Kérdezz-felelek

1952-ben születtem, férjem 1984-ben meghalt, két kiskorú gyermekkel maradtam özvegyen. A lányom 1975 ben, a fiam 1980-ban született, 2014 től vagyok nyugdíjas. Miért nem kaphatom meg az özvegyi nyugdíjat?

Romániában töltött munkaviszonyaimat (cca. 6 év és 59 nap) a Kolozs Megye Néptanácsa VB, (Nr. 6490. 21. jún.1984.) által az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság részére megküldött eredeti okmánnyal tudom igazolni. 2008-ban személyes megkeresésünkre Romániában semmilyen dokumentummal nem tudtak szolgálni, mert időközben minden velem kapcsolatos nyilvántartás eltűnt (bizalmas értesülés szerint elégették), igaz 1984. évi eredeti, havi bontású keresetigazolások alapján, ismételten egy új dokumentumot adtak ki. NYUFI Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felkérésére Kolozsváron ismételten megkeresték volt munkáltatóimat, természetesen az eredmény továbbra sincs. A birtokomban lévő (Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál is meglévő) hivatalos dokumentumok alapján, Tóth Zoltán szuperrevizor (NYUFI) szerint, amennyiben a Román fél új igazolást (E.205.ös formanyomtatványon) kiadni nem tud, abban az esetben külföldön szerzett szolgálati időmet elismerni nem tudják. A 6 évvel együtt jövő év januárjában mehetnék 40 éves korkedvezményes” nyugdíjába. Milyen magyarországi fórum tudna nekem segíteni?

Szeretném megkérdezni, hogy 17 hónapja vagyok a cégnél határozott munkaszerződéssel, így a védett kor számomra is jár 3 évvel a nyugdíjkorhatár előtt?

2016. március 20-tól vagyok nyugdíjas (nők 40 év). Június 7-én kértem, hogy számolják újra a munkaviszonyban töltött éveimet, mert az általuk megküldött felsorolásból 9 hónap hiányzik. Ennek bizonyítására bevittem az időközben megtalált munkakönyvemet és a munkaszerződés iratait. A nyugdíj kiszámításhoz akkor még hiányzott egy másik, megbízási szerződéssel kapcsolatos információjuk is. Azóta a fenti ügyekben választ nem kaptam. Jelenthet ez pénzbeni változást a nyugdíjam tekintetében?

Megváltozott munkaképességű vagyok, a felülvizsgálaton 70% és D minősítést kaptam. 4 órában dolgozom, de nagyon megterhelő a munka, amit végzünk a kollégáimmal, sokrétű és az elvárás mindig több...mindig több, többet várnak el tőlünk! Egy nagy cégnél dolgozunk /mondhatom rabszolga munka/. A kérdésem az lenne, hogy kitalálták, hogy műszakban fognak bennünket dolgoztatni, megteheti-e a vezetőség, hogy beteg embereket műszakban dolgoztasson, reggel és délután,kitudja lehet később még éjszaka is. Állandó reggeles voltam a kollégáimmal együtt.

Érdeklődni szeretnék, hogy a megváltozott munkaképességű túlórázhat-e és milyen módon kell megkapnunk.

A kérdésem a következő: D-kategóriás vállalhat-e munkát? Miből számolják ki az átlagkeresetet?

Megváltozott munkaképességű vagyok, C2 kategóriába soroltak. Az egészségi állapot mértéke 47%. Rokkantsági ellátást kapok 2016.02.01-től. (71950ft - 2017-ben). Azt szeretném megkérdezni, hogy ismerősöm külföldön vállalkozó. Kell foglalkoztatnia megváltozott munkaképességű embereket is. Rám gondolt, de nem vagyok tisztában azzal, hogy engem itthon (van itthon is bejegyzett cége) papírmunkára hogyan foglalkoztathatna? Vagyis ezzel a besorolással dolgozhatok-e?

Azt szeretném meg kérdezni, hogy a nejem 1978-ban kezdte meg a munkaviszonyát, 10 évig közértben dolgozott azóta közalkalmazottként dolgozik. Kérdésem a következő lenne: 2018 június 22-én érné el a 40 évet és úgy tudjuk, hogy a szakmunkás iskola első két évéből bele számít másfél másfél hónap is. Ezek szerint 11 hónap felmentési idő illetné meg? A felmentési időt előre vagy visszafelé kell számolni? A 30 éves jutalmat kifizetik vagy meg kell várni míg betölti a 30 évet, mert az november 11-én lenne esedékes és onnantól számítanák a 40 éves nyugdíjat. vagy tárgy évet vesznek és kérvényezheti a kifizetést 30 évre?

