Kérdezz-felelek

2015.01.05. napjával munkaviszonyt létesítettem jelenlegi munkáltatómnál. 2015.01.10. napja kormányrendelet szerint áthelyezett munkanap, ekkor munkát is végeztem. Munkáltatóm 2015.01.16. napján (péntek) nem tudott munkát biztosítani, mivel az üzem területén karbantartási munkát végeztek. Ezért igazgatói utasítással áthelyezte a 2015.01.16.-át 2015.01.10.-re. Kérdésem az lenne, hogy szabályszerűen járt-e el a munkáltatóm? Áthelyezhető-e munkanap munkanapra?

2000 és 2004 között munkaviszonyban álltam egy felszámolás alatt álló Kft-nél. Ez idő alatt munkabér kifizetésére nem került sor, bár a bíróság jogerősen munkabért ítélt meg. 2004.12.31. napjával a felszámoló szüntette meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. A felszámoló járulékfizetési kötelezettségét az én vonatkozásomban nem teljesítette, következésképpen ez 5 év szolgálati időm elvesztésével járt. Az illetékes bíróság elrendelte munkáltatóm cégjegyzékből való törlését, mely végzés tartalmazza azt a megállapítást, hogy "az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a felszámoló felhívása ellenére sem tartott ellenőrzést. A munkáltató ezen mulasztása semmiképpen nem járhat azzal a hátrányos jogkövetkezménnyel, hogy az ő intézkedésének elmaradása miatt oly súlyos jogsérelem érjen, melynek következtében több év szolgálati időm elvesztésével jár. A szolgálati időm elfogadását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság korábban elutasította. Van e jogorvoslati lehetőségem a szolgálati időm elfogadtatására?

Most állnék munkába újra 2 gyermek után és a szabadságom tekintetében nem igazán egyezünk a munkáltatómmal. 2009 szeptemberétől táppénzen voltam 2010. 04 hóig. Ekkor kezdődött a tgyás, gyes, majd a gyes. Aztán 2012 májusában született a második gyermekünk. 2010-ben teljes éves szabadság jár? 2011-ben? 2012-ben láttam a 2012. évi törvény alapján a szabadságra vonatkozó szabályozások változtak. Ha jól értem, akkor a tgyás idejére teljes a gyed idejére 6 havi szabadság jár. Viszont ha az adott 2012-es évben tgyáson is voltam és gyeden is, akkor időarányosan kell kiszámolni a két időszakra? Illetve ez a szabályozás visszamenőleg nem érvényes, igaz? Így a 2011-es és 2010-es szabadság kiszámítását ez nem befolyásolja?

Érdeklődnék, hogy jár-e szabadság illetve betegállomány, ha be vagyok hivatalosan jelentve egy maszek vállalkozóknál? Milyen jogaim vannak? Ilyenkor is a munka törvénykönyve a mérvadó?

A korom és a gyermekeim miatt 30 nap szabadságom van, ehhez hozzájön 6 nap, amit az előző évről hoztam át. Ha március 1-től kilépek, akkor hogy alakul a szabadságom? Március 1-ig ki kéne vennem az első 2 hónapra jutó 6 napot és az új helyemen lesz 30 napom? vagy az új munkahelyemnek semmi köze sincs az áthozott szabadságokhoz, és akkor 6 napot kell itt kivennem és a csak 25 marad az év további részére, de ugye ezzel bukok 5 napot, ami járna nekem, vagy a 30 napot alapul véve a 5 napot kell kivennem + az áthozott 6-ot, tehát 11-et március 1-ig és akkor a másik cégnél ott a 25 nap.

A nappalin végzett főiskola beszámít vagy nem a nők 40 éves munkaviszonyába. Mivel a nyugdíjintézet kérte a leckekönyv bemutatását.

Azt szeretném kérdezni hogy akinek ki vették az egyik veséjét az igényelheti-e az adókedvezményt. Aktív dolgozóról van szó.

