Kérdezz-felelek

A múlt héten panaszt nyújtottam be a HR-en a főnököm ellen, és erre az volt a válasz, hogy - mivel hétfő-kedden szabin voltam, ma mentem először dolgozni - azonnali hatállyal kirúgtak. Szerencsére még tudtam alkudni egy kicsit, természetesen részükről közös megegyezés...Azt olvastam,hogy ilyenkor a munkavállalóval hiába íratják alá a közös megegyezést, titoktartást, nincs egymással szemben követelés...stb. Mert ez egy kikényszerített helyzet. Nagyon elgondolkozom a munkaügyi peren, mivel ez egy bank, és ez a válasz egy nem kismértékű panaszra, amiben szerepelnek a megfélemlítés, betegség miatti hátrányos megkülönböztetés, megalázás...

Közös vagyonnak számít-e házassági vagyonközösség megszüntetése után az Önkéntes Nyugdíjpénztárba Egyéni számlára befizetett összeg amit részben a munkáltató fizetett cafeteria jogcímén, részben egyéni befizetés volt? Egy évvel ezelőtt költöztem ki közös lakásunkból, végleges szándékkal, ezzel felbontván a házassági életközösséget. Ezek szerint helyes-e az alábbi megállapításom: "A házassági életközösség (elemei: az együttélés, a szexuális, érzelmi és gazdasági közösség, a közös kassza) megszűnése megszünteti a vagyonközösséget is. Amennyiben a tag házasságban él, és a házassági vagyonközösség megszűnik, akkor az egyéni számla nem viselkedik közös tulajdonként. Az egyéni számlának a nem pénztártag házastárs nem tulajdonosa, ezért a házassági vagyonközösség megszűnése esetén sem tarthat rá igényt.Az Öpt. által meghatározott jogviszony egy speciális tulajdonforma, amely az általános tulajdonjogtól eltérően viselkedik. Az Öpt., mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (Ptk.), mind a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (Csjt.) található szabályokhoz képest speciális rendelkezéseket tartalmaz. Ennek megfelelően az önkéntes pénztári egyéni számla nem tartozik a házastársak közös vagyonába."

Az szja tv. 1.sz. melléklet 9.3 pontjában szereplő osztatlan közös tér fogalmának keresem a magyarázatát, mivel nem tudom eldönteni, hogy a nappali, étkező és konyha osztatlan közös térben van-e a lakásban (konyha megnevezésű részen nincs ajtó)?

Első kérdésem: a nők 40 éves jogosultsági idejéhez miért nem számítható be a munkanélküli járadék folyósítási ideje? Én 8 hónapot voltam munkanélküli, a járadékomból 8,5% nyugdíj-járulékot vontak le! A törvény egy részt azt mondja ki, hogy "az az idő számít be, amikor járulékot fizetett". Én fizettem, akkor nem értem, hogy még is miért nem engedi meg a törvény a beszámítást? Második kérdésem: 5 munkanapot nem ismernek nekem el, mert a nyugdíjfolyósító határozatában azzal indokolja, hogy "távolléti díj" van feltüntetve az akkori munkáltatóm iratai szerint. Ezt nem igazán értem, mert én előtte is és utána is folyamatos munkaviszonyban voltam azon a munkahelyen. Lehet, hogy téves adminisztráció történt, de ezt már bebizonyítani nem tudom. Kérdésem az, hogy folyamatos munkaviszony esetén, még ha távolléti díj volt az az 5 nap akkor is, hogy írhatják azt a határozatban, hogy "nem számítható be az az 5 nap, mert munkavégzés nem történt". De kérdem én, ha például szabadságon vagyok, akkor sem történik részemről munkavégzés.

Ez év júniusában betöltöm a 63,5 évemet és rokkantnyugdíjasból, öregségi nyugdíjassá válhatok. A várható nyugdíjam összege miatt nagyon aggódom a következők miatt: 1977-87 között jó fizetésem volt, 1987-91 között munkanélküli voltam, 1991-2000 között minimálbéres egyéni vállalkozó, itt vannak hónapok mikor nem történt meg a járulékbefizetés. Ez utólag pótolható-e? 2000-től napjainkig rokkantnyugdíjas vagyok (46.000 Ft a rokkantnyugdíjam). Kérhetem-e, és mire hivatkozva, hogy esetemben a nyugdíjszámítást 1977-től végezzék?

