Kérdezz-felelek

A jelenlegi munkáltatóm a tegnapi napon közölte velem, hogy szakképesítés hiányában nem vagyok megfelelő a jelenlegi pozícióm további betöltésére, de felajánlja, hogy áthelyez egy másik osztályra közös megegyezéssel. Ha én nem fogadom el, akkor kénytelen lesz megszüntetni a munkaviszonyomat! 2 napot adott a döntésre, illetve írásban semmilyen tájékoztatást nem kaptam, mindezeket szóban közölte velem. Hozzátenném, hogy másfél éve vagyok a jelenlegi helyemen és érdekes, hogy eddig nem merült fel ilyen probléma. Kérdésem az lenne, hogy jogszerű eljárás-e az ő részéről, hogy szinte egyik napról a másikra áthelyeztetne vagy felbontaná a szerződésemet? Esetleg van valami megoldás erre?

Munkafelvevő, pénztáros, garancia ügyintéző és adminisztrátor vagyok egy autó szervizben. Középiskolai érettségim van, eredeti szakmám óvónő. Rendelkezem ECDL vizsgával is. Melyikre vagyok jogosult?

A következő kérdéssel fordulok önhöz. 100%-os baleseti táppénzen vagyok itthon 2017 október óta. A napokban egységes fizetésemelés történt a cégnél ahol dolgozom. Én semmilyen papírt nem kaptam kézhez a fizetésemelést illetően, sőt arról sem kaptam kézzel fogható dokumentumot hogy miért nem emeltek a fizetésemen. Szóban közölték velem hogy csak. Járna-e jogosan a fizetésemelés, illetve kellett volna-e dokumentációt kapnom az esetleges indokról ha nem?

2019. augusztusában lesz meg a 40 éves munkaviszonyom és szeretnék nyugdíjba menni. Azt szeretném megtudni hogyan befolyásolja a nyugdíjam összegét, ha az elkövetkezendő időben pár hétig, esetleg hónapig táppénzen leszek. A nyugdíjszámításról szóló cikkét elolvastam, azonban nem tudom, hogy jól értelmezem-e,hogy kedvezőbb, ha valaki táppénzen van az utolsó egy évben. Ha igen akkor milyen időtartam az, amivel jól járok a nyugdíj összegét tekintve?

A nagyobb összegű ápolási díjat igényelni kell vagy automatikusan megkapja aki tartós beteget gondot?

A cafeteria elemek közül a lakáshitel törlesztés támogatás törvényileg nem adóköteles. Szabályos-e hogy a cég mégis bizonyos százalékot levon a cafeteria keretből, ha ezt választom?

2007-ben mentem korkedvezménnyel nyugdíjba az egészségügyből közalkalmazottként, majd 2012-től öregségi nyugdíjas vagyok, de továbbra is munkaviszonyban állok (2015-től a magánszférában). A régi dokumentumaim rendezgetése közben most vettem észre, hogy két külföldi tanulmányutamat nem számították be a szolgálati időbe. (35 év + 233 nap, 1970.09.01.-2007.04.30.).a.) Az egyik 1990-ben egy 9 hónapos Soros ösztöndíj volt, ami alatt 70%-os fizetést is kaptam munkahelyemtől. Az akkori jogszabályok szerint (105/1989(X.25.) MT, 2§ 3(a)) ez mindenképpen munkaviszonynak számított, ha jól értettem, de ezt a munkahelyem valószínűleg nem jelezte a TB-nek. b.) A másik 199.-től egy éves külföldi ösztöndíj, amely alatt 50%-os fizetést is kaptam munkahelyemtől. Kérdésem, hogy visszamenőleg kérhetem-e az új nyugdíj számítást, és ha igen, van-e egyáltalán értelme? Az eü-ben kormányzati továbbfoglalkoztatási engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíj összegével megegyező ún. fizetés kiegészítést kaptam 2012. után az akkori GYEMSZI-től. Mivel a munkahelyemen azt a tájékoztatást kaptam a HR szakembertől, hogy ebben az esetben nem jár a 0.5%-os nyugdíjemelés, ennek nem mentem utána, csak később, a 2015-ben történt felmentésemet követően. A nyugdíjemelést visszamenőleg megkaptam, azonban a fizetés kiegészítés emelését természetesen nem, mivel azt az időközben megszűnt GYEMSZI folyósította volna a munkahelyemnek. Kérdésem, hogy ezt a kb. 3 évnyi elmaradást valamilyen úton a jogutódtól visszamenőlegesen megkérhetem-e?

