Kérdezz-felelek

Jelenlegi munkahelyemen felmondtam, az utolsó munkában töltött napom itt 2016.06.06. A munkaviszonyom ezen a napon még nem szűnik meg, mivel 2016.06.22.-ig az időarányos szabadságomat töltöm. A kérdésem, hogy a szabadságom ideje alatt már munkába állhatok-e az új munkahelyemen?

Szeretném megkérdezni, hogy jogos-e a cégem döntése, amikor nem fizet folyamatos pótlékot? 12 órás munkarendben dolgozom, mégpedig úgy, hogy 2X12 óra nappal, két pihenő, majd 2X12 óra ismét nappal, két pihenő. Utána váltás: 2X12 óra éjjel, két pihenő,majd 2X12 óra éjjel, két pihenő. És kezdődik elölről. Nem számítanak a hétvégék, ha úgy esik, dolgozni kell!

Segítségüket az éves túlórakeret szabályaira vonatkozó törvények megismerése irányában kérném. Az érdekelne ahogy olvastam az éves túlóra keret 250 óra. Nekem jelenleg 230 órám van. A cég ahol dolgozom gazdasági év van októbertől októberig. Ami érdekelne az, hogy ha kifizetik avagy lecsúsztatom a túlóráimat akkor az le vonódik a túlórámból? Példa Egy pénteki napom nem megyek dolgozni vagyis csúsztatnék 8 órát akkor a meglévő 230 órámból 222 lesz ? Másik példa negyedévente fizetik ki a bent maradó szombatokat ugyan az a kérdés 230 órából 222 lesz ha pl egy szombatom volt ami nyolc óra volt ? Ez azért érdekelne mert ebben az évben volt csúsztatásom illetve fizettek is ki órámat vagyis a 250 órán már túl is haladtam volna és nem kollektív szerződéssel vagyok ott . Nekem valahogy nem kerek az egész így végtelen órát túlórázhatnék egy évben ?

Férjem 15 éve dolgozik egy cégnél, de jelenlegi munkáltatójához jogutódlással került át. Az új cégvezetés minden munkavállalónak megígérte, hogy senki nem fog kevesebbet hazavinni, mint előző munkáltatójánál. Ennek több mint 3 éve. Elég sok huzavona után tudták realizálni a férjem és még egy másik kollégája munkabérét, mivel munkakörükből adódóan, előző munkahelyükön teljesítményük alapján számfejtették bérüket, itt viszont ezt nem tették lehetővé. Részükre egy olyan megállapodást ajánlottak szóban, mely alapján esetükben elszámolható a maximális 300 óra készenlét – attól, hogy ők nem adtak valós készenlétet – így kaphattak annyi fizetést, mint előzőekben. Pár hónapja viszont, nagy átszervezéseken megy át a cég és közölték velük, hogy felejtsék el a készenlétet. Munkaszerződésüket módosították 1 hónapja kötetlen munkaidőre és ugyanazzal az alapbérrel, ami eddig volt. A szóban engedélyezett készenléti órák most sem kerültek rögzítésre, ami által bruttó kb. 62.000 Ft-tal kevesebb lett a bérük. A párom és társa, más lehetőség hiányában, a szerződésmódosítást aláírták, melynek egy példányát mai napig nem kapták meg, így egyebekben nem tudom mi áll még a szerződésben. Most adódott egy olyan lehetőség a párom részére, hogy el tudna helyezkedni egy másik cégnél is, teljesen más munkakörben. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy kötelező-e bejelenteni a jelenlegi céghez amennyiben elvállalná a másik munkát is? Mivel nem olvasta el a munkaszerződés módosítását a férjem alaposan, csak arra emlékszik, hogy kötetlen munkarendet állapítottak meg benne, ebben az esetben is szabályozva van-e a heti, vagy havi munkaidő keret?

Az lenne a kérdésem, hogy a próbaidő lejártát követően melyik naptól jogosult a munkavállaló cafeteriára? Pl. ha ma jár le neki, 06.10-én, akkor mától vagy csak a holnapi naptól?

