Kérdezz-felelek

Egy hétfői napon rosszul lettem és elmentem védőnőhöz, ahol megállapították, hogy kismama vagyok, így meg is kaptam a kiskönyvet. A kiskönyvvel a kezemben keddi napon elmentem az Üzemorvoshoz és ott egyből fel is mentett a munkavégzés alól. A papírokat bevittem a munkáltatómhoz és közöltem a tényeket. El is fogadták és meg is kapom az alapbéremet. A terhesség 12. hetében csörgött a telefonom a munkáltatótól, hogy be kell mennem az üzemorvoshoz, mivel választanom kell, hogy vissza megyek dolgozni vagy elmegyek táppénzre.

Lehetséges-e tanulmányi szerződést kötni a munkavállalók nevében úgy, hogy ők maguk (jelen esetben én és még két munkatársam) a szerződést nem csak nem írták alá, de még nem is látták? A tanfolyamot elvégeztük, meg is kaptuk a szükséges papírokat és a jogosítványt. Szóban annyit mondtak még az iskola kezdés előtt, hogy egy évre szól a szerződés, a képzés díjának a levonása értelemszerűen időarányosan történik ha korábban mondunk fel. Viszont ha nem írtuk alá semmit, akkor létezik e egyáltalán érvényes tanulmányi szerződés, vagy fennállhat-e az az eset, hogy valaki aláírta azt a nevünkben? Ha pedig így történt, akkor egy egy éven belüli felmondás esetén jogszerűen követelheti-e a munkáltató a tanfolyam költségét a munkavállalótól?

Munkaköri (újabb) feladatom, hogy elvigyem a céges leveleket a postára, de ehhez saját pénzemen budapesti bkv bérletet kell vegyek, mert a posta távolabb van. A cég akkor fizetné ki a bérletet, ha megmutatok erre vonatkozóan egy jogszabályt.

2019. decemberében leszek nyugdíjas 40 évvel. Közalkalmazottként dolgozom. Jelenleg szabadságomat, majd utána felmentésemet töltöm decemberig. Szeptember 2-től lenne lehetőségem munkát vállalni egy közétkeztetéssel foglalkozó konyhán, amelyet egy vállalkozó üzemeltet, tehát nem közalkalmazás. Kérdésem, hogy a felmentési idő alatt elvállalhatom-e a munkát, nem vesztem-e el a felmentés idejére járó fizetést? Ha vállalhatok munkát akkor a nyugdíjazáskor meg kell-e egy napra is akár szakítanom a munkaviszonyt ahhoz, hogy jogosult legyek a nyugdíjra és a fizetésre egyaránt.

2019. májusában szűnt meg a napi 8 órás egyenlő időbeosztású irodai munkahelyem. Az elszámolásnál 184-gyel osztották a havi bruttó bért, ami 22 munkanap és 1 ünnepnapnak felel meg. 7 munkanap szabadság megváltás is volt, ami szerintem áprilisra vonatkozhat, hiszen májusban dolgoztam 2 napot, 1 pedig ünnepnap volt. A Munka törvénykönyvben csak általános munkarend hivatkozást találtam az órabér számításánál. Helyes lehet így a számítás? Szerintem a májusinál 22 munkanap az osztóidő, a szabadság megváltásnál pedig 20 nap. Így jóval magasabb lenne a járandóságom.

Jól értelmezem-e, hogy amennyiben megállapítják a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást skizofrénia betegség esetén, az ellátás mértéke nem az előző évi jövedelem alapja. A nyugdíjkorhatár eléréséig több, mint 5 évem van.

