Végkielégítés után különadót kell fizetnem, ha nyugdíjba megyek?

Munkahelyem helyi egysége megszűnik, és nem tartanak igényt munkámra a cég központi helyén. Én 2018 áprilisában tölteném a 63,5 éves törvényes nyugdíjkorhatáromat. Szóban a következő ajánlatot kaptam. Ha a távvezérlés tervezett határideje 2018 januárjában megvalósul, ezáltal 2017. december 31-én a munkahely megszűnik, akkor 13 hónap végkielégítést és 9 hónapi felmentésre járó (sétáló) bért kapok. A 9 hónapot a kollektív szerződés alapján, míg a 13 hónapot az végkielégítés szabályai szerint kapom. Munkahelyem szerint ezt a 23 hónapot a ledolgozott 43,5 fél éves munkaviszonyra adják és a távolét díjjal számolnák el és normál adó és Tb költséget vonnának le. Mivel nyugdíjba megyek erre a 75 százalékos 3,5 millió forint feletti különadó nem vonatkozik. Azt szeretném megkérdezni, hogy a mai törvények alapján ez adható-e? Illetve valóban nem érvényes rá a 75 százalékos különadó, ha 3,5 millió forint felett lenne az összeg?

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?

Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

Már csak egy karnyújtásra van az öregségi nyugdíja, ami jó hír! Önnek ugyanis még lesz.

A kérdés vonatkozásában abból indulok ki, hogy az Mt. hatálya alá tartozik. A felmondási időre vonatkozó szabályokat az Mt. 69.§-a tartalmazza. EZ alapján a felmentési idő maximális mértéke 30+90 nap. A végkielégítésről is rendelkezik az Mt. 25+ év esetén ennek mértéke maximum 6 hónap, illetve ehhez jön +3 hónap a védett korra tekintettel. Természetesen kollektív szerződésben ennél bőkezűbb jogosítványok is megillethetik kivéve, amennyiben köztulajdonban álló munkáltatóról van szó, mely esetben az eltérést az Mt.205.§-a tiltja.

Az un. különadó azon jövedelemre vonatkozik, melyet a munkavállaló olyan munkáltatótól kap a munkaviszony megszűnésének esetére, amely munkáltató állami, önkormányzati forrásokból gazdálkodik legalább részben. A 2010. évi XC.tv. 9. § (1) bekezdése szerint különadó fizetésére köteles ugyanis az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra. Az öregségi nyugdíj esete tehát tényleg kivételt képez.

Szép nyarat kívánok!

Aki válaszol:

Munkajogi szakértő - Kéri Ádám

A jogi egyetemet 2001-ben fejeztem be (ELTE). Ezt követően európai uniós képzéseken vettem részt, majd 2004-től az Egyesült Államokban tanultam amerikai jogot.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket!

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre Dr.Olajos-Kiss Rita és Dr. Andirkó Balázs István LL.M. ügyvéd válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Cserép Zoltán öngondoskodási szakértő válaszolja meg.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

Végkielégítés után különadót kell fizetnem, ha nyugdíjba megyek?

Aki válaszol:

Jogszerű a szünet ledolgoztatása, és jár pótlék a munkaidőn kívüli készenlétért?

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Jár-e végkielégítés ha felmondtak, de védett korban vagyok?

Jár-e végkielégítés ha felmondtak, de védett korban vagyok?

Miután felvettem a végkielégítést, perelhetek-e?

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló