Kérdezz-felelek

Közalkalmazottként dolgozik a munkavállaló. E munkája mellett 2018. szeptembertől 2022. február végéig egy önkormányzat Uniós projekt keretében megbízási szerződést kötött vele heti 3 órában, utazó pedagógiai feladatok ellátására. Ezt a feladatot a munkáltatója hozzájárulásával a kötelező óraszámomon túl, szabadidőben végzi. 2020. májustól élni kíván a nők kedvezményes nyugdíj lehetőségével, emiatt 2019. augusztustól a felmentési idejét kezdi. A felmentési idő alatt folytathatja-e a jelenleg is érvényben lévő megbízási jogviszonyát anélkül, hogy a felmentési időre járó távolléti díjtól elessen? Nem új munkaviszonyt létesít a felmentési idő alatt, hanem egy jelenleg is fennálló polgári jogi szerződés értelmében folytatná a projektben a munkát. A Kjt. 37. §. (12) csak a mentesítés ideje alatt létesített jogviszonyt említi. Kell-e alkalmazni ezt a rendelkezést a fenti esetre?

Férjem nevében írok, aki 64 év 183 nap után, 2020 októbertől nyugdíjas lesz. 2004. júniusa óta dolgozik a jelenlegi munkahelyén. Tavaly decemberben ügyvezetőjük új néven céget alapított, a régi telephelyen 8 fő maradt. Mind nyugdíj előtt állnak és végkielégítés járna nekik. Idén január óta a használható gépparkot folyamatosan szállították az új céghez, a megmaradt gépek a teleppel együtt eladásra kerülnek. Az új cégből a dolgozók részére nem akarja a végkielégítést kifizetni, most arra várnak, hogy a telephelyet valaki megvegye. Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak nincs-e valami kötelezettsége hogy nyugdíj előtt mennyi a minimum idő, amíg felmondhat a dolgozónak? Jár-e a férjemnek felmondási kedvezmény? Kötelezhető-e, hogy közös megegyezéssel jöjjön el a cégtől, vagy ragaszkodhat a felmondási időhöz?

Két hete elhelyezkedtem egy multinál karbantartóként, 3 hónap a próbaidő. Az üzemorvosi vizsgálaton kiderült, hogy rosszul hallok az egyik fülemre. (Ezt gyerekkorom óta tudtam, de nem foglalkoztam vele soha, papírom sem volt róla.) Elküldtek rendes hallásvizsgálatra, ahol kiderült, az egyik fülemre 0%-os a hallásom. Ezért a cég lehet, hogy felmond nekem, mert nagyon komolyan veszik a balesetvédelmet. Aggódnak, hogy fokozott a zajártalom nem jó nekem. Nyilván próbaidő alatt elküldhetnek, de van erre valamilyen jogszabály, hogy nem dolgozhat halláskárosodott zajos helyen? Nagyon szeretnék maradni, van kiskapu? Ez nem számít diszkriminációnak, ha egyébként el tudom látni a feladatokat? Jogilag milyen lehetőségeim vannak?

Havi átlag keresetem 220.000 Ft volt a táppénz előtt. Most 64%-os rokkant lettem, C2-be tartozom. Mennyi rehabilitációs járadékra számíthatok?

2017 júliusban volt egy munkahelyi balesetem. A 100%-os táppénzem 2019 júliusában meg fog szűnni, mivel lejárt a maximum 2 év. Nekem már megállapítottak rokkantsági B2-es kategóriát. 45 %-os az egészségkárosodásom. Ezt a rokkantsági ellátást még nem tudtam igénybe venni a táppénzem miatt. Én jogosult lennék baleseti járadékra is, de azt már sikerült megtudnom, hogy azt kell először megigényelnem, de arra senki nem tudott választ adni, hogy mindkettőt kaphatom-e, vagy csak az egyik ellátást.

Most márciusban mentem át rokkantnyugdíjasból öregségi nyugdíjba. 2000-2010-ig rokkantnyugdíjasként dolgoztam tovább és fizettem a tb járulékot. Most az öregségi nyugdíjnál nem számolták be a 10 évet a szolgálati időbe azzal az indokkal, hogy 2011-ben változott a jogszabály. Én 2011-ben már nem dolgoztam, 1 hetet írtak ki januárban ami az előző évi szabadságomból megmaradt. Az lenne a kérdésem,hogy hogy visszamenőleg érvényteleníthetnek-e egy jogszabályt?