Édesanyám (57 éves) 2018 márciusában jogosult lenne a nők kedvezményes nyugdíjára, megszerezné a 40 év jogosultsági időt. Kereskedelemben dolgozik, jelenlegi munkahelyén már 16 éve vezetői beosztásban. Munkavégzésével kapcsolatban soha semmilyen panasz, gond nem volt. A munkaadója, aki tud a jövő évi nyugdíjba vonulásáról, azonban két héttel ezelőtt váratlanul egy szóbeli ajánlattal kereste meg, melynek lényege, hogy már nem tartanak rá igényt mondván, „megvan már a helyére az új ember”, elküldenék, megszüntetnék munkaviszonyát még nyugdíjba vonulás előtt, írjon alá Édesanyám egy közös megegyezést. Az alábbi javaslattal állt elő a munkaadója: 6 hónapra felmenti a munkavégzés alól (fizetését addig kapja havonta) és a 6 hónap leteltével, 2017 szeptemberében édesanyám írjon alá egy közös megegyezést és szüntessék meg a munkaviszonyát. Végkielégítést, felmondási időre járó bért nem akar fizetni számára. Szeretném a segítségét kérni, hogy így a munkaadója mit tehet meg vele? Elküldheti-e mindenféle indok nélkül a munkaadója, ha ő erre okot nem adott? Ha édesanyám aláírná ezt a közös megegyezést, tarthat-e igényt a 4 havi végkielégítésre és a 2 havi felmondási idő kifizetésére. Édesanyám jelenleg úgy érzi, ellehetetlenítik, rá akarják beszélni valamire, ami őt teljesen váratlanul érte, és hogy a nyugdíjba vonulása előtt olyan élethelyzetbe kényszerítik, ami számára nem lesz egyszerű, hisz munkahelyet kell találni.

2011-től három évig rehabilitációs járadékon, ellátáson voltam. Ezen három évemet nem számolták bele a jogosultsági időmbe /a nők 40 /. Ezen idő alatt kb. 2 évig dolgoztam napi 4 órába. Próbáltam utánaolvasni, van ahol azt írják, hogy jogosultsági időt lehet így szerezni, de van ahol azt írják, hogy nem. Szeretném megtudni,hogy merjek-e adategyeztetést kérni, vagy esélyem sincs ezen időszak beszámíttatására.

Közalkalmazottként kezdtem és mindvégig mint közalkalmazott dolgozom. Sajnos az élethelyzetünk úgy alakult, hogy szeretnék mihamarabb nyugdíjba menni. A következő "paraméterekkel " rendelkezem. 38 év 57 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel. 36 év 299 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül 35 év 82 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szolgálati idővel rendelkezem. 2015 után 3,5 hónapot táppénzen töltöttem, azóta pedig szintén dolgozom. Szeretném megkérdezni, hogy ezek alapján mikor vehetem leghamarabb igénybe a nők kedvezményes öregségi nyugdíját.

Én azután érdeklődnék, hogy a rokkantellátásban részesülök, tavaly kaptam utazási kedvezményt az idén viszont nem. Változott a törvény ebben az ügyben?

Nagypapám 2016-ban rehabilitációs ellátásban részesült és a közmunka programban dolgozott. 2017-től rokkantsági ellátásban részesül. Kérdezem, hogy dolgozhat e továbbra is közmunkában az ellátás mellett.

Jelenleg rokkantsági ellátásban részesülök. Egészségi állapotom 46%-os. Munkahelyemen táppénzes állományban vagyok. Ez év márciusában lejár a táppénzem (eltelt egy év) A munkáltatóm egészségügyi alkalmatlanság címén szüntetné meg a munkaviszonyomat. Három-négy hónap felmentési időt állapítanának meg, ami után végkielégítéssel bocsájtanának el. A felmentési időre járó munkabér, meghaladhatná folyamatosan, a rokkantsági ellátás folyósításához szükséges bérmaximumot. Amennyiben nem tartok igényt a felmentési időre, akkor közös megegyezéssel szűnne meg a munkaviszonyom, és így nem járna a végkielégítés. Van-e valami lehetőség, vagy kompromisszumos megoldás ennek kiküszöbölésére.

