Kérdezz-felelek

Munkahelyem helyi egysége megszűnik, és nem tartanak igényt munkámra a cég központi helyén. Én 2018 áprilisában tölteném a 63,5 éves törvényes nyugdíjkorhatáromat. Szóban a következő ajánlatot kaptam. Ha a távvezérlés tervezett határideje 2018 januárjában megvalósul, ezáltal 2017. december 31-én a munkahely megszűnik, akkor 13 hónap végkielégítést és 9 hónapi felmentésre járó (sétáló) bért kapok. A 9 hónapot a kollektív szerződés alapján, míg a 13 hónapot az végkielégítés szabályai szerint kapom. Munkahelyem szerint ezt a 23 hónapot a ledolgozott 43,5 fél éves munkaviszonyra adják és a távolét díjjal számolnák el és normál adó és Tb költséget vonnának le. Mivel nyugdíjba megyek erre a 75 százalékos 3,5 millió forint feletti különadó nem vonatkozik. Azt szeretném megkérdezni, hogy a mai törvények alapján ez adható-e? Illetve valóban nem érvényes rá a 75 százalékos különadó, ha 3,5 millió forint felett lenne az összeg?

Egy olyan problémával fordulnék önhöz, hogy a jelenlegi munkahelyemen a minap a csoportvezetőm megvádolt, mégpedig azzal hogy a beírt darabszámot nem gyártottam le, mert sehol sem találják! Mivel senki senki mást nem vádol rajtam kívül, már lassan kirekesztettnek érzem magam, holott minden részlegen megálltam a helyem és sosem csaltam! Kérdésem az lenne ön felé, hogy ilyenkor mi a teendő?

Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ha egy alkalmazott heti 3 nap x 8 órában dolgozik, akkor heti 24 órára kell bejelentenem, és hogyan kell kiszámolnom az éves szabadságkeretét, hogyan kell azt vezessem a jelenléteinél?

Kötelezheti a munkaadó a munkavállalót egy tanulmányi szerződés elfogadására és aláírására? Ha nem írja alá nem kapja meg a megpályázott munkát. 3 hónapos próbaidőt kikötve, és annak lejárta előtti kilépés vagy elbocsájtás esetén is az oktatás díját vissza követeli a munkavállalótól.

A mai hírekben olvastam, hogy az Egri Kórház dolgozói beperelték munkáltatójukat a ki nem fizetett cafeteria miatt. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállalónak jár-e a cafeteria, vagy csak adható. Mitől függ, hogy a munkáltató fizeti, vagy nem?

2016 januárjában, kaptam (kérésemre) a kormányhivataltól egy szolgálati idő elszámolást. Ez alapján "nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz figyelembe vehető idő: 38 év 224 nap. Ebből keresőtev. járó jogviszony: 35 év 177 nap. Szeretném megkérdezni, hogy ha jól számoltam, akkor 2017. március 23-tól jogosult vagyok nyugdíjellátásra? Az én számolásom szerint ekkor meg lesz a 40 év jogosultsági időm. Sajnos már évek óta, csak közmunkásként tudok elhelyezkedni, mert a korom miatt nem vesznek fel sehova, hiába van több végzettségem és több szakmám is. A mostani szerződésem viszont lejár 2017. február 27-én. Nagyon fontos lenne időben megtudnom, hogy tudjak valami megoldást keresni arra az 1 hónapra.

Felmondásomat töltöm egy cégnél és nem akarják kifizetni a SZÉP-kártyára a havi nyolc ezer forintot. Mely nekem ez most, harminckettő ezer forint lenne, mivel május első hetén mondtam fel, és én úgy tudom a felmondás első napjáig jár a cafeteria. Szóval ez a kérdés hogy, jár-e visszamenőleg májusig a cafeteria?

Nemrég beadtam a felmondásom a jelenlegi munkahelyemen, ahol év elején az éves cafeteria keretet a lakáshitelembe való adómentes betörlesztésére kértem. Az összeget csak nem rég utalta el a munkáltató, így még egy központi, függő számlán van a hitelt nyújtó pénzintézetnél, tehát az előtörlesztés még nem történt meg. Most rákérdeztem a felmondás kapcsán a HR osztályon, hogy az időarányos összeget, vagy a teljes összeget visszajuttassam-e, vagy mi a teendő, mire közölték, hogy a fél éves keretet az utolsó havi fizetésemből egyben le fogják vonni. Emiatt az utolsó fizetésemből szinte semmi nem marad. Érdeklődnék, hogy ez biztosan jogszerű? Megteheti ezt a munkáltató?

1-8-ig szabadságon voltam. A hónap hátralévő részében emberhiány miatt ledolgoztatták velem a teljes havi munkaidőt. Hónap végén úgy számoltak el, mintha nem lettem volna szabadságon, simán ledolgoztam volna a hónapot, szabadnapjaim száma sem csökkent. Az lenne a kérdésem, nem járt volna nekem túlórapénz?

Több helyen azt olvasom, hogy a fizetett ünnep elnevezés munkaszüneti nappá módosult, de arra lennék kíváncsi, hogy ugyanúgy jár -e az ilyen napra munkabér. Konkrétan arra vagyok kíváncsi, ha havibérem van, de a munkaviszony 2016.05.20. napján megszűnik, akkor a pünkösdhétfőre (16-ára) számfejthető -e munkabér? Időarányosan 14 vagy 15 napot kell kifizetni?