Azt szeretném megkérdezni, a gyed - gyes időre igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a munkaviszony megszűnésekor jár-e végkielégítés, illetve beszámít e a munkaviszonyba. Vagy csak a munkában töltött idő számít? És a kifizetés az akkori bérrel történik, vagy az érvényben lévő minimálbérrel?

Vannak kölcsönzött munkavállalóink. Vajon a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő is elmehet kedvező adózással az éves 200.000 forintos keretig? Együtt akár 2X200.000=400.000 forintig?

100 százalékos teljesítménybéres szerződéssel dolgozom egy cégnél már több, mint 10 éve. 2014. október 1-től azt mondták, hogy fizetik az állásidőt, mert nem tudnak munkát adni. Elbocsátani nem tudnak, mert gyermeket várok. Az állásidőre kapott fizetésem, harmada annak, amit a teljesítménybérrel kerestem eddig. Van tavalyról 5 nap szabadságom. Az lenne a kérdésem, hogy a szabadság számításnál a távolléti díjnál azokat a hónapokat is figyelembe veszik, amire állásidőt fizettek? vagy az utolsó 6 havi valóban ledolgozott hónap alapján kalkulálják ki, hogy mennyit kapok 1 napra? Nyilván nekem az lenne a jó, ha a korábbi valóban ledolgozott hónapok alatt megkeresett teljesítménybérrel kalkulálnának. Hiszen az állásidő alatt nincs teljesítménybér.

Ha jól tudom, akkor 2013. január 1-től úgy módosult az Mt. szabadságra vonatkozó része, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnéséig a munkavállaló a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, akkor az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Ez a rendelkezés még mindig hatályos? Az Mt.-nek pontosan melyik szakasza rendelkezik erről?

Egy pszichiátriai intézet munkaügyeseként szeretném a segítségét kérni. A mentálhigiénés csoport munkavállalói több alkalommal is kísérik az intézet lakóit foglalkozásokra, kirándulásokra illetve több napon át nyaralásra is. Ezen alkalmakkor a munkaidejüket meghaladó (10-12 órában) órában látják el e faladatukat. A több napon át tartó távollétek pedig 0-24 órás részvételt kívánnak Tőlük. Közalkalmazottak vagyunk, ezen belül pedig a szociális ágazathoz tartozunk. Miként lehet illetve érdemes a fenti munkavállalók számára ezeket az időket elszámolni, mint munkabért és túlmunkát?

2008-ban vásároltunk egy lakást a párommal svájci frank alapú jelzálog hitelre. A lakásban 50-50 százalék tulajdonhányaddal rendelkezünk. A hitelszerződésben a párom mint adós, én mint készfizető kezes szerepelek mivel a hitelfelvételekor nem rendelkeztem jövedelemmel. A munkáltatóm lehetőséget biztosít lakáscélú cafeteria támogatás igénybevételéhez. A kérelem elbírálását egy külső cég végzi, akinek elküldtük a kért dokumentumokat. Megállapították , mivel nem adóstársként szerepelek a hitelszerződésben ezért elutasítják a kérelmemet. Ezután felkerestük a bankot hogy nem lehetne-e módosítani a szerződés utólag, adóstársként engem bevonni. Azt választ kaptuk hogy nincs rá lehetőség, de a munkáltató ezt a kedvezményt adhatja készfizető kezesnek is. A párom munkanélküli, a hitelt én törlesztem, mégsem tudom igénybe venni ezt a kedvezményt.

