Kérdezz-felelek

Nyugdíjba vonulás előtt, fel kell mondani? Ha igen akkor rendes felmondással, vagy közös megegyezéssel kell ezt tenni?

2016 januárjában elindítottam az adategyeztetési eljárást nyugdíjba menetel céljából. Súlyosan hibás és hiányos határozatot kaptam, amit megpanaszoltam. A válasz 60 nap után megérkezett, de csak az egyik hibát javították ki, a többit válasz nélkül hagyták. Ezt ismét megpanaszoltam. Az aktámat "küldözgették", de nem zárult le az eljárás. Eközben elértem a nyugdíj korhatárt (2016 novemberében) és e-mailben azt a tanácsot kaptam, hogy indítsam el nyugodtan a nyugdíjam megállapítását, hiszen úgyis elölről fognak mindent átnézni. Beadtam minden hivatalos iratot a munkaviszonyaimról (mindössze 2 helyen dolgoztam tanárként egész életemben, plusz megbízásaim voltak, de mindegyikről van papírom és adóztam is. Ezek vizsgáztatási díjak, óraadás, szakértői munka, mind állami intézményben, amik ma is léteznek.) 2017 februárjában (nem előzetes) megállapítottak egy összeget, de minden adat nélkül, vagyis csak az összeg van a határozatban, de hogy milyen munkaviszonyok és milyen részösszegek (éves kereset, egyéb keresetek) alapján számították ki, arról semmilyen adatot nem kaptam. Ezt nem fogadtam el, ismét panasszal éltem. Azóta semmi sem történt. Érdeklődésemre a legutolsó ügyintézőm azt a választ adta, hogy ő már más területen dolgozik és nem tud semmilyen információt szolgáltatni. Mit tehetek még? Az adategyeztetést értelemszerűen a nyugdíjmegállapítás kérésekor megszüntették. Lassan 1,5 éve húzódik az ügyem és hiába érdeklődöm, a válasz mindig ugyanaz: "Máshoz került az ügy vagy nem szolgáltatnak adatot a munkáltatók vagy legyek türelemmel". Meddig lehet ezt még csinálni? Nem tudom, mi alapján kapok havonta valamekkora összeget, félek, hogy sosem kapom meg, ami megillet. Létezik, hogy egy összeget el kell fogadnom, mindenféle adat nélkül?

1971 óta dolgozok amit vissza is igazolt a nyugdíjintézet. Gyerekkori betegségem miatt 1981-be leszázalékoltak 67%-ra, majd 1991-be 50%-ra véglegesítették. A 45 év alatt 184 napot voltam táppénzen a többit folyamatos műszakba dolgoztam. Mivel nem vettem igénybe a leszázalékolást van-e valami kedvezmény a nyugdíjra, illetve adókedvezményre. A betegségem mind a mai napig megvan, melyet gyógyszeres kezeléssel lehet élhetővé tenni.

Férjem közös megegyezéssel megvált a cégétől. A munkavégzés alól felmentették és 3 havi felmondási időt kapott. A kérdésem az lenne, ha 3 hónapnál hamarabb talál munkahelyet dolgozhat-e? Kell-e jelezni a "volt" munkahelyén? A 3 havi bérét megkapta, kell-e valamit is visszafizetni?

Az elmúlt évben felvettem egy rehab. járulékos dolgozót négy órában. Nem kértem és nem vettem igénybe kedvezményt. A dolgozó egy hónap után táppénzre ment és azóta is ott van. Engem köteleztek 15 nap betegszabadság kifizetésére, be kell fizetnem a szochót is és most hozzá kell járulnom a táppénzhez is. Szeretném tudni, jogos a követelés ennyi munkaviszony mellett?

Férjem közmunkásként dolgozik. OKJ-s bizonyítványa van, hogy szakképzett kőműves. Eddig úgy dolgozott, mint szakmunkás, de most behívták hogy a továbbiakban nem foglalkoztatják szakmunkásként mert az OKJ bizonyítványt nem fogadják el szakmunkásként mivel azt nem 3 év alatt szerezte meg. Vagy elfogadja az alacsonyabb bért vagy sajnos búcsút kell inteniük neki. Nem értem hogy szakképzettként (kőműves) dolgozik továbbra is persze jóval kevesebb bérért, de nem fizetik ki csak ugyanúgy, mint azokat akiknek nincs végzettségük. Az OKJ-bizonyítvány a közmunkára nem érvényes?

Mi a különbség az alkalmazotti jogviszony és a megbízási szerződés között? A megbízási szerződés munkaviszonynak számít-e vagy sem?!