Férjem 2018. július 12.-én szerzi meg a 45 éves munkaviszonyát és a korhatárt is betölti júniusban. Kérdésem: 1983-ban volt egy hónapig fizetés nélküli szabadságon, ez miként befolyásolja a nyugdíjba vonulás időpontját, tovább kell-e egy hónapig dolgozni? Másik kérdés: Főállása mellett immár 38 éve mellékállása is van egy cégnél, az utolsó 15 évben már vállalkozóként végzi ezt a feladatot ugyanott. Mindig fizetett adót és járulékokat utána. Ezek a jövedelmek miként számítanak be nyugdíj összegébe?

Érdeklődöm, hogy amennyiben a munkáltató megállapítja dolgozói számára a Cafeteriát, majd azt számfejti is, megteheti-e, hogy a kifizetést -pusztán szóban- az egyébként szociális ágazatú intézmény bevételétől teszi függővé, így az egész évi kifizetés elmarad? Amennyiben nem, mit tehetnek a munkavállalók?

1954 novemberében születtem. 2014. decemberétől leszázalékoltak (67%, III. csop.) 2010. október 31-ig. 2016 júliusában ismét leszázalékoltak végleg a (ÖEK: 52%, EÁ: 48%) C2 rokkantsági ellátott csoportban. 2018 májusában betöltöm a nyugdíj korhatárt. Mivel - szakember által kiszámolt leendő nyugdíjam kb. fele lenne a jelenlegi rokkantsági ellátásomnál, eldöntöttem, hogy nem adok be nyugdíj igényt, hanem hagyom a rokkantsági ellátásom további folyósítását. Kérdéseim: 1. A nyugdíjkorhatár betöltése után megilletnek a nyugdíjas kedvezmények pl: nyugdíjas bérlet stb.? 2.Esetleges halálom esetén a nejem az érvényben lévő rokkantsági ellátásom, vagy az újra számolt nyugdíjam bizonyos részét kaphatja, mint özvegyi nyugdíjat? 3.Jelenleg egy nonprofit Kft.-nél dolgozom 4 órában minimálbéren, kiegészítésként. Mivel májusban elérem a nyugdíjkorhatárt és szerintük ez után már nem kaphatnak utánam kedvezményt, nem is alkalmazhatnak tovább! 4. Ugye jól tudom, hogy azt nem tehetem meg, hogy a rokkantsági ellátásom nyugdíjszerű folyósítását kérjem, mivel hiába születtem 1955.01.01. előtt, de 2011 dec.31-én éppen nem voltam leszázalékolva a két leszázalékolás között?

Júliusban lettem öregségi nyugdíjas, most januárban megkaptam a 3%-ot de a 0, 8%-ot nem kaptam meg, azt szeretném kérdezni hogy miért nem kapok?

2018. július 31-én megyek nyugdíjba a nők 40 éves kedvezményével. Közalkalmazottként, megoldható-e, hogy a felmentési idő alatt valamennyit dolgozzak, mert a munkahelyemen nagy szükség lenne rám és nyugdíjasként is szeretnék majd még valamennyit dolgozni?

