Kérdezz-felelek

A próbaidőm alatt felmondtam a munkáltatómnál, és ígéretet kaptam, hogy a kilépési papírjaimat postán elküldik, amint elkészülnek. A papírokat ugyanis egy könyvelő cég készíti elő. Két hónappal később, hosszas levelezgetés után végül kaptam választ a könyvelő cégtől, és biztosítottak, hogy elküldték a papírokat a munkáltatómnak. Felvettem velük is a kapcsolatot, és többszöri e-mailváltást követően azt a választ kaptam, hogy feladták postán. Ennek 2 hete. A papírokat azóta sem kaptam kézhez. Újabb megkereséseimre nem érkezik válasz. Tudom, hogy "A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 80.§-a alapján a munkáltató a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetekben pedig a munkaviszony megszűnésétől számított 5 munkanapon belül köteles a munkavállalónak megfizetni munkabérét, és kiadni számára a szükséges igazolásokat." A postánál is jártam, nem érkezett-e a nevemre kézbesítetlen levél, de nem. Arra a kérésemre, hogy a feladáskor (mert feltételeztem, hogy ajánlottan küldték el, ha egyáltalán elküldték) kapott igazolást beszkennelve küldjék át, hogy a postán számon tudjam kérni, nem érkezett válasz a volt munkáltatómtól. Mi a teendő ebben az esetben? Nekem vagy az új munkáltatómnak kell intézkednie, s ha nekem, akkor mit tehetek?

Egy cég most hozta hozzám át a könyvelését, sajnos rossz tapasztalatokkal szkeptikusan váltott könyvelőt az előző kolléga hanyagságai miatt. Az alábbiakat tapasztaltam: öregségi nyugdíjban részesülő hölgyet részmunkaidős foglalkoztatásban (napi 2 óra, heti 10 órának megfelelve) jelentettek be havi 10.000 Ft-os jövedelemmel, ami véleményem szerint nem helytálló, mert sem a minimálbér, sem a garantált bérminimum időarányosan járó részét nem éri el. A 2017. január 1-jén életbe lépett kormányrendelet azonban úgy fogalmaz: “minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed”. Ebben a kérdésben szeretném álláspontját kérni. Helyes (és helytálló-e) a megállapított 10.000 Ft-os jövedelem heti 10 órás részmunkaidős öregségi nyugdíjban részesülő személy számára?

Én egy új munkahelyre kerültem és mivel eddig 12 órás munkarendem volt most átálltam a 8 órára. 3 nap 6-14-ig, 3 nap 14-22-ig, és 3 nap 22-06-ig.Közte persze vannak pihenők. Szeretném megkérdezni, hogy mikor 14-22-ig vagyok jár-e délutános pótlék 18-tól vagy sem. Nem szeretnék csalódni.

Egy cégnél voltam főállásban 2017.június -2018. január közötti időszakban. Táppénz után 2018. januári elején azonnali hatállyal felmondtak, azaz egyik napról a másikra. A felmondó papírokat aláírtam és átvettem. Időközben megtudtam, hogy még az azonnali hatályú felmondásnak is vannak szabályai. Ami engem érint: 2017.12.22-től 2018.01.08-ig voltam betegszabadságon illetve táppénzen, tehát az állapotom által nem volt lehetőségem a munkavégzésre, amit maga a kezelőorvosom is igazolt. Viszont mivel pont a karácsonyi ünnepek előtt voltam kénytelen betegszabadságra menni, ezt a munkahelyemen a főnökasszony úgy értelmezte, hogy szándékosan a karácsonyra való tekintettel nem mentem be dolgozni, illetve mentem el betegszabadságra. Tehát ez lényegében jogszerűtlen, azaz önbíráskodáson alapuló felmondás volt magának a főnöknő részéről. A munkaszerződésem szerint amit a munkába állásomkor megkaptam, 8 nap fizetett betegszabadságra voltam jogosult az adott naptári évben. Ebből 4 nap lett kifizetve 12.000 forint. Ha értelmezem, akkor még 4.napot kell hogy kifizessen nekem a cég, ugyanakkor a 8. napon túli fennmaradt részt az OÉP-nek. Viszont az erre való igényemet nekem kell kérelmeznem az OÉP felé vagy a cégnek kell leadnia a jelentést? Amit még megtudtam, hogy kellett volna minimum 15 nap türelmi időt kapnom és a munkában eltöltött időszakra távolléti díj is megillet engem. Szeretném Öntől megérdeklődni, hogy hogyan érvényesíthetem ezzel kapcsolatban a jogaimat?