1,5 évem van a nők 40 éves nyugdíjazásáig. Jelenleg közfoglalkoztatásban dolgozom a helyi általános iskolában a titkárságon. Ennek kapcsán a szerződésem június 15-ig szól és csak szeptemberben indul újra. Kérdésem, hogy a kieső időre vállalhatok e bejelentett munkát, hogy ne legyen 3 hónap kiesésem, úgy hogy szeptemberben visszamehetek közfoglalkoztatásban. Sajnos ez a három hónap sok, viszont szeretnék visszamenni, ha csak közfoglalkoztatás akkor is.

Munkahelyem helyi egysége megszűnik, és nem tartanak igényt munkámra a cég központi helyén. Én 2018 áprilisában tölteném a 63,5 éves törvényes nyugdíjkorhatáromat. Szóban a következő ajánlatot kaptam. Ha a távvezérlés tervezett határideje 2018 januárjában megvalósul, ezáltal 2017. december 31-én a munkahely megszűnik, akkor 13 hónap végkielégítést és 9 hónapi felmentésre járó (sétáló) bért kapok. A 9 hónapot a kollektív szerződés alapján, míg a 13 hónapot az végkielégítés szabályai szerint kapom. Munkahelyem szerint ezt a 23 hónapot a ledolgozott 43,5 fél éves munkaviszonyra adják és a távolét díjjal számolnák el és normál adó és Tb költséget vonnának le. Mivel nyugdíjba megyek erre a 75 százalékos 3,5 millió forint feletti különadó nem vonatkozik. Azt szeretném megkérdezni, hogy a mai törvények alapján ez adható-e? Illetve valóban nem érvényes rá a 75 százalékos különadó, ha 3,5 millió forint felett lenne az összeg?

Egy olyan problémával fordulnék önhöz, hogy a jelenlegi munkahelyemen a minap a csoportvezetőm megvádolt, mégpedig azzal hogy a beírt darabszámot nem gyártottam le, mert sehol sem találják! Mivel senki senki mást nem vádol rajtam kívül, már lassan kirekesztettnek érzem magam, holott minden részlegen megálltam a helyem és sosem csaltam! Kérdésem az lenne ön felé, hogy ilyenkor mi a teendő?

Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ha egy alkalmazott heti 3 nap x 8 órában dolgozik, akkor heti 24 órára kell bejelentenem, és hogyan kell kiszámolnom az éves szabadságkeretét, hogyan kell azt vezessem a jelenléteinél?

Kötelezheti a munkaadó a munkavállalót egy tanulmányi szerződés elfogadására és aláírására? Ha nem írja alá nem kapja meg a megpályázott munkát. 3 hónapos próbaidőt kikötve, és annak lejárta előtti kilépés vagy elbocsájtás esetén is az oktatás díját vissza követeli a munkavállalótól.

A mai hírekben olvastam, hogy az Egri Kórház dolgozói beperelték munkáltatójukat a ki nem fizetett cafeteria miatt. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállalónak jár-e a cafeteria, vagy csak adható. Mitől függ, hogy a munkáltató fizeti, vagy nem?

2016 januárjában, kaptam (kérésemre) a kormányhivataltól egy szolgálati idő elszámolást. Ez alapján "nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz figyelembe vehető idő: 38 év 224 nap. Ebből keresőtev. járó jogviszony: 35 év 177 nap. Szeretném megkérdezni, hogy ha jól számoltam, akkor 2017. március 23-tól jogosult vagyok nyugdíjellátásra? Az én számolásom szerint ekkor meg lesz a 40 év jogosultsági időm. Sajnos már évek óta, csak közmunkásként tudok elhelyezkedni, mert a korom miatt nem vesznek fel sehova, hiába van több végzettségem és több szakmám is. A mostani szerződésem viszont lejár 2017. február 27-én. Nagyon fontos lenne időben megtudnom, hogy tudjak valami megoldást keresni arra az 1 hónapra.

