Európai uniós minimálbér: szociális párbeszéd nélkül nem tud megvalósulni Magyarországon

"A megfelelő szintű érdemi szociális párbeszéd az egyik legfontosabb alapja lehet annak, hogy az európai uniós minimálbér-irányelv hazai átültetése megfelelő módon valósulhasson meg. Magyarországon egy eleme alapvetően hiányzik a szociális párbeszédnek, és ez pedig az ágazati szintű párbeszéd. Magyarországon nagyon alacsony a kollektív szerződési lefedettség, kevesebb mint 20 százaléknyi munkavállalót érintenek kollektív megállapodások, míg az európai uniós irányelv is azt célozza meg, hogy ez a lefedettség 80 százalékra növekedjen, illetve érjen el valamennyi tagállamban a 80 százalékot" - magyarázta Zlati Róbert az InfóRádióban. 

Szerinte ehhez nemcsak a szakszervezeteket kellene megerősíteni, ami jogszabályi változtatásokat is igényelne, hanem a munkavállalók részéről is szükség lenne nagyobb támogatottságra. "De ugyanilyen fontos lenne a munkáltatói oldal érdekeltségének a megteremtése is. És persze a jogszabályok, ezáltal a kormány hozzáállásbeli változása is, hogy ez megvalósulhasson." Ennek egyik eleme lenne a korlátozásmentes sztrájkjog - mondta Zlati Róbert.

"Alapjogként tekintünk a sztrájknak az intézményére, illetve a sztrájkjogra. Ez ma sok ágazatban alapvetően korlátozott. (Mire mutat rá az Autoliv-gyárban folyó sztrájk?) Van, amikor napi jogszabályalkotással gátolt. Ezen szükséges lenne változtatni, a szakszervezeteknek a működési támogatását is jó lenne visszaállítani arra a szintre, amelyre korábban A munka törvénykönyvében volt lehetőség. Ezeket kellene visszaállítani, például a munkaidőkedvezményt vagy az oktatási munkaidőkedvezményt."

Ahogy a HR Portal is hírül adta, az Országgyűlés elfogadta kedden az EU-s minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló jogszabályt. A megfelelő minimálbérekről szóló 2022-es irányelv hazai jogba való átültetésének határideje 2024. november 15.

Az európai minimálbér egy ajánlás, amely a minimálbér összegszerű megállapításához vezető utat jelöli ki. A minimálbér összegének meghatározása továbbra is a tagállamok szuverén joga marad, minden tagállam a maga gazdasági lehetőségeihez mérten alakítja. Az elfogadott ajánlás szerint a minimálbér kialakítása során a szociális párbeszéd, a szakszervezetek megerősítése, a kollektív szerződések számának növelése és ezzel együtt az érdekképviseletek munkavállalók döntéseibe való bevonását helyezi előtérbe, azaz, a központosított, rendelet jellegű megállapítás helyett, a felek tárgyalására tenné a hangsúlyt. Azokban az országokban, ahol a kultúra, az érdekérvényesítés, a jogbiztonság valóban partnerekké emeli a munkáltatót és a munkaadót, ott valójában nincs létjogosultsága - olvasható korábbi cikkünkben. 

Tordai Bence: 1%-ot a szakszervezeteknek is!

A Párbeszéd-ZÖLDEK frakcióvezetője Facebook-bejegyzésben hívta fel rá a figyelmet, hogy a munka ünnepén érdemes elgondolkodni rajta, milyen állapotban van Magyarországon a munkavállalói érdekképviselet: "az aktív korú emberek idejük jelentős részét munkával töltik – sőt: egyre gyakrabban a nyugdíjasok és diákok is erre kényszerülnek –, ráadásul a kormány állítása szerint egy munkaalapú társadalomban élünk; ehhez képest a hatalom a dolgozói érdekek képviseletét szisztematikusan háttérbe szorítja, az erre hivatott szakszervezeteket kivérezteti és a minimális állami forrást is „kézből etetéssel” osztja szét, a rájuk vonatkozó jogszabályokat pedig folyamatosan szigorítja. Erős és anyagilag is független szakszervezetek nélkül pedig sokkal kevesebb az esély a tisztes munkára: méltó bérekre, megfelelő munkakörülményekre, biztonságos munkahelyekre."

Ebből kifolyólag Tordai Bence május 1. alkalmából ismét benyújtotta az Országgyűlésnek A személyi jövedelemadó egy százalékának a szakszervezetek részére történő felajánlása érdekében az 1996. évi CXXVI. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatukat. Ennek célja, hogy a civil szervezetekhez és az egyházakhoz hasonlóan a szakszervezetek javára is fel lehessen ajánlani az szja 1%-át, vagyis az adófizetők 2 x 1% helyett 3 x 1%-ról rendelkezhessenek.

fotó: freepik