Érdeklőnék, ha 10 év után szeretnék felmondani, jár-e végkielégítés? Kényszeríthet-e a munkáltató a felmondási idő ledolgozására, ha azonnali hatállyal és közös megegyezéssel szeretnék felmondani?

Érdeklődnék, hogy én 12 órában bent vagyok ügyeletben ünnepnapon ugyanúgy, mint bármely munkanap, akkor a munkaadó miért 8 órát fizet csak? És nem 50 vagy 100%-ban fizeti azt sem, hanem normál napként fizetett ünnep címszó alatt a bérpapíron. Akkor én fogom magam, letelik a 8 óra és elmegyek, nem várom meg a váltást sem (üzemzavar elhárítás HÉV felsővezeték) aztán vagy megy a HÉV vagy nem?

Folyamatos munkarendben dolgozom, hat nap munka 2 pihenő és 3 műszak. Így beleesnek az ünnepnapok és sok-sok hétvége! Évente 13 plusz szabadnapot kapunk. Szabadságot negyedévente minimum 6 napot ki kell venni így év végére igen kevés marad. Az lenne a kérdésem, hogy ünnepnapra lehet-e szabadságot írni, mikor amúgy dolgoznék? Ünnepnapra mennyi a minimum pótlék, ha dolgozom? Ha sima szabadságon vagyok a távolléti díjat hogyan kell meghatározni (műszakpótlék jár e arra az időre)?

Kölcsönzött munkavállaló vagyok, havi besorolási bérrel. A március 15. ünnepre sem kaptam több pénzt. Azt hallom hogy a húsvét vasárnapira sem és a húsvét hétfőre sem lesz több pénz. Miért? Régebben megkaptam rá. Van új jogszabály erre? Köszönöm szépen a segítséget!

Van egy 5 éves lányom a feleségem és én is két műszakban dolgozunk felváltva hogy az ovit és a gyerekfelügyeletet meg tudjuk oldani. Nekem 2 műszakos munkaszerződésem van, ugyan a munkáltatóm ki adott egy tájékoztatót (nem szerződést), hogy történhet a éjszakai műszakra való beosztás. A munkáltatóm erre a tájékoztatóra hivatkozva éjszakára akar beosztani, így viszont nem megoldható a gyermekfelügyelet. Jogosan tiltakozom a munkavégzés ellen? Illetve én úgy értesültem róla hogy akinek 10 éven aluli gyermeke van nem is kötelezhető 3 műszakos munkarendre. Igaz ez az állítás?

Jelenleg Gyeden vagyok 2018.02.22-ig, de szeretnék vissza térni dolgozni szeptemberig csak 4 órában, utána teljes munkaidőbe mert onnantól a pici bölcsődébe fog járni, így tudnánk fedezni a család költségeit. Kérem ebben segítsen, hogy én ezt kérhetem és a munkáltató köteles visszavenni vagy ha visszavesz akkor csak azért tenné mert szeretné? Illetve a mennyivel előtte kell írásban vagy szóban kérvényezni.

Szeretnénk elbocsájtani azonnali hatállyal egy gépkocsivezetőnket, mert sajnos már többször hazugságon kaptuk, nem vállalja el a fuvarokat, elutasítja a fuvarszervező által felkínált munkát különböző indokokkal. Elesünk fuvartól mert „elfelejt” magával vinni csúszásgátlót, így a felrakón nem engedik megrakodni. Megkárosít ezáltal bennünket, telefonhívásainkat nem fogadja, sokszor azt sem tudjuk miért áll még 2 nap után is az autó ugyan azon a telephelyen. A kötelező pihenőidőt jóval meghaladó 15 órás pihenőket vesz ki, ezáltal elkésik minden felrakóról stb. Törvényes keretek között, hogyan válhatnánk meg egymástól anélkül, hogy munkaügyi pernek néznénk elébe?