1960.12.03-àn születtem és szeretnék előnyugdíjba menni.40 éves munkaviszonyom van,de nem tudom milyen lehetőségeim vannak nyugdíjba menni.Ki kell-e fizetnem valamennyi összeget a TB felé,vagy mit kell tennem ahhoz,hogy elérjem a célom?

Közalkalmazotti jogviszonyban 5 év, vagy 6 hónap a munkában töltött időszak esetén, ugyanannyi a felmondási idő? ( 2 hónap)

A jelenlegi munkáltatóm a tegnapi napon közölte velem, hogy szakképesítés hiányában nem vagyok megfelelő a jelenlegi pozícióm további betöltésére, de felajánlja, hogy áthelyez egy másik osztályra közös megegyezéssel. Ha én nem fogadom el, akkor kénytelen lesz megszüntetni a munkaviszonyomat! 2 napot adott a döntésre, illetve írásban semmilyen tájékoztatást nem kaptam, mindezeket szóban közölte velem. Hozzátenném, hogy másfél éve vagyok a jelenlegi helyemen és érdekes, hogy eddig nem merült fel ilyen probléma. Kérdésem az lenne, hogy jogszerű eljárás-e az ő részéről, hogy szinte egyik napról a másikra áthelyeztetne vagy felbontaná a szerződésemet? Esetleg van valami megoldás erre?

Munkafelvevő, pénztáros, garancia ügyintéző és adminisztrátor vagyok egy autó szervizben. Középiskolai érettségim van, eredeti szakmám óvónő. Rendelkezem ECDL vizsgával is. Melyikre vagyok jogosult?

A következő kérdéssel fordulok önhöz. 100%-os baleseti táppénzen vagyok itthon 2017 október óta. A napokban egységes fizetésemelés történt a cégnél ahol dolgozom. Én semmilyen papírt nem kaptam kézhez a fizetésemelést illetően, sőt arról sem kaptam kézzel fogható dokumentumot hogy miért nem emeltek a fizetésemen. Szóban közölték velem hogy csak. Járna-e jogosan a fizetésemelés, illetve kellett volna-e dokumentációt kapnom az esetleges indokról ha nem?

2019. augusztusában lesz meg a 40 éves munkaviszonyom és szeretnék nyugdíjba menni. Azt szeretném megtudni hogyan befolyásolja a nyugdíjam összegét, ha az elkövetkezendő időben pár hétig, esetleg hónapig táppénzen leszek. A nyugdíjszámításról szóló cikkét elolvastam, azonban nem tudom, hogy jól értelmezem-e,hogy kedvezőbb, ha valaki táppénzen van az utolsó egy évben. Ha igen akkor milyen időtartam az, amivel jól járok a nyugdíj összegét tekintve?

A nagyobb összegű ápolási díjat igényelni kell vagy automatikusan megkapja aki tartós beteget gondot?

A cafeteria elemek közül a lakáshitel törlesztés támogatás törvényileg nem adóköteles. Szabályos-e hogy a cég mégis bizonyos százalékot levon a cafeteria keretből, ha ezt választom?

2007-ben mentem korkedvezménnyel nyugdíjba az egészségügyből közalkalmazottként, majd 2012-től öregségi nyugdíjas vagyok, de továbbra is munkaviszonyban állok (2015-től a magánszférában). A régi dokumentumaim rendezgetése közben most vettem észre, hogy két külföldi tanulmányutamat nem számították be a szolgálati időbe. (35 év + 233 nap, 1970.09.01.-2007.04.30.).a.) Az egyik 1990-ben egy 9 hónapos Soros ösztöndíj volt, ami alatt 70%-os fizetést is kaptam munkahelyemtől. Az akkori jogszabályok szerint (105/1989(X.25.) MT, 2§ 3(a)) ez mindenképpen munkaviszonynak számított, ha jól értettem, de ezt a munkahelyem valószínűleg nem jelezte a TB-nek. b.) A másik 199.-től egy éves külföldi ösztöndíj, amely alatt 50%-os fizetést is kaptam munkahelyemtől. Kérdésem, hogy visszamenőleg kérhetem-e az új nyugdíj számítást, és ha igen, van-e egyáltalán értelme? Az eü-ben kormányzati továbbfoglalkoztatási engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíj összegével megegyező ún. fizetés kiegészítést kaptam 2012. után az akkori GYEMSZI-től. Mivel a munkahelyemen azt a tájékoztatást kaptam a HR szakembertől, hogy ebben az esetben nem jár a 0.5%-os nyugdíjemelés, ennek nem mentem utána, csak később, a 2015-ben történt felmentésemet követően. A nyugdíjemelést visszamenőleg megkaptam, azonban a fizetés kiegészítés emelését természetesen nem, mivel azt az időközben megszűnt GYEMSZI folyósította volna a munkahelyemnek. Kérdésem, hogy ezt a kb. 3 évnyi elmaradást valamilyen úton a jogutódtól visszamenőlegesen megkérhetem-e?