Idén 2017.09.28.-tól elérem az öregségi nyugdíj korhatárt. A Baranya Megyei Kormányhivataltól kértem a szolgálati időm megállapítását. A határozatban három időszakot nem vesznek figyelembe: 1988.03.22.-09.12.-ig és 1989.01.01.-04.30.-ig. A jelzett időpontokban fizetés nélküli szabadságon voltam a munkáltató hozzájárulásával, saját családi ház építése jogán. Emlékeim szerint postai csekken fizettem az előírt járulékot. Az első időszakból bérjegyzékkel tudom igazolni a családi pótlék kifizetését, úgy tudom ennek feltétele volt a járulékfizetés. A két időszakra 30-30 napot vettek figyelembe. Van esélyem a többi idő elismerésére? A harmadik időszakot 1981.02.01-03.14-ig Munkakönyvi bejegyzéssel tudom igazolni. Az elutasítás indoka, hogy mezőgazdasági szövetkezeti tagként munkaegységet ill. munkanapot nem teljesítettem. Villanyszerelőként minden munkanapot teljesítettem. Ha a Munkakönyv nem bizonyíték akkor mit kell tennem? A fenti időszakoknak csak azért van jelentősége, mert 40 nap hiányozna a 45 év szolgálati idő eléréséhez. Még egy kérdést szeretnék feltenni: jelenlegi munkáltatómmal közös megegyezéssel szüntetem meg a munkaviszonyomat. A szerződésbe beírták, hogy a felmentési időre alapbért kapok. Ez jogszerű?

1981-ben ikergyermekeim születtek. Megkértem a szolgálati idő illetve a jogosultsági idő igazolást. Meglepetten vettem tudomásul, hogy mivel akkor még 3 év volt a Gyes, nem számít, hogy 2 gyermeket szültem, csak 3 évet vettek figyelembe. 1975-ben a nagyfiam születése után 20 héttel visszamentem dolgozni, rá való tekintettel semmilyen kedvezményt nem kaptam. Mivel alábbvaló az a gyerek, akivel nem voltak gyesen? Tehát szültem és becsülettel felneveltem 3 gyermeket, mely után 3 év kedvezményt kaptam! Itt vagyok 61. évesen 38 és fél év jogosultsági idővel, bruttó 45 ezer ft nyugdíj előtti álláskeresési segélyen, mert koromnál fogva sehova nem kellek! Az ikrek rosszkor születtek, mert akkor még a gyerekek számától függetlenül 3 év volt a Gyes. Hol van a méltányosság fogalma?

34 éve dolgozom egy cégnél, de 10 éve rokkantsági ellátáson vagyok. Állapotom rosszabbodik, így 4 órát dolgozom, véglegesített a szerződésem. Most az üzemorvosunk nem adta meg, hogy dolgozzak mert lebénultak a lábaim. Az a kérdésem hogy jár-e a végkielégítés?

Szeretném megkérdezni, hogy egészségi állapot romlás miatt én felmondhatok-e úgy, hogy végkielégítést is kapjak? 8 és fél éve dolgozom a mostani munkahelyemen.

Megváltozott munkaképességű vagyok, C1 kategóriába soroltak, rehabilitációs ellátásban részesülök, 2015 év eleje óta. 2015 tavaszán elhelyezkedtem, dolgoztam másfél évet, majd munkanélküli lettem. Álláskeresőként szerettem volna regisztrálni, de megváltozott munkaképességű, ellátásban részesülőket nem regisztrálhatnak jogszabály miatt. Kérdésem a következő lenne. Nem értem a jogalkotó szándékát, miért ne regisztrálhatna egy megváltozott munkaképességű (m.m.k.)személy az állami foglalkoztatási szolgálathoz, és esetleg részesülhetne álláskeresői járadékban, mint más munkáját vesztett ember? A m.m.k mellett is dolgozhattam, kaptam kb. 40 ezer Ft-t, és most hogy nincs állásom, nekem is hiányzik a megélhetés mint más, egészséges embernek. Én utánam is fizettek járulékokat vagy rosszul tudom? Talán a foglalkoztatónak nyújtott járulékkedvezményt úgy spórolta meg az állam, hogy a m.k.k. személy nem kaphat álláskeresési járadékot/ aktív korúak ellátását sem? Másik kérdésem az lenne, hogy a c1 kategória után ha olyan leletem van, amelyen az áll, hogy állapota végleges, a felülvizsgálat hozhat e másik eredményt, hogy nem vagyok rehabilitálható? C2 kategóriában úgy tudom 140.000.-Ft az ellátás. Most csak 42.000 Ft-t kapok.

