Kérdezz-felelek
A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!
Egy multinál dolgozom, 2018 márciusában töltöm be a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatárt, 40 évnél több szolgálati időm van. A kérdésem, hogy számít-e a havi nyugdíj összegében, ha elérem az öregségi nyugdíjkort és akkor kérem a nyugdíjazást, vagy a Nők 40-nel 3 hónappal előbb? Van-e különbség a beszámított évek számában?
Én egy biztonsági szolgálatnál dolgozom. 240 óra ledolgozott óra után csak 134352 forintot kaptam januárra, Erzsébet-utalvánnyal együtt amit forintosítottak/8500ft/. Felháborítónak tartom ezt a viselkedést a cégünk részéről.
Vagyonőrként dolgozom órabéres bejelentéssel. Az lenne a kérdésem, hogy mennyi az a legkisebb nettó órabér, melyet a munkáltatónak ki kellene fizetnie kötelező szakmai bérminimum esetén? Tudomásom szerint a 161.000.-ft havi bejelentésre és 168 órára vonatkozik. Mely törvényben vagy rendeletben van ez szabályozva?
Egy diákszövetkezetnél dolgozom, de jelenleg már a felmondási időmet töltöm le. Az áll a szerzősében, hogy: "A Tag a Megállapodást abban az esetben szüntetheti meg, ha erről a Szövetkezet felelős vezetőjét 40 munkanappal a megszüntetés előtt értesítette, és a 40 munkanapos felmondást köteles letölteni. Amennyiben nem tölti le a 40 munkanapos felmondást a Szövetkezetnek kárt okoz melyet köteles megtéríteni." A 40 munkanapba beleszámítanak azok a napok is amikor nem dolgozom (mivel ráéréstől függően járok dolgozni) vagy csak azok a napok amikor műszakot vállaltam?
Felmondási idővel kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni. 10,5 éve közalkalmazottként dolgozom határozatlan idejű kinevezéssel ugyanannál az intézménynél. Most úgy alakult, hogy végre fogok tudni munkahelyet váltani. Én úgy tudtam, hogy az eltöltött idő függvényében 55 nap a felmondási időm (10-15 éves munkaviszony esetén a közalkalmazotti törvényben ezt olvastam, ha nem értettem félre semmit.) Az egyik ismerősöm szólt, hogy 2017 jan 1-gyel változott a munka törvénykönyve, és ha munkavállalóként mondok fel, 30 nap a felmondási idő. Ha a munkáltató mond fel nekem, akkor marad az 55 nap. Átolvastam a munka törvénykönyvének az ide vonatkozó paragrafusait, de ezt így konkrétan leírva sehol sem láttam. Melyik felmondási idő vonatkozik rám?
Engem és a kollégáimat az Önkormányzati Hivatal alkalmaz a Munka törvénykönyve szerint. A mi munkaidő beosztásunk a következő: 2 napot megyünk egymás után közvetlenül 07:00 - 19:00 -ig, 1 nap szabadnap, 1 nap pihenőnap, 2 nap 19:00 - 07:00 -ig, 1 nap szabadnap, 1 nap pihenőnap, 2 nap 07:00 - 19:00 -ig és ez így megy folyamatosan, 3 havi beosztásban. Arra külön figyelnek,hogy meglegyen a kellő pihenőnap, ezért rendszeresen plusz pihenőnapokat is beiktatnak. Ezt folyamatos vagy megszakítás nélküli munkarendnek hívják? Munkaszüneti és ünnepnapokon,valamint a hétvégéken is mindig dolgozik valaki közülünk. 2016-ban kaptunk bérpótlékot, 30%-os mértékűt. A 07:00-19:00-es műszakra 1 óra pótlékot;a 10:00-22:00-es műszakra 4 óra pótlékot;a 19:00-07:00-es műszakra pedig 11 óra pótlékot! Az idén, 2017-ben már az államkincstár nem számfejtett a részünkre pótlékot! Tisztelettel kérdezem, hogy 2017-re vonatkozóan történt-e olyan jogszabályi vagy törvényi változás, ami felülírta a 2016-ban érvényes rendelkezéseket? Jár-e nekem és a kollégáimnak, a fentebb említett munkarendben dolgozóknak valamilyen bérpótlék és ha jár, akkor milyen mértékű? Munkaszüneti napi pótlék jár-e?
