Kérdezz-felelek

Szeptemberben lesz 44 éve hogy dolgozom, 2015-ben megvolt a 32 év szolgálati időm, de kivettek 5 évet a tanuló idő és a munkanélküli, passzív táppénz miatt. Így akkor 2018-ban mehetek a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjba?

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a férjem hivatásos katonaként ment nyugdíjba 55 éves korában. Az akkori normál nyugdíjkorhatár nekik ennyi volt. Utána nyugdíjasként lett egyéni vállalkozó, ami a mai napig tart. Kérdésem, miután mindent, amit kellett rendesen fizetett jár-e az ő részére az évek után plusz százalék mint nyugdíj mellett dolgozó vállalkozónak.

Nekem már csak pár évem van a 40 év utáni kedvezményes nyugdíjjogosultsághoz. Szeretném megkérdezni, hogy 7 éve 10 hónapig betegállományban voltam, az beleszámít-e az időmbe.

Szolgálati időm összesítése alapján 2018 nyarán érem el a 40 éves szolgálati időt. A rám vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, ezt 8 év múlva érem el. Magánnyugdíj-pénztári tag maradtam. Szeretném kérdezni, hogy magánnyugdíj pénztári szolgáltatás elvileg lehetséges-e a nők kedvezményes nyugdíja esetén vagy csak az öregségi nyugdíj korhatár elérésekor? Követve az Önök részletes tájékoztatását ez ügyben, nekem most úgy tűnik, hogy magánnyugdíj pénztári szolgáltatásra egyelőre sem 40 év után sem 65 éves koromban nem számíthatok. Látnak-e valamilyen esélyt a magánnyugdíj pénztári rendelkezések megváltozására vagy mindenképpen az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés jár a kisebb veszteséggel? Esetleg érdemes-e fenntartanom a magánnyugdíj-pénztári tagságomat 65 éves koromig és fizetni a tagdíjat addig, abban az esetben is, ha akkor sem számíthatok szolgáltatásra, de a tagdíjat és pénztári hozam egy részét visszakapom? Visszaléphetek az állami rendszerbe 65 éves koromban nyugdíjazáskor is, amennyiben addig fennmarad a magánnyugdíj pénztáram?

22 év 8 órás nem minimálbéres munkaviszonya van a feleségemnek. Jelenleg úgy néz ki, ha el tud helyezkedni akkor is csak részmunkaidőben foglalkoztatnák a minimálbérnél kevesebbért. Példa: 2 órás munka a minimálbér negyedével bejelentve. 4 évet dolgozna még a nyugdíjba menetelig. Ez a 4 év a szolgálati időben hogyan számolódik? A 4 évi keresetet hogyan veszik figyelembe? Nagyon rontja a várható nyugdíjat? Vagy jobb ha nem is dolgozik?

Szeretném kérdezni a "nők 40 nyugdíj" beszámítható-e 40 évbe a végkielégítés időszaka? 1992. júl.25- től 4 hónap átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésre voltam jogosult. Melyik törvényi jogszabály rendelkezik erről az időszakról?

Tanácsot szeretnék kérni az ez évben esedékes nyugdíjba vonulásommal kapcsolatban. 1954-ben születtem, 1972 óta - 2 szülés kivételével - folyamatosan dolgozom, jelenleg egy KFT-nél. Ha jól tudom, december 25-től illet meg a nyugdíj. Kérdéseim a következők lennének: A nyugdíjba vonulást kinek kell kezdeményezni, a munkáltatónak vagy nekem? Amennyiben a munkáltató kezdeményezi, mikor, mennyi idővel előtte teheti ezt meg jogszerűen? Amennyiben én kezdeményezem, mikor kell bejelentenem a munkáltató felé és mennyi felmondási idő jár ezt követően? A felmentési idő, felmondási idő? Mit jelent az egyik és mit a másik? Milyen járandóság illet meg ezek alatt?

Most leszek 54 éves. 2016. június 9. napján benyújtottam igényemet a nők kedvezménye öregségi nyugdíjára, melyet elutasítottak. Az indokolásban az szerepelt, hogy a jogosultsághoz szükséges negyven év jogosultsági időn belül nem rendelkezik 32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban megszerzett szolgálati idővel. 31 év szolgálati időt igazoltak. Az a kérdésem, hogy akkor idén nyáron meglesz a 32 év szolgálati időm, akkor jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra?

Egy multinál dolgozom, 2018 márciusában töltöm be a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatárt, 40 évnél több szolgálati időm van. A kérdésem, hogy számít-e a havi nyugdíj összegében, ha elérem az öregségi nyugdíjkort és akkor kérem a nyugdíjazást, vagy a Nők 40-nel 3 hónappal előbb? Van-e különbség a beszámított évek számában?

Én egy biztonsági szolgálatnál dolgozom. 240 óra ledolgozott óra után csak 134352 forintot kaptam januárra, Erzsébet-utalvánnyal együtt amit forintosítottak/8500ft/. Felháborítónak tartom ezt a viselkedést a cégünk részéről.

Vagyonőrként dolgozom órabéres bejelentéssel. Az lenne a kérdésem, hogy mennyi az a legkisebb nettó órabér, melyet a munkáltatónak ki kellene fizetnie kötelező szakmai bérminimum esetén? Tudomásom szerint a 161.000.-ft havi bejelentésre és 168 órára vonatkozik. Mely törvényben vagy rendeletben van ez szabályozva?

Egy diákszövetkezetnél dolgozom, de jelenleg már a felmondási időmet töltöm le. Az áll a szerzősében, hogy: "A Tag a Megállapodást abban az esetben szüntetheti meg, ha erről a Szövetkezet felelős vezetőjét 40 munkanappal a megszüntetés előtt értesítette, és a 40 munkanapos felmondást köteles letölteni. Amennyiben nem tölti le a 40 munkanapos felmondást a Szövetkezetnek kárt okoz melyet köteles megtéríteni." A 40 munkanapba beleszámítanak azok a napok is amikor nem dolgozom (mivel ráéréstől függően járok dolgozni) vagy csak azok a napok amikor műszakot vállaltam?

Felmondási idővel kapcsolatban szeretnék tájékoztatást kérni. 10,5 éve közalkalmazottként dolgozom határozatlan idejű kinevezéssel ugyanannál az intézménynél. Most úgy alakult, hogy végre fogok tudni munkahelyet váltani. Én úgy tudtam, hogy az eltöltött idő függvényében 55 nap a felmondási időm (10-15 éves munkaviszony esetén a közalkalmazotti törvényben ezt olvastam, ha nem értettem félre semmit.) Az egyik ismerősöm szólt, hogy 2017 jan 1-gyel változott a munka törvénykönyve, és ha munkavállalóként mondok fel, 30 nap a felmondási idő. Ha a munkáltató mond fel nekem, akkor marad az 55 nap. Átolvastam a munka törvénykönyvének az ide vonatkozó paragrafusait, de ezt így konkrétan leírva sehol sem láttam. Melyik felmondási idő vonatkozik rám?

Engem és a kollégáimat az Önkormányzati Hivatal alkalmaz a Munka törvénykönyve szerint. A mi munkaidő beosztásunk a következő: 2 napot megyünk egymás után közvetlenül 07:00 - 19:00 -ig, 1 nap szabadnap, 1 nap pihenőnap, 2 nap 19:00 - 07:00 -ig, 1 nap szabadnap, 1 nap pihenőnap, 2 nap 07:00 - 19:00 -ig és ez így megy folyamatosan, 3 havi beosztásban. Arra külön figyelnek,hogy meglegyen a kellő pihenőnap, ezért rendszeresen plusz pihenőnapokat is beiktatnak. Ezt folyamatos vagy megszakítás nélküli munkarendnek hívják? Munkaszüneti és ünnepnapokon,valamint a hétvégéken is mindig dolgozik valaki közülünk. 2016-ban kaptunk bérpótlékot, 30%-os mértékűt. A 07:00-19:00-es műszakra 1 óra pótlékot;a 10:00-22:00-es műszakra 4 óra pótlékot;a 19:00-07:00-es műszakra pedig 11 óra pótlékot! Az idén, 2017-ben már az államkincstár nem számfejtett a részünkre pótlékot! Tisztelettel kérdezem, hogy 2017-re vonatkozóan történt-e olyan jogszabályi vagy törvényi változás, ami felülírta a 2016-ban érvényes rendelkezéseket? Jár-e nekem és a kollégáimnak, a fentebb említett munkarendben dolgozóknak valamilyen bérpótlék és ha jár, akkor milyen mértékű? Munkaszüneti napi pótlék jár-e?

