kapubanner for mobile

Kérdezz-felelek

A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!

A Nők 40-nel fogok nyugdíjba menni. Pedagógus, közalkalmazott vagyok. 2020. május 20-án meglesz a 40 éves munkaviszonyom. A kérelmet úgy adtam be, hogy a 8 hónapos felmondási időm 2021. január közepén járjon le. Akkor úgy tűnt, hogy így járok jobban, hiszen a validációs szorzók évről-évre emelkednek. Most a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés miatt, nem tudom, hogy nem lenne-e jobb még 2020. decemberben nyugdíjba menni. Hogy érinti ez a válság a 2021-as év validációs szorzóját? Tehát kérdésem: hogy járok jobban, ha 2020-ban vagy ha 2021-ben megyek nyugdíjba?

Azt szeretném megtudni, hogy eltudok-e helyezkedni dolgozni persze bejelentve úgy, hogy közben már be vagyok jelentve máshova? Sajnos a jelenlegi munkahelyemen leállás van a vírus miatt, nem tudni meddig, és addig is szeretnék valahol elhelyezkedni! Ez így lehetséges?

Férjem 1970-ben üzemi balesetben halt meg. Én állandó baleseti özvegyi nyugdíjat kaptam.Nyugdíjba menetelemkor ezt a a nyugdíjat elvették tőlem. A januári nyugdíj elszámolási papír hátoldalán III.jelzés alatt azt írják, hogy a baleseti özvegyi nyugdíjban részesültek és saját nyugdíjban meghatározott összeghatárig kellett kapniuk. Az én privát kérdésem az, hogy én miért nem kaptam meg az állandó baleseti özvegyi nyugdíjat? Kihez fordulhatok ebben az ügyben, mert eszerint a tájékoztató szerint engem is megilletett volna. A nyugdíjintézet részéről kellő tájékoztatást nem kapok.

Március közepe óta home office-ban dolgozom a munkáltató utasításai alapján. Március 30-án a cég dolgozói e-mailben kaptak tájékoztatást arról, hogy a jelenlegi helyzetre való hivatkozással (a vezetőség döntése alapján), április 1-től sávosan (%-ban meghatározott mértékkel) csökkentik a munkavállalók fizetését. Ezzel egyidejűleg lesznek olyan munkavállalók, akiket a munkaszerződésükben rögzített 8 órás munkarendtől eltérő 4, illetve 6 órában kívánnak foglalkoztatni a vészhelyzet lezárultáig. Ilyen esetben nem szükséges a munkaszerződés módosításának mindkét fél részéről történő aláírása? Mit tehet ilyen esetben a munkáltató egyoldalúan? Milyen jogai és lehetőségei vannak egy ilyen szituációban a munkavállalóknak?

Ha a munkáltatom kirúg a koronavírus miatt kiadott fizetetlen szabadság alatt, akkor jár-e nekem a felmondási idő alatti bér?

A cég ahol dolgozom, 4 havi munkaidő keretet rendelt el és a gyárleállítás miatt, a következő két hétre 5-5 nap lepihentetést rendelt el, amelyet később szombati napokon lehet ledolgozni. Kérdésem az lenne, hogy jogilag tegyük fel eltöröm a lábam és táppénzes állományba vesznek, jár a táppénz? Vagy épp úgy le kell dolgoznom később? Esetleg elkövetek-e ezzel valamilyen csalást?

2016.06.01-től vettem igénybe a nők 40 éves nyugdíjazását. A munkáltató mondta hogy írjak egy felmondást és mivel nyugdíjasként tovább akartak foglalkoztatni 06.01-től dolgoztam. Kaptam 1 hónap végkielégítést. 13 évet dolgoztam a nyugdíj előtt a szövetkezetnél. Kérdésem hogy a felmentési idő járt volna? A végkielégítés 2016-ban ugyanúgy járt volna, mint olyan személynek, mint aki nem dolgozik tovább? Esetleg visszamenőleg lehet-e követelésem a munkáltatótól?

Páromat idegi góccal diagnosztizálták. 5 kg többet nem emelhet. Felmerült a leszázalékolás is. Érdeklődnék, hogy kaphat-e támogatást, illetve hány százalékot.

C2 minősítésű rokkantnyugdíjas vagyok, emellett 4 órás rehabilitációs állásban dolgozom. Sajnos korábban nagyobb összegű tartozást halmoztam fel, melynek kapcsán könnyen lehet, hogy végrehajtásra kerül a sor. Kérdésem, hogy mekkora letiltásra számíthatok. Nyugdíjam 46 000 Ft, fizetésem a minimálbér 50%-a, illetve betegségem miatt adókedvezményben részesülök.

A párommal idén szeptember 2-ára gyermeket várunk. Érdeklődni szeretnék hogy a GYES, GYED, CSED számításánál csak az alapbér számít, vagy esetleg a pótlékok és a túlóra is. Valamint ha Április 1-jétől táppénzre menne a párom a szülésig az hogyan befolyásolja a CSEDET, GYEDET, GYEST?