2012. februárjától 2012.jún 28-ig betegszabadságon voltam a munkahelyemen mert veszélyeztetett terhes voltam. 2012. június 28-án született meg a gyermekem. Azóta itthon vagyok vele, a gyes 2015. június 28-án fog lejárni. Nem szeretném a munkaviszonyomat folytatni, szeretnék majd még a gyes alatt felmondani, ugyanis ha jól értesültem a gyermektől való visszatéréskor az első munkahelyemnek nem kell járulékot fizetnie utánam 2 évig, majd ezt követően sem kell csak a felét fizetni 1 évig. Kérdésem jól gondolom - e hogy meg kell szűnnie a munkaviszonyomnak a gyes alatt, hogy ezt a kedvezményt ne a régi hanem már az új munkahelyem kapja meg,- még csak keresek új munkahelyet, pontosan nem tudni mikor tudok munkába állni- és mit javasol mikor szüntessem meg a munkaviszonyomat, hogy nehogy kicsússzak a határidőből (gondolok itt arra hogy esetleg ha a munkáltató ragaszkodik a felmondási időhöz)? 2002. júniusától dolgoztam ott folyamatosan. Ebben az esetben hány nap a felmondási idő? Mire számíthatok a ki nem vett szabadságok tekintetében, jár nekem valamennyi összeg vissza emiatt?

Három műszakos munkarendben, 2014-ben 12. hóban, 1 szombat kivételével minden szombaton bent voltam, a fizetett ünnep és két nap szabival, kijött a nettó bérem 75.000 forintra. Aki ugyanannyit volt bent simán 50.000 forinttal többet kapott, igaz van 2 gyerek, de az csak 20.000 forint. A délutánok, az éjszakák, a pótlékok szerintem nem lettek kifizetve. Mivel próbaidős vagyok, de nem hülye, ha reklamálok rögtön felmondanak. A bűvös 3 hónap, ezzel minden alól kimenti magát a munkáltató?

Fel lehet-e mondani és hogyan a 40 éves szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottnak, ha Ő ezt egyébként nem kéri?

Egy múzeumban dolgozunk teremőrként, a többség közfoglalkoztatottként. A munkarendünk szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között tart, hétfő és keddi szabadnapokkal, havi 77 300 Ft bruttó bérért. A nyitva tartás szerint minden hétvégén dolgozunk. Ezért ellenszolgáltatásként eddig havonta egy szabad hétvégét kaptunk. Azonban a múzeum ezt kívánja megvonni tőlünk, le kívánják vonni a bérünkből. A többség már évek óta közfoglalkoztatási szerződéssel dolgozik, ugyanis két-három havonta a közfoglalkoztatási szerződés módosításra kerül (jogviszony hosszabbítás), melyet kénytelenek vagyunk aláírni, mert annak elutasítása esetén a Munkaügyi Kirendeltség törli az álláskeresők nyilvántartásából. A másik probléma, hogy nem a FEOR számunknak megfelelő munkát végezzük, hanem annál bonyolultabbat. Számlázás, pénztárkezelés, statisztikák készítése összesen bruttó 77 300 Ft közfoglalkoztatási bérért. A jogszabályok szerint a garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, és szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat illeti meg. Melynek összege a 2014. évben havi bruttó 99 100 Ft. Az indokolás nélküli válasz: Erre a közfoglalkoztatásban dolgozó teremőrök nem jogosultak! A kérdésünk: miért nem?

Lehetséges-e, hogy már a lakáscélú támogatás folyósítása előtt lakást vegyek?

Több éve egyéni vállalkozóként dolgozom főmunkaidőben egy autógyárban. Felnőtteket oktatok. Megbízásaim tanfolyamokra szólnak. Van-e tapasztalatotok, hogy az EV-ként "alkalmazott" munkaerőt miként motiválhatja a cég (ahol ugye alkalmazottak adják a munkát), ha az EV többet szeretne dolgozni, de ez láthatóan a cégnek nem érdeke valami miatt. Holott tanár hiány van.

16. évét betöltött fiam 1 hónapot dolgozott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által támogatott nyári diákmunka keretében a helyi önkormányzat alkalmazásában. A Kérdésem az, hogy miért terheli a fizetését mindenfajta járulék, mikor a diákmunkát más jogszabály szerint 16 százalékos levonás terheli? Más lenne a jogi szabályozása a diákszövetkezeten keresztül vállalt és az önkormányzati alkalmazás között?