Közalkalmazottként dolgozik a munkavállaló. E munkája mellett 2018. szeptembertől 2022. február végéig egy önkormányzat Uniós projekt keretében megbízási szerződést kötött vele heti 3 órában, utazó pedagógiai feladatok ellátására. Ezt a feladatot a munkáltatója hozzájárulásával a kötelező óraszámomon túl, szabadidőben végzi. 2020. májustól élni kíván a nők kedvezményes nyugdíj lehetőségével, emiatt 2019. augusztustól a felmentési idejét kezdi. A felmentési idő alatt folytathatja-e a jelenleg is érvényben lévő megbízási jogviszonyát anélkül, hogy a felmentési időre járó távolléti díjtól elessen? Nem új munkaviszonyt létesít a felmentési idő alatt, hanem egy jelenleg is fennálló polgári jogi szerződés értelmében folytatná a projektben a munkát. A Kjt. 37. §. (12) csak a mentesítés ideje alatt létesített jogviszonyt említi. Kell-e alkalmazni ezt a rendelkezést a fenti esetre?

Férjem nevében írok, aki 64 év 183 nap után, 2020 októbertől nyugdíjas lesz. 2004. júniusa óta dolgozik a jelenlegi munkahelyén. Tavaly decemberben ügyvezetőjük új néven céget alapított, a régi telephelyen 8 fő maradt. Mind nyugdíj előtt állnak és végkielégítés járna nekik. Idén január óta a használható gépparkot folyamatosan szállították az új céghez, a megmaradt gépek a teleppel együtt eladásra kerülnek. Az új cégből a dolgozók részére nem akarja a végkielégítést kifizetni, most arra várnak, hogy a telephelyet valaki megvegye. Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak nincs-e valami kötelezettsége hogy nyugdíj előtt mennyi a minimum idő, amíg felmondhat a dolgozónak? Jár-e a férjemnek felmondási kedvezmény? Kötelezhető-e, hogy közös megegyezéssel jöjjön el a cégtől, vagy ragaszkodhat a felmondási időhöz?

Két hete elhelyezkedtem egy multinál karbantartóként, 3 hónap a próbaidő. Az üzemorvosi vizsgálaton kiderült, hogy rosszul hallok az egyik fülemre. (Ezt gyerekkorom óta tudtam, de nem foglalkoztam vele soha, papírom sem volt róla.) Elküldtek rendes hallásvizsgálatra, ahol kiderült, az egyik fülemre 0%-os a hallásom. Ezért a cég lehet, hogy felmond nekem, mert nagyon komolyan veszik a balesetvédelmet. Aggódnak, hogy fokozott a zajártalom nem jó nekem. Nyilván próbaidő alatt elküldhetnek, de van erre valamilyen jogszabály, hogy nem dolgozhat halláskárosodott zajos helyen? Nagyon szeretnék maradni, van kiskapu? Ez nem számít diszkriminációnak, ha egyébként el tudom látni a feladatokat? Jogilag milyen lehetőségeim vannak?

Havi átlag keresetem 220.000 Ft volt a táppénz előtt. Most 64%-os rokkant lettem, C2-be tartozom. Mennyi rehabilitációs járadékra számíthatok?

2017 júliusban volt egy munkahelyi balesetem. A 100%-os táppénzem 2019 júliusában meg fog szűnni, mivel lejárt a maximum 2 év. Nekem már megállapítottak rokkantsági B2-es kategóriát. 45 %-os az egészségkárosodásom. Ezt a rokkantsági ellátást még nem tudtam igénybe venni a táppénzem miatt. Én jogosult lennék baleseti járadékra is, de azt már sikerült megtudnom, hogy azt kell először megigényelnem, de arra senki nem tudott választ adni, hogy mindkettőt kaphatom-e, vagy csak az egyik ellátást.

Most márciusban mentem át rokkantnyugdíjasból öregségi nyugdíjba. 2000-2010-ig rokkantnyugdíjasként dolgoztam tovább és fizettem a tb járulékot. Most az öregségi nyugdíjnál nem számolták be a 10 évet a szolgálati időbe azzal az indokkal, hogy 2011-ben változott a jogszabály. Én 2011-ben már nem dolgoztam, 1 hetet írtak ki januárban ami az előző évi szabadságomból megmaradt. Az lenne a kérdésem,hogy hogy visszamenőleg érvényteleníthetnek-e egy jogszabályt?