Ma láttam édesanyám bérpapírjait január közepe óta dolgozik a cégnél és eddig minden hónapban kiírtak neki 2 nap szabit de valójában mindennap dolgozott,vissza veszik a ledolgozott napokat és szabival kiegészítve lett meg neki a havi 21 nap, azt mondta nem ír jelenlétit nem kell már ez igaz? A pláne az hogy még egy napra sem engedik el szabira szerintem a cég így próbálja eltrükközni az éves szabiját! Mivel 60 éves 29 nap járna neki. Normál 8 órás munkaideje van 2 havi keret elszámolással! Mi a véleménye mit érdemes ilyen esetben tenni?

A felmentés idejére arányosan jár a szabadság?

Februárig normál munkarendben dolgoztam a munkahelyemen hétfőtől péntekig 7:00-15:20-ig. Ebben az esetben a hétköznapra eső ünnepnapokon 8 óra fizetett ünnepet számoltak el bérszámfejtéskor, persze ezeken a napokon nem dolgoztam. Márciusban az átszervezések miatt 3 havi munkaidőkeretben folytonos folyamatos műszakos 12 órás munkakörbe kerültem. Nappalosban 7:00-19:00, éjszakásban 19:00-7:00 közt dolgozom 7 nap munka 7 nap pihenő ciklusban. Azóta több hétköznapra eső ünnepnap is volt a pihenős hetemen, ezekre a napokra nem kaptam semmit. A bérszámfejtő kolléga azt mondta, hogy a műszakos munkarendben nincs fizetett ünnepnap, ha nem dolgozom aznap, akkor nem jár semmi. Valóban így van ez?

Közmunkás vagyok napi 8 órában. Azt szeretném megkérdezni, ha közben adódik nem teljes munkaidőt igénylő eseti keresetkiegészítő lehetőség, akkor van-e valamilyen mód számlaadásra. Ilyenkor a hetes adószám is szóba jöhetne-e?

Rokkantsági ellátásban részsülök, eddig 4 órás munkát vállaltam, vállalhatok-e 8 órát, hogy az ellátás folyósítása ne szűnjön meg?

Férjem egy éve stroke-ot kapott (előtte 19 éven át állatgondozóként dolgozott egy telepen). Kértük a leszázalékolás megállapítását, ami C2 és 50 százalékos fokozatot hozott. Úgy értesültünk, hogy emellett munkahelyén dolgozhat. Kértünk a céggel elbeszélgetést és ígérték, hogy fél műszakban munkába állhat, de mire megkezdte volna a munkát kezdenek visszalépni, most épp üzemorvosi igazolást kérnek, hogy munkáját így el tudja-e látni. Kérdésem az lenne, hogy joga van-e kérni, hogy a munkahelyén biztosítsanak neki fél műszakos munkát?

A fiam május 2-től dolgozik és rokkantsági járadékot kap. 4 órásnak jelentkezett, de a munkahely, ahova felvették, azt a tájékoztatást adta, hogy 2016. május 1-től olyan rendelkezés lép életbe, hogy rokkantsági járadék mellett is lehet 8 órában dolgozni és nem veszíti el a rokkantsági járadékot. Nem szeretném, ha tévedésben lennénk.

Az újra bevezetett vasárnapi nyitva tartás miatt nem tudjuk eldönteni, hogy kötelesek vagyunk-e 50 százalékos pótlékot fizetni a munkavállalóinknak. A cég utazásszervezéssel foglalkozik, vannak ún. utcai irodáink, melyek jellemzően hétköznap teljes munkaidőben szombaton fél napot vannak nyitva, és vannak a bevásárló központokban lévő irodák ahol a pláza előírásainak megfelelően van a nyitva tartás, így vasárnap is. A vasárnapi nyitva tartás megszüntetése előtt fizettünk 50 százalékos pótlékot, de a Kúria döntése alapján a plázában nem kell 50 százalékos pótlékot fizetni!?

Szeretnék választ kapni arra, hogy valóban az ünnepnappal kapcsolatban változott a törvény és amíg régebben hétköznapra esett fizetett ünnepnap volt és mellette járt a 2 szabadnap, addig most 2016-ban már kötelező szabadnapnak számít? A munkahelyemen nem fizetik, illetve kötelező szabadnapnak adják ki. Pl. a Pünkösd hétfő kötelező szabadnap volt és szombaton be kell mennem ledolgozni a hétfői napot, holott hétvégén nem dolgoznék alaphelyzetben. Kerestem erről információt interneten, de egyértelmű választ nem kaptam. Illetve a körülöttem élők sem így tudják.

A rokkantsági ellátásra vonatkozó keresetkorláttal kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz a törvény: "A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát." Mivel a jelenlegi minimálbér bruttó 111.000 forint, ez értelemszerűen bruttó 166.500 forintos keresetkorlátot jelent. A kérdésem, hogy ez a fenti összeg vonatkozik-e a 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásra is vagy pedig abban az esetben a "minimálbéren" a 4 órás minimálbért kell érteni? Vagyis ha 4 órás részmunkaidőben vállalok munkát, akkor a havi max. jövedelmem összege ugyanúgy bruttó 166.500 forint vagy pedig csak bruttó 83.250 forint lehet?