Kérdezz-felelek

Szeretnék érdeklődni, hogy 4 órás munkaviszonyban mit ír elő a jogszabály. Fiatal szakmunkást 4 órára bejelenti a munkaadója, de nem kap munkaszerződést sem, rendszeresen 10-14 órákat kell dolgoznia, bérpapír nincs, utazási költséghez nem kap semmi támogatást. Az első fizetést kézbe kapta, melyben az 500 forintos órabér sem jön ki. Mi a teendő ilyen esetben és hová lehet fordulni?

Kérdésem, hogy jár-e végkielégítés 2016-ban, ha én mondok fel? 2009-től dolgozom a cégnél.

Meg szeretném kérdezni, hogy van egy 10 hónapos lányom, akire kapom a gyest és kaptam egy jó munkalehetőséget, de nem tudom hogy vállalhatom-e vagy nem. Napi 8 órás munkaidő lenne.

Eddig rehabilitációs ellátást kaptam nettó 41350 forintot. Most c2 rokkant ellátást állapítottak meg. Mennyi ellátást kaphatok? Négy órában dolgoztam idáig kiközvetített rehabilitációs munkahelyen.

Szeretném megtudni indíthatnék-e egyéni vállalkozást amellett,hogy C1 besorolással 3 évre rehabilitációs ellátást állapítottak meg? Végezhetek-e munkát e mellett a jövedelem mellett, illetve milyen kedvezményeket vehetnék igénybe a magam részére? Magam felé érvényesíthetem-e kedvezményként a rehabilitációs kártyát, illetve összegszerűen kb. mennyi fizetnivalóm lenne havonta.

2016. július végén töltöm a nők 40 évét és szeretnék elmenni nyugdíjba. Munkáltatóm szerződéssel visszafoglalkoztathat-e mint Munka Törvénykönyves dolgozót? Másik kérdésem, hogy a nők 40 éves nyugdíját bármikor igénybe vehetem-e, függetlenül attól, hogy mikor töltöm be, vagyis 2017-ben is elmehetek-e nyugdíjba?

Mi egy kivételesen új kialakítású munkahelyen dolgozunk. Üres ládák tárolására alkalmas, télen-nyáron egy oldalon nyitott raktárral, és egy zárt csarnokkal rendelkezünk. Fűtés a csarnokban mondhatni tökéletes. Üres műanyag és fém ládákkal foglalkozunk tisztítjuk, válogatjuk, tároljuk. Nekem a páratartalommal van problémám mert munka közben intenzív feladatmegoldás közben szinte cserepesre szárad a szánk. Víz van, de ivás után szinte azonnal még szomjasabbak vagyunk. Érdeklődnék a páratartalmi ajánlásokról a munkahelyeken.

Jelenleg gyesen vagyok (munkahelyem még megvan), egyéni vállalkozást szeretnék indítani. A jelenlegi törvények szerint milyen járulékokat és adót kell fizetnem? Azaz mibe is kerülne nekem ez akkor is, ha pl nincs még bevételem? Milyen vállalkozási formát érdemes választani ami a legkevesebb kiadással jár illetve milyen adózási módok vonatkoznának rám?