Fölvettek egy gyárba határozatlan időre. Dolgoztam 4 hónapot, de leszámoltam félig meddig azért, mert köteleznek az 1 hónap ledolgozására. A szerződésbe nincs benne ilyen kitétel. Kiküldtek 164.000 Ft-ot, hogy nekik fizessek, mert nem dolgoztam le a felmondási időt. Dolgozni nem merek menni, csak napi bejelentéssel mert félek letiltják. Felvettem a kapcsolatot velük, nem engedik el. Mit tegyek?

Fél éve dolgozom eladóként a piacon, pékségben határozatlan idejű szerződéssel. A felmondási idő 30 nap. Jelenleg 5.hete vagyok táppénzen, még egy hétig, mivel lágyéksérv műtétem volt. Levettek a műtét alkalmával egy anyajegyet is, aminek a szövettani véleménye rosszindulatú bőrrák. Van-e lehetőségem a táppénz ideje alatt felmondanom, mit kell tennem, esetleg van-e lehetőség azonnali felmondásra? Másik kérdésem, hogy a piac és mi is mindennap nyitva vagyunk, kivéve ünnepnapokon. Lehet-e azokra a napokra kiadni a heti 3 pihenőnapot, ami persze nincs fizetve?

Van egy 4 éves kislányom és egy majdnem 2 éves kisfiam. Szeretnék folyamatos éjszakába dolgozni gyed mellett, de a munkáltató szerint nem lehet. Tudomásom szerint ha én beleegyeznék akkor lehetséges. Dolgozhatok folyamatos éjszakai műszakba gyed mellett?

Lehetősége van-e a munkáltatónak a digitális aláírással ellátott "kilépő papírokat" e-mailben elküldeni a munkavállaló (privát) e-mail címére? Amennyiben a volt munkavállaló önkéntesen megadta az e-mail címét, és a kiléptetés során nyilatkozatot írt alá arról, hogy nem postai úton vagy személyesen, hanem e-mailben kéri a "kilépő papírokat".

Dolgozik nálunk egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki a munkáját nem tudja elvégezni és hónapok óta táppénzen van.A kérdésem az lenne, hogy megváltozott munkaképességű dolgozónál, ha mi mondunk fel neki vagy akár közös megegyezéssel (mivel alkalmas munkakört nem tudunk felajánlani) jár-e végkielégítés? Olvastam egy olyat, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó határozatlan munkaviszonyát bármikor fel lehet mondani és végkielégítést nem kell fizetni, de a felmondási időre távolléti díj illeti meg. Hol tudnék ennek utánaolvasni? A dolgozó 1956 januárjában született és 22 éve dolgozik nálunk. Idén lett megváltozott munkaképességű.

Úgy értelmezzük az Mt. alapján, hogy a munkaidőkeret esetében a munkaidő beosztás munkanapra, hétvégére és fizetett ünnepre is beosztható. Fizetett ünnepre szabadság nem adható ki, de amennyiben a munkavállaló be van osztva és megbetegszik a beosztás terve szerint (ami jelen esetben 8 óra volt) erre a napra a munkaidejét 8 órával kell, hogy a program számolja. A munkaidőkeret egyébként elcsúszik. A programozók nem így értelmezik, és pontos hivatkozást kérnek tőlünk. Szeretnék kérni egy jogszabályi hivatkozást, mely a munkaidő nyilvántartó programunk alkalmazása kapcsán felmerült.

1993 óta kapok rokkantsági járadékot,illetve részesülök alanyi jogon magasabb összegű családi pótlékban. A jelenlegi munkahelyem 7 év után megszűnik, itt a 6 órás garantált bérminimumot kapom. Cafeteria itt nem volt. A rokkantsági járadéknak tudom, hogy nincs kereseti korlátja. A magasabb összegű családi pótléknál az egymást követő 3 hónap számít, hogy ne haladja meg a mindenkori 8 órás minimálbér összegét, ha jól tudom. A kérdésem az lenne, hogy az új munkahelyemen a 6 órás garantált bérminimum mellett adnának Szép kártya formájában cafeteriát is. Az beleszámít a kereseti korlátba?

Közepes depresszióm van és sajnos nem sikerül emiatt munkát találnom, elhelyezkednem. Ezzel a betegséggel lehetséges, hogy leszázalékoljanak?