Nyugdíjszámítás ügyében kérdeznék: A Rehabilitációs Ellátás szolgálati időnek minősül? Melyik jogszabály vonatkozik erre?

A kérdésem a következő lenne, 2019.07.31-el megszűnt az előző munkahelyem. 2019.09.03-al új munkahelyem lett, viszont 08.01-el alkalmi munkával voltam bejelentve. (8 órás határozatlan) TB szempontjából ez folyamatos munkaviszonynak számít vagy sem? Kismama vagyok október 10-re vagyok kiírva, viszont táppénzre akarok elmenni, ami 6,5 hónapot jelentene időben. Van lehetőségem ezt igénybe venni, amíg megszülök? Az utolsó egy hónapban táppénz után elmehetek szülési szabadságra?

Autóbusz vezető vagyok! Február 10-20-ig voltam beteg, ebből 12-13, 17-18-án dolgoztam volna napi 12 óra 40 perces munkaidőben! Azt szeretném kérdezni, hogy a 10-20-ig tartó betegségemre mennyi óra betegszabadságot köteles a cég elszámolni?

25 évem van egy cégnél, most a helyzetre való tekintettel 2 órában akarnak bejelenteni. Milyen következményei vannak ennek, illetve lehetnek pl. nyugdíj, esetleges majdani végkielégítés tb esetén ( 9 évem van a nyugdíjig)?

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító 40 évvel rendelkezem, hozzá csapják-e a főiskolán diplomát szerzett éveimet? Erre az időre nem fizettem nyugdíj járulékot. Nem volt tudomásom róla, hogy lett volna ilyen lehetőség. Nem találom a nyugdíjtörvényben az erre vonatkozó részt.

23 év munkaviszony után lehetséges, hogy a mostani helyzetre hivatkozva a munkáltató nem köteles kifizetni a végkielégítésemet? Mert ezt állítja. A közös megegyezést erőlteti és az 1 órás bejelentést.

Azt szeretném kérdezni, mi a teendőnk és milyen jogaink vannak a feleségemmel? A helyzet a következő, én 24/48 órás hivatásos szolgálatot látok el, a feleségem GYES mellett november óta folyamatos munkarendben dolgozik! Két gyermekünk van és kisebbik gyermek május 26-án tölti be a 3 éves kort és január óta emelt családit kapunk, mivel tartós betegségként tejérzékenysége van! Mit tehetünk ilyen esetben? Milyen jogi lehetőségeink vannak? Ráadásul a veszélyhelyzet miatt fokozottan bármikor berendelhető vagyok!

Béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban szeretnék informálódni. Többször beszéltem a vezetőséggel arról, hogy nem kapjuk meg a pótlékokat (ünnepnapit kivéve). Azt mondták, jobb szerződést adnak, ehelyett később alá akartak íratni egy módosított szerződést, mely szerint az éjszakai pótlék és a túlóra a jelenlegi bérembe van kalkulálva. Természetesen nem írtam alá. Csak ígéreteket kapok, hogy el lesz rendezve. Ma rákérdeztem, mi alapján számolják a béremet? A válasz az volt, a szerződésem alapján. Csakhogy azt a szerződést, melyet ők preferáltak én ugye nem írtam alá, mégis az alapján számolnak. Kérdésem tehát: továbbra is az eredeti alapján kell számolniuk, igaz? Munkaügyi Felügyelőséghez vagy jogi képviselőhöz forduljak?

A vírus miatt számos munkatársammal egyetemben fizetetlen szabadságra lettem küldve. Sajnos, a sokk okozta kábulatban nem gondolkodott senki előre és kérdés nélkül, a cég szándékait jóhiszeműen "bekajálva" aláírtuk a közös megegyezésű szerződést. Természetesen csak azután esett le, hogy ezt nem kellett volna, hogy már megtörtént. Az első kérdésem az, hogyha felmondok a fizetetlen szabadság alatt, akkor a belépésemkor aláírt szerződésben rögzített 60 napos felmondási idő kifizetése kötelessége-e a munkáltatómnak? A második kérdésem az, hogy a jelenlegi körülményekben létesíthetek-e másik munkahelyen teljes állású munkaviszonyt, és ha igen, milyen kötelezettségem van bármelyik (leendő vagy jelenlegi - ahol épp a fizetetlen szabadságom töltöm - munkahely felé), pl: kötelező-e erről tájékoztatnom bármelyik céget?

Férjemmel a mai napon közölte főnöke, hogy a mostani helyzet miatt a szállodát ahol dolgozik bezárja és a férjemnek és a többi dolgozónak is felmond. Valamint közölte,hogy pénze nincs ezért végkielégítést nem tud /nem akar/ fizetni. Férjem 9 hónap múlva lenne nyugdíjas. Megteheti e ezt a munkáltató, valamint jár e törvényesen az emelt szintű végkielégítés? Ha a munkáltató nem fizet végkielégítést hová lehet fordulni jogorvoslatért?

kerdezz_felelek.html