Fölvettek egy gyárba határozatlan időre. Dolgoztam 4 hónapot, de leszámoltam félig meddig azért, mert köteleznek az 1 hónap ledolgozására. A szerződésbe nincs benne ilyen kitétel. Kiküldtek 164.000 Ft-ot, hogy nekik fizessek, mert nem dolgoztam le a felmondási időt. Dolgozni nem merek menni, csak napi bejelentéssel mert félek letiltják. Felvettem a kapcsolatot velük, nem engedik el. Mit tegyek?

Fél éve dolgozom eladóként a piacon, pékségben határozatlan idejű szerződéssel. A felmondási idő 30 nap. Jelenleg 5.hete vagyok táppénzen, még egy hétig, mivel lágyéksérv műtétem volt. Levettek a műtét alkalmával egy anyajegyet is, aminek a szövettani véleménye rosszindulatú bőrrák. Van-e lehetőségem a táppénz ideje alatt felmondanom, mit kell tennem, esetleg van-e lehetőség azonnali felmondásra? Másik kérdésem, hogy a piac és mi is mindennap nyitva vagyunk, kivéve ünnepnapokon. Lehet-e azokra a napokra kiadni a heti 3 pihenőnapot, ami persze nincs fizetve?

Van egy 4 éves kislányom és egy majdnem 2 éves kisfiam. Szeretnék folyamatos éjszakába dolgozni gyed mellett, de a munkáltató szerint nem lehet. Tudomásom szerint ha én beleegyeznék akkor lehetséges. Dolgozhatok folyamatos éjszakai műszakba gyed mellett?

Lehetősége van-e a munkáltatónak a digitális aláírással ellátott "kilépő papírokat" e-mailben elküldeni a munkavállaló (privát) e-mail címére? Amennyiben a volt munkavállaló önkéntesen megadta az e-mail címét, és a kiléptetés során nyilatkozatot írt alá arról, hogy nem postai úton vagy személyesen, hanem e-mailben kéri a "kilépő papírokat".

Dolgozik nálunk egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki a munkáját nem tudja elvégezni és hónapok óta táppénzen van.A kérdésem az lenne, hogy megváltozott munkaképességű dolgozónál, ha mi mondunk fel neki vagy akár közös megegyezéssel (mivel alkalmas munkakört nem tudunk felajánlani) jár-e végkielégítés? Olvastam egy olyat, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó határozatlan munkaviszonyát bármikor fel lehet mondani és végkielégítést nem kell fizetni, de a felmondási időre távolléti díj illeti meg. Hol tudnék ennek utánaolvasni? A dolgozó 1956 januárjában született és 22 éve dolgozik nálunk. Idén lett megváltozott munkaképességű.

Úgy értelmezzük az Mt. alapján, hogy a munkaidőkeret esetében a munkaidő beosztás munkanapra, hétvégére és fizetett ünnepre is beosztható. Fizetett ünnepre szabadság nem adható ki, de amennyiben a munkavállaló be van osztva és megbetegszik a beosztás terve szerint (ami jelen esetben 8 óra volt) erre a napra a munkaidejét 8 órával kell, hogy a program számolja. A munkaidőkeret egyébként elcsúszik. A programozók nem így értelmezik, és pontos hivatkozást kérnek tőlünk. Szeretnék kérni egy jogszabályi hivatkozást, mely a munkaidő nyilvántartó programunk alkalmazása kapcsán felmerült.

1993 óta kapok rokkantsági járadékot,illetve részesülök alanyi jogon magasabb összegű családi pótlékban. A jelenlegi munkahelyem 7 év után megszűnik, itt a 6 órás garantált bérminimumot kapom. Cafeteria itt nem volt. A rokkantsági járadéknak tudom, hogy nincs kereseti korlátja. A magasabb összegű családi pótléknál az egymást követő 3 hónap számít, hogy ne haladja meg a mindenkori 8 órás minimálbér összegét, ha jól tudom. A kérdésem az lenne, hogy az új munkahelyemen a 6 órás garantált bérminimum mellett adnának Szép kártya formájában cafeteriát is. Az beleszámít a kereseti korlátba?