Férjem 2018. július 12.-én szerzi meg a 45 éves munkaviszonyát és a korhatárt is betölti júniusban. Kérdésem: 1983-ban volt egy hónapig fizetés nélküli szabadságon, ez miként befolyásolja a nyugdíjba vonulás időpontját, tovább kell-e egy hónapig dolgozni? Másik kérdés: Főállása mellett immár 38 éve mellékállása is van egy cégnél, az utolsó 15 évben már vállalkozóként végzi ezt a feladatot ugyanott. Mindig fizetett adót és járulékokat utána. Ezek a jövedelmek miként számítanak be nyugdíj összegébe?

Érdeklődöm, hogy amennyiben a munkáltató megállapítja dolgozói számára a Cafeteriát, majd azt számfejti is, megteheti-e, hogy a kifizetést -pusztán szóban- az egyébként szociális ágazatú intézmény bevételétől teszi függővé, így az egész évi kifizetés elmarad? Amennyiben nem, mit tehetnek a munkavállalók?

1954 novemberében születtem. 2014. decemberétől leszázalékoltak (67%, III. csop.) 2010. október 31-ig. 2016 júliusában ismét leszázalékoltak végleg a (ÖEK: 52%, EÁ: 48%) C2 rokkantsági ellátott csoportban. 2018 májusában betöltöm a nyugdíj korhatárt. Mivel - szakember által kiszámolt leendő nyugdíjam kb. fele lenne a jelenlegi rokkantsági ellátásomnál, eldöntöttem, hogy nem adok be nyugdíj igényt, hanem hagyom a rokkantsági ellátásom további folyósítását. Kérdéseim: 1. A nyugdíjkorhatár betöltése után megilletnek a nyugdíjas kedvezmények pl: nyugdíjas bérlet stb.? 2.Esetleges halálom esetén a nejem az érvényben lévő rokkantsági ellátásom, vagy az újra számolt nyugdíjam bizonyos részét kaphatja, mint özvegyi nyugdíjat? 3.Jelenleg egy nonprofit Kft.-nél dolgozom 4 órában minimálbéren, kiegészítésként. Mivel májusban elérem a nyugdíjkorhatárt és szerintük ez után már nem kaphatnak utánam kedvezményt, nem is alkalmazhatnak tovább! 4. Ugye jól tudom, hogy azt nem tehetem meg, hogy a rokkantsági ellátásom nyugdíjszerű folyósítását kérjem, mivel hiába születtem 1955.01.01. előtt, de 2011 dec.31-én éppen nem voltam leszázalékolva a két leszázalékolás között?

Júliusban lettem öregségi nyugdíjas, most januárban megkaptam a 3%-ot de a 0, 8%-ot nem kaptam meg, azt szeretném kérdezni hogy miért nem kapok?

2018. július 31-én megyek nyugdíjba a nők 40 éves kedvezményével. Közalkalmazottként, megoldható-e, hogy a felmentési idő alatt valamennyit dolgozzak, mert a munkahelyemen nagy szükség lenne rám és nyugdíjasként is szeretnék majd még valamennyit dolgozni?

1967-ben kötöttem házasságot a napokban elhunyt férjemmel, aki 2004-ben válópert kezdeményezett azzal, hogy 1992-től elhidegültünk egymástól minden érzelmi kapcsolat megszűnt közöttünk és Ő 1994-től a munkatársnőjével van életközösségben. A volt férjem tartotta családi kapcsolatait, ide volt volt bejelentve, a levelei ide érkeztek és hol itthon tartózkodott, hol a munkatársnőjénél. A bíróság helyt adott, hogy az életközösségünk 1994-ben szakadt meg, közben a volt férjem a közös tulajdon jelentős részét átjátszotta az új kapcsolatába. Én ebben az ádáz helyzetben megbetegedtem, 2000.11.01. orvosi bizottság szakvéleménye szerint 3, csoportba tartozó rokkant lettem. Kérdésem, hogy a napokban elhalálozott elvált férjem után özvegyi résznyugdíjat kérvényezhetek-e, hiszen a körülmények nagyban hozzájárultak egészségem megromlásához, mely miatt csak alacsonyabb nyugdíjazásban részesülök,

Ha nem vagyunk egy lakcímre bejelentve az apukával és nem is vagyunk házastársak, attól az apa igényelheti az adókedvezményt?