Mint munkáltató szeretnék Öntől választ kérni néhány kérdésre: - munkavállalóink egy része kétheti 66 órában van foglalkoztatva. A délutános héten a 18-19 óra közötti napi 1-1 óra délutáni bérpótlékot megkapják. Most egyik alkalmazott szeretne 8 órában dolgozni, amire csak órakeretes munkarendet tudok elképzelni. A kérdéseim erre vonatkoznának: 1. Miután a különböző hónapokban nem egyformák a munkanapok száma, érdemes lenne 2 havi órakeretben gondolkoznom? S a 2 hónapra előírt munkavégzésre vonatkozó óraszám legyen a legmagasabb, mert egyébként túlórát kellene fizetnem, ha a szerződésben megállapított munkaórán felül dolgozik? Viszont ha kevesebbet, akkor is ki kell fizetnem a " le nem dolgozott órákra " vonatkozó bért is? Magyarul ha esik, ha fúj, akármennyit dolgozott, jár neki a szerződésben rögzített havi munkabér. 2. Mi a teendőm a szabadságokkal: napra vagy órára vonatkozóan kell számolnom? Ha azon a napon megy szabadságra, amikor 4 vagy 6 órát dolgozna, az 1 napnak számít? És ha azon a napon 12 órázna, az is egy nap szabadság lenne? 3.Órakeretben foglalkoztatottaknál mi a helyzet a pihenőidővel? Kell adni? Vasárnap nem tartunk nyitva, szombaton csak 7-13 óráig.Ha 2 nap egymás után 12-12 órát dolgozott (7-19 óráig), kell neki pihenőidőt adni? A szombati zárás és hétfői kezdés között eltelik 42 óra. 4. A következő kérdésem nem az órakeretre vonatkozik, hanem a munkaidőre. Ha az üzlet 7 órakor nyit, azt kértem a dolgozóktól, hogy úgy érjenek be a munkahelyre, hogy zavartalanul kezdhessünk 7 órakor. A munkaszerződésben a munkaidő 7 órakor kezdődik, a jelenlétire is ezt az időpontot vezetjük be.Van úgy, hogy egyik-másik dolgozó már 1/2 7-re ott van, bekapcsolja a számítógépet, azután átmegy a szomszéd boltba reggelit venni, de 7 órakor nyitásra kész. Ebben az esetben mit kellene írni a jelenlétire illetve mely időtartamra kellene bért fizetnem? Azt nem tudom követni, hogy 6.50, esetleg 6.55 vagy 6.45 a kezdés. 5. Továbbá problémát jelent a bérek megállapításánál a következő: menetjegyeket, bérleteket árulunk, ez a munka semmi szakképzettséget nem igényel, nem elvárás az eladói végzettség. Számomra az a fontos, hogy a dolgozó tudjon számolni, pénzt visszaadni. Ezért úgy gondolom, nem vétek a törvény ellen, ha a 111.000 Ft-os bérminimumot adom a dolgozónak, nem kell a szakképzetteknek járó 129.000 Ft garantált bérminimum. És egy utolsó megjegyzés: olvastam a Fórumon, hogy azt javasolják a munkavállalóknak, hogy tömörüljenek szakszervezetekbe, így jobban tudnák érvényesíteni jogaikat. De a munkáltatókat ki védi? Ki segít abban, hogy- elkerülendő a bírságokat - a felmerülő kérdésekre, problémákra választ kapjunk. A NAV-nál- ez nem a dicséret helye- írásban is fel tudom tenni a kérdéseimet, s írásban kapok rá választ.

Több, mint 38 éve dolgozom közalkalmazottként ugyanazon a munkahelyen. Most közölték velem, hogy munkaidőmet záros határidőn belül (február 1-től) lecsökkentik 6 órára. Kétségbeesésem határtalan (egyéb körülmények miatt is). Kérdésem az lenne, hogy ha 1977. augusztus 1-től dolgozom, akkor miképp, ill. igénybe vehetném-e a korengedményes nyugdíjat. 2 gyermekem van. Másik kérdés a jubileumi jutalom. Az én esetemben jár-e? Ha nem vállalom a 6 órás munkaidőt, felmondással elmehetek. Mi lenne a jó megoldás?

48 évi munkaviszony után, saját jogú nyugdíjas vagyok. 2014 októberétől egy Önkormányzat Kulturális Bizottságának külsős (nem képviselő) tagja vagyok. Ez év szeptemberéig a tiszteletdíjamból 16 százalék jövedelem adót vontak le. Most októbertől a 16 százalék jövedelemadón kívül 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék Természetbeni Egészségbiztosítási járulék terheli a tiszteletdíjamat. Kérdésem: változott-e a nyugdíjasokra vonatkozó adózási szabály, vagy ez az Önkormányzat téves értelmezése.