Kérdésem az lenne mit lehet tenni, ha próbaidő alatt 2 hét munkaviszony után, megszüntetik úgy a jogviszonyomat, hogy nem tudok róla és írásban ezt nem közlik velem. Facebookon (harmadik személy által üzenték) tehát nem a feletteseim, hanem egy másik munkatárs által üzengettek, hogy megszűnik a jogviszonyom. Irsában nem értesítettek erről. Táppénzen voltam akkor, tudom a táppénz nem véd meg a felmondástól. Illetve a fizetésemet azóta se kaptam meg. 2017.02.20-án szűnt meg a munkaviszonyom és ma 2017.03.07 van azóta se kaptam. (2 hónap alatt 12 embert bocsájtott el ez az intézmény volt aki magától ment el, hozzá teszem én is ezt akartam) Mit tudok tenni?

Jogszabályi értelmezésben kérném segítségét. 12 órás beosztású folyamatos munkarenden, de minden (3*8 órás) éjszakás beosztás esetében kérdés lehet a szabadság kiadása. A HR szerint csak napokban adható ki a szabadság, amit ők 0-24 órában ismernek. Azaz éjféltől éjfélig. Ezek szerint éjszakai műszakban nem vehető kis szabadság, a 4 napos beosztási cikluson belül, csak a teljes éjszakai időszakra egyben. Konkrétabban, a beosztott munkarend: 4 nap délelőttös (7-19) műszak után 4 nap szabadnap, majd 4 nap éjszakás (19-07) következik és így tovább. Mivel a napot csak 0-24-ig tudják elképzelni, ezért az éjszakai műszakban, mivel a szabadságba bele esne egy rész műszak pld. ha 10-én esete 7 órára kellene menni dolgozni, akkor 11-én, munkaidő van 0-7 óráig. Ha valakinek 11-én délután lenne elfoglaltsága, pld. esküvő, nem tud rá szabadságot kivenni, mert hajnalban dolgozott és nem biztosítható a 0-24 órára a szabadság. Hiába veszi ki a következő napot is, eltolódva de a rákövetkező napon is ez a helyzet. Valahol olvastam, csak pontatlan megfogalmazásban, hogy folyamatos munkarendben a műszak kezdéshez igazítható a 0-24 óra, azaz 11-én kivett szabadság 11-én 19 órától, 12-én 19 óráig tartana, és így is számítható/biztosítható a 24 órás szabadnap. Jelenleg a 4+4+4 es beosztás szerint az egy nap délutáni elfoglaltság miatt csak a 4*12, azaz 6 szabadság nap feláldozásával vehető ki szabadság. Ez nonszensz. Órára megy az átszámítás, egy 12 órás műszak 1,5 nap szabadság. Úgy gondolom, úgy lenne a logikus, hogy a 24 óra, a munka befejezéstől a következő munkakezdésig szólna (értelmezhető) a 24 óra egyben így is megvan. Kérdésem, jól értelmezem-e, illetve ez hol van egyértelműen lehetőleg jogszabályban leírva? Ui.: A 0-24 óra betartása a négy napos éjszaki ciklus kezdő és befejező napjánál is probléma, mert nem éjfélkor van a munkakezdés.

Az unokaöcsém a középiskola befejezése óta munkanélküli. Volt már munkája, de a munkában töltött napok (hónapok) nem teszik lehetővé, hogy munkanélküli járadékot kapjon. Az eseti orvosi ellátásáért fizetni szokott az orvosnak. Az ő esetében is érvényes lehet az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése?

Szeretném megtudni, hogy dohánybolti munkához kötelező-e bármilyen végzettség?

Egészségügyi szakiskolai végzettséggel, általános érettségivel, vagyonőri képesítés nélkül mint portás dolgozom, akkor jár-e 161000-es bér?

Szeretnék érdeklődni hogy jogosult vagyok-e hogy megkapjam a szakmunkás minimálbért hogyha van egy okj-s informatikai rendszergazda szakmám és egy érettségim. Jelenleg a Nemzeti Művelődési Intézet alkalmaz mint kulturális közfoglalkoztatottat. A munkakör is megfelelne a szakmunkás minimálbér elvárásainak, mivel egy teleházban dolgozom ahol számítógépeket szerelünk és karbantartunk minden nap. A kérdésem pedig a következő lenne: hogy ha a helyi önkormányzatnál véglegesítenének akkor a fenti feltételek alapján a szakmunkás minimálbért kellene kapnom?