A fizetés nélküli szabadság beleszámít-e a ledolgozott munkaidőbe, ha jövőre babát akarunk?

Több évig külföldön dolgoztam, majd párommal tavaly hazaköltöztünk. 2019 augusztusától van itthon bejelentett munkám, egészen mostanáig, 2020 március végéig, amikor is a koronavírus miatt fizetés nélküli szabadságra lettem küldve, határozatlan időre. Ez ugye a jelenlegi helyzet miatt akár nyárig is eltarthat. Az világos, hogy mostantól a TB járulékot magam után kell fizetni, amíg vissza nem vesznek a munkahelyre dolgozni. Még szülés előtt állok, az első gyermekvállalást jövőre tervezzük. A kérdésem az lenne, hogy a GYED szempontjából a fizetés nélküli szabadság beleszámít-e a letöltött munkaidőbe, és ha igen, akkor a szerződés szerinti alapbért számolják-e majd hozzá? (Jelen esetben 8 hónapot dolgoztam csak itthon, és úgy tudom, hogy a GYED-hez a legutóbbi 2 évben 365 munkanappal kell rendelkezni)

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?

Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

Gyermek születése esetén, amennyiben ön megfelel a jogosultsági feltételeknek, az első igényelhető társadalombiztosítási pénzbeli ellátás a csecsemőgondozási díj (CSED), amely 168 napig jár. A díjra abban az esetben lehet jogosult, amennyiben a gyermek születését megelőző két évben 365 napig biztosított volt. A fizetés nélküli szabadság esetén a biztosítási jogviszonya szünetel, azonban a jogosultsághoz a biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A biztosítási idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A külföldi munkavégzésének ideje is beleszámíthat az említett két évbe, amennyiben erről megfelelő igazolást szerez a munkavégzés országának illetékes hatóságától (EGT tagállam esetén).

A CSED összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyában elért, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni. Folyamatos biztosítási idő esetén az igénylést megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva kell 180 napnyi jövedelmet keresni. Ha 180 napnyi jövedelemmel nem rendelkezik, 120 napot kell keresni (180 napos folyamatos biztosítási idő megléte esetén). Amennyiben az előzőek alapján nem lehet a CSED alapját megállapítani, a CSED naptári napi alapja a minimálbér kétszeresének harmincad része lesz - kivéve, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában van legalább 30 naptári napnyi tényleges jövedelme, ami minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme lesz az irányadó, azonban a minimálbér duplájánál kevesebb szabály itt is él.

A CSED lejáratát követően igényelhető a gyermekgondozási díj (GYED) a gyermek két éves koráig, amelynek kiszámítása hasonló módon történik, mint a fent említettek - kivéve, hogy a 120 napnyi jövedelem hiányában a legalább 30 napnyi tényleges, majd a szerződés szerinti jövedelem is vehető figyelembe folyamatos biztosítási idő esetén.

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!

Aki válaszol:

TB szakértő - Mányi Julianna

Bachelor diplomámat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztem szlovén-horvát szakon, a tanulmányaim mellett folytatott részmunkaidős munkavégzésem során bontakozott ki az érdeklődésem a HR terület felé.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a kerdes@hrportal.hu címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket!

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre Dr.Olajos-Kiss Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet.
Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.