Feleségem 12 éve beteg, legutóbb 2015. 06. 30-ig B2-es rokkant csoportba tartozott. Előzőleg 54% egészségkárosodást állapítottak meg 2010-ben. Ellátást 79150 Ft összegben kapott. Azóta nem volt felülvizsgálat, csak 2015-ben, ahol I. fokon 40% egészségkárosodást állapítottak meg. Ezt kifogásoltuk, megfelelő orvosi leletekkel alátámasztva. A II.fok helybenhagyta a 40%-ot. Munkaügyi bírósághoz fordultunk, ahol másfél év után Igazságügyi orvos szakértő véleménye alapján bizonyítva lett, hogy az egészségkárosodás 51%-os. Hatályon kívül helyezték az I. és a II.fokú határozatot is, és kötelezték az alperest új eljárás lefolytatására. Most ez előtt állunk. Mivel 2015.10.01-től az addigi 79150 Ft-ot levették 42605 Ft-ra, másfél évig jelentős összegtől estünk el. Kérdésem, hogy mivel helytelen minősítést alkalmaztak 2015-ben, visszakaphatjuk-e a jogsértés előtti állapotot, azaz jár-e a továbbiakban a 79150 Ft, illetve visszakapjuk-e a másfél évig jogtalanul elvett különbözetet egy összegben? Az eddigi indoklások szerint a 2010-es 54%-hoz képest a 2016-os 51% állapotjavulást jelent, tehát nem adják vissza a korábbi ellátást. Szerintünk a 2010-es minősítési szempontokhoz a 2016-os pontok nem hasonlíthatók. Az állapotjavulás csak matematikailag igaz, orvosilag nem.

Részemre a rendszeres szociális járadékot a benyújtott orvosi igazolások alapján 1992. november 22-én állapították meg és azóta folyósítják. Ennek ismeretében kérdezném, hogy 2015 és 2016 évben külön-külön emellett a juttatás mellett mennyi lehetett az évi keresetem. Azonkívül 2016-ban eladtam a lakásomat,és vettem egy kisebb értékűt. A fennmaradó "haszon" - ami a felújításra lett fordítva - beleszámít a 2016.évi keresetbe, vagy az külön kezelendő?

Vállalkozó voltam rokkantnyugdíj mellett és most a végleges nyugdíj megállapításánál ezt az időt nem vették figyelembe. Kérdésem, erre az időszakra nem jár %-os beszámítás?

Érdeklődöm, hogy II. csop. 100% (végleges) 1991-től rokkant ellátott (szül.1955.10.18) 4 órában dolgozó személynek kell komplex orvosi felülvizsgálat 2016. május 1-től. Mert nem kap támogatást a munkáltató a dolgozó után. A dolgozót a cég megkérdezi, hogy kéri vagy nem a komplex minősítést. Ha a dolgozó nem kéri a komplex felülvizsgálatot, akkor a cég mondott fel, vagy a dolgozó? (van védettség vagy ha dolgozik akkor kötelező az új minősítés)?

Rokkantsági ellátásra jogosult vagyok B2 kategóriában. Jelenleg egy betéti társaság beltagjaként én vagyok az ügyvezető tisztségviselő mint ügyvezető. A tisztséget megbízási jogviszonyban látom el. A cég jelenlegi teljes bevétele bruttó 60 000 Ft, így onnan komolyabb jövedelem, megbízási díj nem várható. A kérdés, hogy kaphatok-e rokkantsági ellátást a fentiek tükrében, vagy a vezető tisztségviselőség kizáró ok mivel kereső tevékenységnek számít.

A gyes utáni munkával kapcsolatban lenne néhány kérdésem. Egy válaszukat olvasva már tájékoztatást kaptam arról, hogy a munkáltató köteles visszavenni a munkavállalót a kérdésem az lenne, hogy még mindig így van-e. Amennyiben a munkavállaló írásban jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván menni, mennyi ideig áll fenn az elbocsátás alól védelem a munkába állást követően? Amennyiben a munkavállaló 8 órás munkaviszonyról 6 órásra kívánja módosítani a foglalkoztatás idejét, abban az esetben ez előidéz-e olyan változást ami által elbocsáthatóvá válik? Gyermekem júniusban tölti be a 3. életévét, az óvoda azonban csak 09.01-től veszi fel. A törvény módosítást követően azonban az évek alatt "felhalmozott" szabadság nem fedi a kettő közötti időszakot. Van rá hivatalos lehetőség (munkáltató által vissza nem utasítható), amivel ez az időszak áthidalható?