1977-ben érettségiztem, és azóta dolgoztam folyamatosan 2013-ig, amikor munkanélküli lettem. Közben 1996-ban egyéni vállalkozó lettem, és fizettem becsületesen a TB-t, EHO-t, adót, úgy, ahogy kötelező volt egészen 2005-ig. Nemrég lekértem a ledolgozott éveimet, és az egyéni vállalkozással töltött évek nem szerepeltek benne. Szeretném tudni, hogy ezek az évek nem számítanak be a nyugdíjidő elbírálásakor?

A 2017-es cafeteria készpénzes részét (100.000 ft), ha már a munkáltató úgy döntött, hogy adja, és az ütemezést negyedévben határozta meg, mi az utolsó időpont amikor azt ki kell fizetnie? Akár húzhatja 2020-ig is?

A GMK-ban töltött munkaviszony beszámít-e a nyugdíjba?

Szeptemberben lesz 44 éve hogy dolgozom, 2015-ben megvolt a 32 év szolgálati időm, de kivettek 5 évet a tanuló idő és a munkanélküli, passzív táppénz miatt. Így akkor 2018-ban mehetek a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjba?

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a férjem hivatásos katonaként ment nyugdíjba 55 éves korában. Az akkori normál nyugdíjkorhatár nekik ennyi volt. Utána nyugdíjasként lett egyéni vállalkozó, ami a mai napig tart. Kérdésem, miután mindent, amit kellett rendesen fizetett jár-e az ő részére az évek után plusz százalék mint nyugdíj mellett dolgozó vállalkozónak.

Nekem már csak pár évem van a 40 év utáni kedvezményes nyugdíjjogosultsághoz. Szeretném megkérdezni, hogy 7 éve 10 hónapig betegállományban voltam, az beleszámít-e az időmbe.

Szolgálati időm összesítése alapján 2018 nyarán érem el a 40 éves szolgálati időt. A rám vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, ezt 8 év múlva érem el. Magánnyugdíj-pénztári tag maradtam. Szeretném kérdezni, hogy magánnyugdíj pénztári szolgáltatás elvileg lehetséges-e a nők kedvezményes nyugdíja esetén vagy csak az öregségi nyugdíj korhatár elérésekor? Követve az Önök részletes tájékoztatását ez ügyben, nekem most úgy tűnik, hogy magánnyugdíj pénztári szolgáltatásra egyelőre sem 40 év után sem 65 éves koromban nem számíthatok. Látnak-e valamilyen esélyt a magánnyugdíj pénztári rendelkezések megváltozására vagy mindenképpen az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés jár a kisebb veszteséggel? Esetleg érdemes-e fenntartanom a magánnyugdíj-pénztári tagságomat 65 éves koromig és fizetni a tagdíjat addig, abban az esetben is, ha akkor sem számíthatok szolgáltatásra, de a tagdíjat és pénztári hozam egy részét visszakapom? Visszaléphetek az állami rendszerbe 65 éves koromban nyugdíjazáskor is, amennyiben addig fennmarad a magánnyugdíj pénztáram?

22 év 8 órás nem minimálbéres munkaviszonya van a feleségemnek. Jelenleg úgy néz ki, ha el tud helyezkedni akkor is csak részmunkaidőben foglalkoztatnák a minimálbérnél kevesebbért. Példa: 2 órás munka a minimálbér negyedével bejelentve. 4 évet dolgozna még a nyugdíjba menetelig. Ez a 4 év a szolgálati időben hogyan számolódik? A 4 évi keresetet hogyan veszik figyelembe? Nagyon rontja a várható nyugdíjat? Vagy jobb ha nem is dolgozik?

Szeretném kérdezni a "nők 40 nyugdíj" beszámítható-e 40 évbe a végkielégítés időszaka? 1992. júl.25- től 4 hónap átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésre voltam jogosult. Melyik törvényi jogszabály rendelkezik erről az időszakról?