezet alelnöke. „Ugyanakkor most azt halljuk a cégvezetésektől nagyon sűrűn, hogy a magyar gyárak ennek a jelenlegi német helyzetnek rövid távon akár nyertesei is lehetnek, mert az átrendeződés – és ez nem csak németekre vonatkozik, hanem a francia, amerikai munkáltatóknál ugyanez a helyzet – azt jelentheti, hogy idejön a termelés. És ez nem irracionális, tehát ennek is van realitása” – tette hozzá László Zolán. 

A politika belenyúl

Azonban ennek szerinte lesz egy határa, az államok és a gazdasági szereplők viszonyrendszere ugyanis merőben más Németországban, vagy akár Olaszországban is. „Azt, hogy egy adott társadalom legyen a vesztese egy gazdasági helyzetnek, amiben most van az autóipar és más iparágak is, egy ideig tolerálják azok a társadalmak – például a német vagy a francia –, aztán utána már nem. Ezekben az országokban az állami és a gazdasági szereplők összefonódása régebbi és mélyebb annál, hogy ezen könnyen túllépjen a gazdasági szereplő és egy idő után elkezdenek alkudozni. Erről beszélt az MGYOSZ elnöke is. Lakatos Péter felhívta a figyelmet a német helyzet kapcsán, hogy az SPD (szociáldemokrata párt) vezette tartományi kormány vétójoggal rendelkező részvényese a Volkswagennek. „A VW-nál a munkavállalói szerepfelfogás évtizedek óta nem tekinthető standardnak. Különösen, ha a szövetségi munkaügyi miniszter megjelenik a munkásgyűlésen, hogy megvédi a munkahelyeket” – mondta, majd odaszúrt: „ha visszagondolunk az USA-ban is az autóipar volt a szakszervezeti fellegvár, el is fogytak a gyárak” – jelentette ki az MGYOSZ elnöke. Lakatos hozzátette: „ki szeretném hangsúlyozni, hogy ezek kirívó, out-of-market esetek, a legtöbb iparágban Németországban és az USA-ban is munkabéke van, mert a munkaadók és a munkavállalók képviselői kemény, de racionális tárgyalásokon találják meg a megoldást.”

László Zoltán úgy látja, hogy a beavatkozások eredményeként valamekkora kapacitásokat sikerül ott tartaniuk társadalmi összefogással saját országukban a gyártócégeknek. „Ez változtatja aztán a leányvállalatoknál a terveket, és a tervek hosszú távon egy külső országbeli csökkenést fognak produkálni, hiszen ahol nincsen meg az a fajta növekedés, ami mondjuk lendületben tartja a vállalkozást, annak ott akkor technológiai fejlődés sincs a hátterében, ott akkor hosszú távú fejlesztések sincsenek, hatékonyságnövelő programok sincsenek, és akkor azok megjelennek majd az anyavállalatnál” – teszi hozzá a szakszervezeti vezető.

Az MGYOSZ elnökét arról is megkérdeztük, hogy elképzelhetőnek tart-e olyan helyzetet, amikor az állam (például célzott támogatással, vagy más jellegű segítséggel) beavatkozhat egy vállalat megmentése érdekében?  Lakatos Péter szerint ez a kérdés a jelenlegi helyzetben megalapozatlan. „Az ország szempontjából létfontosságú cégek esetén (energiaellátás, gyógyszeripar, esetleg műtrágyagyártás) lehet ilyen kérdéseket feltenni. Miért kellene közpénzből főleg külföldi tulajdonú (de akár magyar) céget megmenteni, amikor évi 40.000 emberrel csökken a hazai kínálat (demográfia), jelentő mennyiségű külföldi munkaerőre szorulunk?” – kérdezett vissza a szövetség vezetője. 

Hosszú távú következmények

Az elmúlt idők visszaeső ipari termelések és az elbocsátások kapcsán Lakatos Péter megjegyezte: „alaphelyzetnek kell lennie, hogy a nagylétszámú cégek a direkt dolgozók számát (és ez nem csak a gyárakra, hanem a szolgáltatási szektorra is értelmezhető) az igényekhez igazítják, ezért is van a munkaerőkölcsönzésnek, mint biztonsági szelepnek szerepe. Emellett az indirekt és overhead funkciókban a digitalizálás és az IT folyamatos fajlagos létszámcsökkenést kell, hogy hozzon. Ezzel szemben állnak az új funkciók, amit egy adott cég itthon valósít meg. Számos iparágban, illetve szolgáltatási szektorban azért is csökkent a hatékonyság, mert a feszített munkaerőpiac miatt spájzolták az embereket. Ez egyre kevésbé fér bele az ésszerű gazdálkodás kereteibe” – jelentette ki Lakatos Péter. 

Az MGYOSZ elnöke szerint „rövid távon nem kizárhatók átmeneti sokkok olyan területeken, ahol felgyülemlettek a raktárkészletek, de nem várok földrengésszerű változásokat. Hiszek a piac önkorrekciós mechanizmusaiban” – tette hozzá Lakatos Péter. A Vasas Szakszervezet alelnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkavállalóknak azzal együtt, hogy nem kell pánikolniuk, azért érdemes lenne tervezni egy olyan jövőt, amiben esetleg mindenki végiggondolja, hogy mi lenne, ha elveszítené az állását. „Nemrég látott napvilágot az a hír, hogy havonta 100 milliárd forinttal nő a lakossági hitelek mértéke. Nem tudjuk, hogy ez már azt jelenti, hogy már hitelekből éldegélnek, vagy még nyugodtan, bátran fektetnek a jövőjükbe. Szerintem érdemes most arra figyelni ne adósodjanak el most az emberek, mert nem tudjuk, hogy a következő időszak hogyan fog kinézni” – jelentette ki László Zoltán. 

Nyitókép: Freepik