Közepes depresszióm van és sajnos nem sikerül emiatt munkát találnom, elhelyezkednem. Ezzel a betegséggel lehetséges, hogy leszázalékoljanak?

2019. május végén szakmunkás bizonyítványt szereztem. Mikortól vagyok jogosult a garantált bérminimumra?

Tényállás: a gyermek születési ideje 2017.09.22. Az anya vette igénybe a szülési szabadságot és a gyed-nek egy részét. Apa 2018.06.11-2019.09.22-ig vette igénybe a gyed-et, azonban fizetés nélküli szabadságot 2018.09.01-től kérte. Mt. 115.§ értelmében a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja munkában töltött időnek minősül és jár rá a szabadság. Ebben az esetben apának is jár vagy a gyermek életkorát kell figyelembe venni?

20 éve Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó vagyok. 8 általános iskolai végzettséggel minimálbérért végeztem A fizetési osztályba besoroltan a munkám, majd 2019 május 10-én szakmunkás bizonyítványt szereztem. Kértem a szakmunkásbért a munkáltatómtól, de csak 2019 július 1-től akarnak B fizetési osztályba sorolni. Kérésemre ezt a választ kaptam: Amennyiben a közalkalmazott a munkaköréhez a jogszabályban előírt újabb szakképzettséget szerez, akkor a megfelelő illetményt a következő hónap 1 napjától 326/2 013.(VIII.30 kormányrendelet 13. §(2) bekezdése szerint kaphatja meg. Jogosan jár el?

Jelenleg közalkalmazottként dolgozom középiskolában, de július 1-gyel multihoz szegődöm. A 21 25 napos szabadság első félévre eső részéből 20 nap még bent van, mivel összesen 3 napot lehetett kivennünk eddig. A munkaügyis szerint kizárt, hogy ezt kifizetik majd, kivenni pedig nemigen tudom, szakmai vizsgák, érettségiztetek stb. Arra gondoltam, hogy július végével szüntetném csak meg a jogviszonyom, így kapnék még egy fizetést. Lehet-e egy hónapig terjedő időszakra két főállásom? Kötelesek-e kifizetni a szabadságot, ha nem volt módom kivenni? Az igazgató úr tudja már, hogy elmegyek, de még nem nyújtottam be a felmondásomat írásban.

Férjem közalkalmazottként tanított egy egyetemen, amikor 64 évesen (1955-ben született) ez év márciusban elvben nyugdíjba ment, majd másnaptól ott folytatta, ahol abbahagyta, csak megbízási szerződéssel, immár nyugdíj mellett. Azért írom hogy elvben, mert az adminisztráció olyan lassan működött az egyetemen, hogy a nyugdíj igényléséhez szükséges papírokat csak május közepén adták a kezébe. Május 20-án vitte be őket az ONYF-be, ahol akár 45 nap is lehet az ügyintézés. A megbízási szerződéssel végzett munkája után kapott fizetést júniusban, amiből levontak 28,8% -t, mondván, még nem hozta az igazolást arról, hogy nyugdíjas. Mennyit és milyen jogcímen vonhatnak le a fizetéséből, ha nyugdíj mellett megbízási szerződéssel végzi azt? Van-e lehetőség a nyugdíjjogosultság megállapító határozatának kézhezvétele után a különbözet visszaigénylésére? Ezt kérvényezni kell vagy automatikusan küldik?

2015 októberében nők 40 éves lehetőségével öregségi nyugdíj megállapítása mellett lettem nyugdíjas. 2017.januártól visszaállítva közalkalmazotti viszonyomat munkába álltam 2019 március végéig. Április elejétől fenntartói engedéllyel -nyugdíj visszaállítása mellett- megbízási szerződéssel - óraadói- folytatok munkavégzést. Munkáltatóm adóelőleget, nyugdíjjárulékot, egészségügyi biztosítást, természetbenit-pénzbelit von le tőlem. 1955 decemberében születtem, de az eddig kapott határozatokból nem egyértelmű a munkáltatónak sem, milyen jogcímen vagyok nyugdíjas. Saját jogú, öregségi, korkedvezményes. Kérdésem: jogosak-e a munkáltatói levonások. Milyen "minőségben"számítok nyugdíjasnak?