Tanárképző Főiskolát nappalin 1977-ben végeztem. Az öregségi nyugdíj korhatárt 2017 nyarán érem el. Közalkalmazott vagyok, egy vidéki kisváros általános iskolájában tanítok. A téli szünet után a közeledő nyugdíjjal kapcsolatban érdeklődve, januárban tájékoztattak, hogy márciusban abbahagyhatom a tanítást. De igazgatóm kért, segítsek, vigyem végig ezt a tanévet. Kérésére igent mondtam. Megbeszéltük, hogy úgy számoljak, természetes, hogy a nyáron megkapom a jogos szabadságomat, az őszi hónapokban, december végéig pedig felmondási idő szerint járó teljes átlagfizetésre számíthatok. Nem sokkal ezután kérte, írásban jelentsem be, december 30-tól nyugdíjba szándékozom vonulni. Megtettem, hiszen ez a jövő évi költségvetés elkészítése miatt vált szükségessé. Közeledik végre a tanév vége. Már számolom a heteket, mikor lehetek végre nyugdíjas. Elfáradtam…Tegnap hívatott igazgató úr: elég nagy gondot kell velem közölnie: elmondta, hogy mivel én az öregségi nyugdíj korhatár elérésével vonulok nyugdíjba, és ez idáig ebben az iskolában minden kolléga a 40 éves munkaviszony elérésével ment, most szembesült az ügymenet másságával. Kétségbeesetten közölte, hogy nem lehet a státuszomat meghirdetni, mert öregségi nyugdíjas helyét nem lehet betölteni. A KLIK nem pályázza meg a helyemet! Az új helyzet szerint, a felmondási időmet az öregségi nyugdíjkorhatárom betöltésekor, 2017 júliusában kezdem, a nekem járó hat hónap felmondási időmből az első három hónapot le kell dolgoznom, tehát az új tanévet el kell kezdenem, még két és fél hónapra be kell állnom tanítani. Vagy(!) ha eldöntöm, és már határozottan nem szándékozom tanítani, a másik járható út számomra, hogy ezen a napon kölcsönös megegyezéssel felmondunk egymásnak, és július 18-tól már nyugdíjas lehetek. Igaz, akkor nem lesz felmondási időm és nem kapok felmondási időre járó fizetést. Elmondta, az iskolának ez az utóbbi megoldás lenne a kedvezőbb, ebben az esetben megpályáztathatja a helyemet. Számomra viszont ez egyértelműen hátrányos döntés. Én már tettem egy gesztust az iskola felé, bevállaltam az akkori szempontok alapján az év végéig tartó tanítást. Közölte, az sem az, aminek látszik. Valójában nekem július 17-ig kell tanítanom és azután kezdődik a felmondási időm. Interneten utánaolvasva én nem így értelmezem a jogszabályokat. Az én olvasatom szerint a felmondási idő visszafele jár, megelőzi az öregségi nyugdíj korhatár elérését. De nem vagyok biztos a saját értelmezésemben. A joghoz nem értek. Szeretném konfrontáció nélkül, nyugodt körülmények között, megelégedéssel befejezni a pedagógus pályafutásomat. De most tanácstalan vagyok. Veszélyben látom ezt a normális emberi igyekezetemet.

Családi adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Feleségemmel közös háztartásban van egy közös gyermekünk (2 éves), feleségemnek van egy 10 éves gyermeke és most várjuk a második közös gyermekünket (jelenleg 100 napos). Jelenleg a feleségem érvényesíti az adókedvezményét mindkét gyermek után. Ami bonyolítja a dolgot, hogy most született egy gyámügyi határozat, miszerint a 10 éves fiú felváltva gondozott gyermek 50%-ban érvényesíthető a családi pótlék. Mivel a magzat után igénybe vehető az adókedvezmény ezért én szeretném igényelni mert nekem nagyobb az adóalapom. Kérdésem, hogy hogyan alakul az igényelhető pénzösszeg 2 kedvezményezett eltartott és egy felváltva gondozott gyermek (lakcím közös) után?

A munkaviszonyom megszűnését követően, kérésem ellenére nem kaptam kézhez NYENYI-lapot, ezt azzal indokolta a munkáltató megbízottja, hogy 2010 óta már nem kell NYENYI-lapot kiadniuk. Érdeklődnék, arról hogy amennyiben megszüntették a munkaadó NYENYI-lap kiadási kötelezettségét, akkor helyette milyen dokumentumra lesz szükség a a nyugdíj megállapításához

Szeretném megkérdezni, ha én rokkantsági ellátásban részesülök (1993 óta ), akkor egyéni vállalkozásom lehet-e KATA-s? Illetve akkor annak a költsége 25 vagy 50 ezer/hó? És még mit kell tudnom erről?

Vállalkozó vagyok, és rokkantsági ellátásban részesülök. Eddig B2-es besorolásom volt, ez mellett ugyanúgy kellett az átalányadózásban fizetnem a havi minimum összeget. Szívműtétem volt, így az idén átkerültem C2-es kategóriába. Ez mellett is állítólag kötelező fizetnem a havi minimum összeget? Ha van munkám, ha nincs? Ha tudok dolgozni, ha nem? Vagy lehetek másodállású vállalkozó? Áruszállítással foglalkoztam, és azért hétvégente volna ember, aki elvezetné az autót. Az a kis pénz bizony jól jönne a rokkantsági ellátáshoz.

Az 1956-os letartóztatottak közé tartozom. A vád fegyverrejtegetés, lázítás. A fogvatartás időtartama 7 hónap. 73 éves vagyok. Kérdésem, mi illet?