Felmondásomat töltöm egy cégnél és nem akarják kifizetni a SZÉP-kártyára a havi nyolc ezer forintot. Mely nekem ez most, harminckettő ezer forint lenne, mivel május első hetén mondtam fel, és én úgy tudom a felmondás első napjáig jár a cafeteria. Szóval ez a kérdés hogy, jár-e visszamenőleg májusig a cafeteria?

Nemrég beadtam a felmondásom a jelenlegi munkahelyemen, ahol év elején az éves cafeteria keretet a lakáshitelembe való adómentes betörlesztésére kértem. Az összeget csak nem rég utalta el a munkáltató, így még egy központi, függő számlán van a hitelt nyújtó pénzintézetnél, tehát az előtörlesztés még nem történt meg. Most rákérdeztem a felmondás kapcsán a HR osztályon, hogy az időarányos összeget, vagy a teljes összeget visszajuttassam-e, vagy mi a teendő, mire közölték, hogy a fél éves keretet az utolsó havi fizetésemből egyben le fogják vonni. Emiatt az utolsó fizetésemből szinte semmi nem marad. Érdeklődnék, hogy ez biztosan jogszerű? Megteheti ezt a munkáltató?

1-8-ig szabadságon voltam. A hónap hátralévő részében emberhiány miatt ledolgoztatták velem a teljes havi munkaidőt. Hónap végén úgy számoltak el, mintha nem lettem volna szabadságon, simán ledolgoztam volna a hónapot, szabadnapjaim száma sem csökkent. Az lenne a kérdésem, nem járt volna nekem túlórapénz?

Több helyen azt olvasom, hogy a fizetett ünnep elnevezés munkaszüneti nappá módosult, de arra lennék kíváncsi, hogy ugyanúgy jár -e az ilyen napra munkabér. Konkrétan arra vagyok kíváncsi, ha havibérem van, de a munkaviszony 2016.05.20. napján megszűnik, akkor a pünkösdhétfőre (16-ára) számfejthető -e munkabér? Időarányosan 14 vagy 15 napot kell kifizetni?

Ma láttam édesanyám bérpapírjait január közepe óta dolgozik a cégnél és eddig minden hónapban kiírtak neki 2 nap szabit de valójában mindennap dolgozott,vissza veszik a ledolgozott napokat és szabival kiegészítve lett meg neki a havi 21 nap, azt mondta nem ír jelenlétit nem kell már ez igaz? A pláne az hogy még egy napra sem engedik el szabira szerintem a cég így próbálja eltrükközni az éves szabiját! Mivel 60 éves 29 nap járna neki. Normál 8 órás munkaideje van 2 havi keret elszámolással! Mi a véleménye mit érdemes ilyen esetben tenni?

A felmentés idejére arányosan jár a szabadság?

Februárig normál munkarendben dolgoztam a munkahelyemen hétfőtől péntekig 7:00-15:20-ig. Ebben az esetben a hétköznapra eső ünnepnapokon 8 óra fizetett ünnepet számoltak el bérszámfejtéskor, persze ezeken a napokon nem dolgoztam. Márciusban az átszervezések miatt 3 havi munkaidőkeretben folytonos folyamatos műszakos 12 órás munkakörbe kerültem. Nappalosban 7:00-19:00, éjszakásban 19:00-7:00 közt dolgozom 7 nap munka 7 nap pihenő ciklusban. Azóta több hétköznapra eső ünnepnap is volt a pihenős hetemen, ezekre a napokra nem kaptam semmit. A bérszámfejtő kolléga azt mondta, hogy a műszakos munkarendben nincs fizetett ünnepnap, ha nem dolgozom aznap, akkor nem jár semmi. Valóban így van ez?

Közmunkás vagyok napi 8 órában. Azt szeretném megkérdezni, ha közben adódik nem teljes munkaidőt igénylő eseti keresetkiegészítő lehetőség, akkor van-e valamilyen mód számlaadásra. Ilyenkor a hetes adószám is szóba jöhetne-e?