A gyermekem jelentkezett egy diákszövetkezet állásaira. Ez még szeptemberben történt. Novemberig aránylag működött is ez az egész csakhogy november 15-én írtak neki, hogy adja le hogy mikor tud decemberben munkát vállalni, ezt megírtuk nekik. Mikor beteg lett szólt a diákszövetkezetnek, ahol közölték vele, hogy vagy keres maga helyett valakit vagy levonnak tőle 5000 forintot. Így lázasan ment dolgozni. Tudni kell, hogy nappali tagozaton tanul és van hogy 7-8 órája is van! Kérdésem az lenne hogy kinél tehetek panaszt ez ügyben, mivel azért szeretett volna dolgozni, hogy nekem segítsen. A másik ami foglalkoztat hogy a gyerekeknek nem jár bérpapír, amin lehet látni hogy mennyi órát dolgoztak és persze a levonásokat?

Egy európai állam alkalmazásában állok, a munkahelyem egy budapesti nagykövetség. A jogviszonyom munkaszerződéssel jött létre. A külügyminisztérium azt a titulust ragasztotta ránk, hogy "helyi alkalmazott". Ilyen státuszt a magyar munkajogban nem ismerek. Miután a munkaadóink szerint (és a munkaszerződéseink szerint is) a magyar munkajogi és polgári jogi törvények vonatkoznak ránk, szeretném megtudni, hogy ez a bizonyos "helyi alkalmazott" státusz mit takar a magyar jogban. Mindannyian az európai államtól kapjuk a fizetésünket, Magyarországon fizetjük a TB és egyéb hozzájárulásainkat, és itthon is adózunk. Véleményem szerint engem és minden itt dolgozó magyar kollégámat megilleti a közalkalmazotti jogállás, hiszen állami szervezet alkalmazásában dolgozunk, még akkor is, ha az a szervezet nem magyar. 25 éve dolgozom itt, és öregségi nyugdíj előtt állok (és még jó néhányan közülünk) és szeretnénk megtudni, hogy a felmentési idő alkalmazható-e ránk, illetve amennyiben igen, akkor mennyi lenne az.

Kötelezhetnek-e karácsonykor 24-25-26 és január 1-én dolgozni? 24-i napot ledolgoztuk a szabadnapunkon. Nappali gondozásban dolgozunk szerdától-vasárnapig 11-től este 20-ig. Keddi nap ledolgoztuk a szentestei napot, majd a következő héten kedden a szilveszteri napot. Mégis be kell mennünk végig december 25-26-27, majd 29-30 és január 1-én is. Kötelezhetnek erre minket?

December elsején kezdtem el dolgozni egy élelmiszerüzletben, mint próbaidős pénztáros és január másodikától fel szeretnék mondani. Az ott dolgozó személynek, aki engem beszervezett oda, jeleztem, hogy a bejárás számomra nagyon kedvezőtlen, van amikor két órával hamarabb ott kellene lennem a munkahelyemen, a többit nem is részletezném. A lényeg az, lenne egy jobb állás számomra, lehet átmennék oda. Az a bökkenő, hogy az illető, akinek elmondtam aznap felhívott, hogy nem lehet, mert a HR - már ha jól hallottam, ezt mondta a telefonba - nem engedi január tizenötödikéig, mivel lehozott egy ilyen közleményt, hogy nem lehet illetőt be és kiléptetni. Lehetséges ez vagy teljesen csőbe akarnak húzni, hogy az állást nehogy megkaphassam, már ha sikerrel járok.

Munkahelyemen idáig normál három műszakos munkarendbe dolgoztunk, mely egy átlagosan 171 óra/hó. Régebben itt dolgoztak folyamatos munkavégzésbe, 3 nap munka 12 órába, majd 3 nap szabad, így a havi munkaidő akár 192 óra is lehet. A most bevezetett folyamatos munkavégzés azonban 4 nap munka 12 órába, majd 2 nap szabad, így viszont a havi munkaidő akár 252 óra is lehet! A plusz akár 45 százalék munkaidő után jár-e plusz szabadság? Egyébként a munkarend változásról, bevezetése előtt négy nappal szóba tájékoztattak, munka szerződés módosításról papírt nem kaptunk. Év végi leállásra kötelező volt szabadságot tartalékolni, nekem viszont előtte befizetett utam volt, így viszont 12 óra/szabadnap nem marat elég a leállás időre és ezt a jövőévi keretből kellene kivennem. Ez vajon jogos? Korrektnek biztos nem mondható.