Kérdésem az lenne mit lehet tenni, ha próbaidő alatt 2 hét munkaviszony után, megszüntetik úgy a jogviszonyomat, hogy nem tudok róla és írásban ezt nem közlik velem. Facebookon (harmadik személy által üzenték) tehát nem a feletteseim, hanem egy másik munkatárs által üzengettek, hogy megszűnik a jogviszonyom. Irsában nem értesítettek erről. Táppénzen voltam akkor, tudom a táppénz nem véd meg a felmondástól. Illetve a fizetésemet azóta se kaptam meg. 2017.02.20-án szűnt meg a munkaviszonyom és ma 2017.03.07 van azóta se kaptam. (2 hónap alatt 12 embert bocsájtott el ez az intézmény volt aki magától ment el, hozzá teszem én is ezt akartam) Mit tudok tenni?
Jogszabályi értelmezésben kérném segítségét. 12 órás beosztású folyamatos munkarenden, de minden (3*8 órás) éjszakás beosztás esetében kérdés lehet a szabadság kiadása. A HR szerint csak napokban adható ki a szabadság, amit ők 0-24 órában ismernek. Azaz éjféltől éjfélig. Ezek szerint éjszakai műszakban nem vehető kis szabadság, a 4 napos beosztási cikluson belül, csak a teljes éjszakai időszakra egyben. Konkrétabban, a beosztott munkarend: 4 nap délelőttös (7-19) műszak után 4 nap szabadnap, majd 4 nap éjszakás (19-07) következik és így tovább. Mivel a napot csak 0-24-ig tudják elképzelni, ezért az éjszakai műszakban, mivel a szabadságba bele esne egy rész műszak pld. ha 10-én esete 7 órára kellene menni dolgozni, akkor 11-én, munkaidő van 0-7 óráig. Ha valakinek 11-én délután lenne elfoglaltsága, pld. esküvő, nem tud rá szabadságot kivenni, mert hajnalban dolgozott és nem biztosítható a 0-24 órára a szabadság. Hiába veszi ki a következő napot is, eltolódva de a rákövetkező napon is ez a helyzet. Valahol olvastam, csak pontatlan megfogalmazásban, hogy folyamatos munkarendben a műszak kezdéshez igazítható a 0-24 óra, azaz 11-én kivett szabadság 11-én 19 órától, 12-én 19 óráig tartana, és így is számítható/biztosítható a 24 órás szabadnap. Jelenleg a 4+4+4 es beosztás szerint az egy nap délutáni elfoglaltság miatt csak a 4*12, azaz 6 szabadság nap feláldozásával vehető ki szabadság. Ez nonszensz. Órára megy az átszámítás, egy 12 órás műszak 1,5 nap szabadság. Úgy gondolom, úgy lenne a logikus, hogy a 24 óra, a munka befejezéstől a következő munkakezdésig szólna (értelmezhető) a 24 óra egyben így is megvan. Kérdésem, jól értelmezem-e, illetve ez hol van egyértelműen lehetőleg jogszabályban leírva? Ui.: A 0-24 óra betartása a négy napos éjszaki ciklus kezdő és befejező napjánál is probléma, mert nem éjfélkor van a munkakezdés.
Az unokaöcsém a középiskola befejezése óta munkanélküli. Volt már munkája, de a munkában töltött napok (hónapok) nem teszik lehetővé, hogy munkanélküli járadékot kapjon. Az eseti orvosi ellátásáért fizetni szokott az orvosnak. Az ő esetében is érvényes lehet az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése?
Szeretném megtudni, hogy dohánybolti munkához kötelező-e bármilyen végzettség?
Egészségügyi szakiskolai végzettséggel, általános érettségivel, vagyonőri képesítés nélkül mint portás dolgozom, akkor jár-e 161000-es bér?
Szeretnék érdeklődni hogy jogosult vagyok-e hogy megkapjam a szakmunkás minimálbért hogyha van egy okj-s informatikai rendszergazda szakmám és egy érettségim. Jelenleg a Nemzeti Művelődési Intézet alkalmaz mint kulturális közfoglalkoztatottat. A munkakör is megfelelne a szakmunkás minimálbér elvárásainak, mivel egy teleházban dolgozom ahol számítógépeket szerelünk és karbantartunk minden nap. A kérdésem pedig a következő lenne: hogy ha a helyi önkormányzatnál véglegesítenének akkor a fenti feltételek alapján a szakmunkás minimálbért kellene kapnom?
A munkáltatom számára kiírtam a szabadság táblára hogy a két ünnep között (karácsony és szilveszter közt) szabadságot veszek ki. Mondhatja-e azt, hogy nem mehetek el szabadságra? És még egy kérdés a folyamatos munkarendben (3 napot dolgozok 12 órában, 3 napot nem dolgozok, 4 havi munkaidőkeretben) milyen módon van elszámolva a szabadság. (pl. ha én elmegyek 3 nap szabadságra, akkor arra hány nap szabadságot kell kiírni?)