A feleségem határozott idejű szerződéses alkalmazásban van egy üzletben. Szereti a munkáját és a munkahelyével sem volt eddig semmilyen gond, a munkájára nem volt panasz, a kollégákkal és a közvetlen főnökével is jól kijönnek, szeret ott dolgozni. A közelmúltban azonban a tulajdonos döntésére egy apróságon változtattak, mégpedig kötelező módon nyitva kell hagyniuk egy ajtót, amit eddig csukhattak, ez azonban huzatot eredményez. A feleségem nagyon érzékeny a huzatra és többször volt már gondja az elmúlt években, mikor huzatban kellett tartózkodnia huzamosabban, pl. a fogán ciszták alakultak ki, melyet műteni kellett. A feleségem szóban kérte, hogy hadd csukhassák be az ajtót, hiszen eddig sem volt kötelező nyitva tartani és a bolt működését nem akadályozza, viszont a huzat megszűnne, ám a közvetlen felettese azt válaszolta, hogy a tulajdonos kijelentette, ez már így végleges, nem lehet csukni ezután az ajtót. Kérdésem, kérésem az lenne, hogy mivel határozott idejű szerződéssel került alkalmazásra, úgy tudom, hogy annak a felbontása nem történhet akárhogyan, egyik részről sem. A fent említett eset minősíthető-e a munkáltató súlyos kötelezettségszegésének, hogy azonnali hatállyal felmondhasson, mert nincs az a pénz, ami megérné az egészsége kockáztatását főleg mivel gyermekvállaláson gondolkodunk? Mit kell tennie ilyenkor, bizonyítania kell, hogy ő kérte az ajtó zárását, de azt megtagadták, írásban e-mailben, hogyan? Ha nem minősül kötelezettségszegésnek, akkor mi módon tudná másként megoldani ezt a helyzetet? Határozott idejű szerződés esetén kártérítést megfizetése is szóba kerülhet. Követelhet-e a munkáltató a feleségemtől kártérítést, amiért felmondja a határozott idejű szerződését, vagy fordítva, jár-e a feleségemnek kártérítés?

Háziorvos vagyok, tevékenységemet mint a betéti társaság beltagja végzem. Lakáshitel törlesztésére igényelhetek-e cafeteriát?

Munkáltatóm 2015. december 21-én közölte (előzetes tájékoztatás átadása révén), hogy meg kívánja szüntetni a munkaviszonyomat csoportos létszámleépítésre hivatkozva. Tanulmányozva felmondási tilalmi pontokat, hatályos Mt. szerint munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt: "a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt". Megállapítható-e pontosan, hogy mikor kezdődik, és mikor fejeződik be a „kezelés időtartama”? Ez utóbbi kérdés különösen azért lényeges, mert még az állásidőm alatt- sőt még jóval előtte, 2015. októberi beutalóval - megkezdtem az asszisztált reprodukciós eljáráshoz szükséges kivizsgálásaimat, és erről igazolást is kaptam. Kérdésem tehát, hogy egy meddőségi szakambulancia által kiállított "reprodukciós eljáráshoz szükséges kivizsgálások megkezdéséről" szóló igazolás (ezzel a megfogalmazással!) törvényes keretet biztosíthat-e felmondási védelemre, illetve munkaviszonyom folytatására (állásidő alatti első vizsgálati időponttal, állásidő előtti beutalóval)?

Rokkantsági támogatást kapok C2 kategória alapján. Kérdésem a következő: milyen munkaviszonyt létesíthetek az ellátás mellett? Konkrétan melyik vonatkozik rám? A heti 20 óra munka vagy a minimálbér 150 százalékát meg nem haladó jövedelem? Utóbbi esetben bruttó vagy nettó bér?