Esetemben, a közalkalmazotti óvónői 25 éves jutalom megítélésekor egy önkormányzati fenntartású óvodában, nem vették figyelembe az egyházi és alapítványi fenntartású 7 éves munkaviszonyomat. Mivel a kjt szerint, ez nem nevesített jogszerzőidő. Érdeklődni szeretnék, hogy itt vége a történetnek? Van-e esetleg valami más hivatkozási alap, ami méltányosabb elbírálást tenne lehetővé? Mivel a szociális ágazatban. a szociális törvény szerint, ebben az esetben, a nem állami szektorú, de költségvetési támogatású intézményben dolgozók sem járhatnak rosszabbul a jubileumi jutalom esetén.
A párom munkahelyével kapcsolatban lenne kérdésem. Két műszakos munkarendben dolgozik 6-18-ig. 2 éve, mikor a lányunk óvodás lett, nem tudtuk megoldani, hogy 12 órában járjon be dolgozni, csak "óvodai műszakban" tudott járni (7-16-ig), ami miatt a cége szerint nem volt meg a napi 8 órája és mínusz órákba ment át. Ennek következményeképpen 4 órás bejelentést kapott (ettől függetlenül 7-16-ig dolgozott). Körülbelül fél éve én is munkahelyet váltottam, így váltva megtudjuk oldani az óvodai teendőket. Így már ő is be tud járni 10-11 órahosszára dolgozni. van plusz órája is bőven, amit szabadnapként kap meg (a 4 órás bejelentés miatt). Kérte a főnökséget, hogy jelentsék vissza 8 órába, amire azt mondták, hogy "amíg a 12 órázást nem tudod vállalni, addig nem jelentünk vissza 8 órába". A kérdésem a következő: Ezt megtehetik törvényesen? Tehetünk ellene valamit?
A munkáltatóm tévesen a munkabérrel együtt munkabérként, illetve külön is elutalta a cafetériában választható albérlettámogatást. A Mt. 164. §-a alapján kéri, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabért utaljam vissza. Legyenek kedvesek segíteni, hogy ebben az esetben az utalás díját a munkavállaló, vagy a munkáltató állja? Van erről rendelkezés?
A cégtől elküldtek kb. 60 embert közös megegyezéssel, mert ha nem írjuk alá, állományban maradunk, de nincs fizetés. Megmondták, nincs végkielégítés, ne is követeljük. Lehetséges ez?
10 hetes kismama vagyok. Egy vállalkozónál dolgozom egy személyben, nincsen munkatársam. Közöltem a munkáltatómmal, hogy várandós vagyok (nem fogadta örömmel), ezért nekilátott embert keresni a helyemre, talált is, és utána közölte velem, hogy akkor itt van a felmondásom, közös megegyezéssel elválnak útjaink. Közöltem vele, hogy nem fogom aláírni, mert nem egyezek bele, és ő pedig nem rúghat ki. Erre felháborodott, hogy mi az, hogy nem írom alá, és hogy ő nem fog két embert fizetni, és 3 év múlva sem fog visszavenni. A munkámat mindig tisztességgel elvégeztem, panasz nem volt rám, így nem hinném, hogy rendkívüli felmondással élhetne, hacsak valamit nem találna ki ellenem, de azt bizonyítania is kellene. A mai naptól táppénzre írattam magamat. Még azt is mondta, hogy ha kell megszünteti a céget, és majd új néven megnyitja, csak hogy valóban megszűnjön a munkaviszonyom. Van valami félnivalóm, találhat valami kiskaput, vagy legyek nyugodt, mert nem tud mit tenni velem?
Azt szeretném kérdezni, ha 12 órázok, akkor mennyi az ebédidő illetve a 12 órás munkában 45 perc az mit takar?
1986 októbere és 1987 decembere között a Nagyközségi Közös Tanács VB Egységes Szakigazgatási Szervnél munkaviszonyban álltam. 1988. 01.07-től a mai napig közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom. 2011 novemberében 25 éves jubileumi jutalomban részesültem. 2016 novemberében a 30 éves jubileumi jutalomra lettem volna jogosult, de a munkáltatóm nem ismerte el az 1986-1987-ig terjedő időszakot közalkalmazotti jogviszonyként, mivel szerintük az akkori munkáltató nem minősül a Kjt. hatálya alá. Kérdésem, hogy beszámít-e a jubileumi jutalomba az általam közölt időszak?