1967-ben kötöttem házasságot a napokban elhunyt férjemmel, aki 2004-ben válópert kezdeményezett azzal, hogy 1992-től elhidegültünk egymástól minden érzelmi kapcsolat megszűnt közöttünk és Ő 1994-től a munkatársnőjével van életközösségben. A volt férjem tartotta családi kapcsolatait, ide volt volt bejelentve, a levelei ide érkeztek és hol itthon tartózkodott, hol a munkatársnőjénél. A bíróság helyt adott, hogy az életközösségünk 1994-ben szakadt meg, közben a volt férjem a közös tulajdon jelentős részét átjátszotta az új kapcsolatába. Én ebben az ádáz helyzetben megbetegedtem, 2000.11.01. orvosi bizottság szakvéleménye szerint 3, csoportba tartozó rokkant lettem. Kérdésem, hogy a napokban elhalálozott elvált férjem után özvegyi résznyugdíjat kérvényezhetek-e, hiszen a körülmények nagyban hozzájárultak egészségem megromlásához, mely miatt csak alacsonyabb nyugdíjazásban részesülök,

Ha nem vagyunk egy lakcímre bejelentve az apukával és nem is vagyunk házastársak, attól az apa igényelheti az adókedvezményt?

Elérkezett az idő, 2018.06.01. kezdem meg szabadsággal és felmentési idő letöltésével az 40 év munkaviszony utáni nyugdíj idejét, mely 2018.09.29. mint nyugdíj kezdődik. 23 éve dolgozom itt, mint közalkalmazott. Kollégám 3 éve lett nyugdíjas, ma 95.000 Ft a nyugdíja. Az ismerősöm most kapta meg az első nyugdíját, Ő csak 84. 000 Ft-ot kap. A mostani fizetésem a januári emeléssel 136.000 Ft. Félek mennyi lesz a nyugdíjam, nem értem aki 3 éve ment el többet kap, mint aki pár hónapja? Más törvény van életben, más a szorzó? Bizonytalan vagyok!

Munkáltatóként a béren kívüli juttatások (Szép kártya, készpénz cafetéria), az egyes meghatározott juttatások (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, iskolakezdési támogatás) és az adómentes juttatásokra (lakáshitel támogatás, diákhitel törlesztés) együttesen 450.000 Ft-os keretet határoznánk meg dolgozóink kérésére. Amennyiben a munkavállalók az egyes meghatározott juttatások (pénztárak, iskolakezdési támogatás) közül választanának, a keret az adókülönbözet mértékével (6,49 %) csökkenne. A változást a Kollektív szerződésben rögzítenénk, ez jogilag megoldható?

Munkahelyem a megállapodott bér egy részét cafetériában adja. Az új cafetéria szabályzatunk kimondja, hogy a táppénzes napok idejére nem jár cafetéria, így időarányosan kevesebbet utal a cég. Kérdéseim: Érintheti ez a bérként kapott cafetériát, illetve az évi 100.000,-Ft-os juttatást is (azon felül, hogy a fizetésem is kevesebb lesz)? Cafetériás lakástörlesztésből is levonhatja a munkáltató?

Az lenne a kérdés, hogy egy magyar állampolgár Svédországból folyósított nyugdíját milyen módon lehet lemondani a halála után? Ugyanis az történt, hogy testvérem halála után, minden szükséges irat (magyarországi intézéshez mérten) elküldésre került a svéd nyugdíj intézetének, a biztosító társaságnak, a kasszának stb. 4 levél került elküldésre magyar nyelven, ennek ellenére megérkezett a következő havi nyugdíja. Mindez után jártam a takarékszövetkezetnél, ahol azt az információt kaptam, hogy a bank, mely átváltja a nyugdíjat forintra, nem küldi vissza a pénz, mert az költségekkel jár, ám felhívták arra a figyelmem, hogy véletlenül se vegyem le az elküldött pénzt a számláról (közös számlára érkezett a nyugdíjunk). Nem tudom, mi mást tehetnénk?

Férjem 2017.11.24-től öregségi nyugdíjas. Januárban ugyanazt a nyugdíjat folyósították Neki, mint decemberben. Nem kapta meg a 3%-os emelést. Baleseti járadékot is kap, arra megkapta a 0,8% és a 3% emelést. Megreklamáltuk, várjuk rá a választ. Közben tudomásunkra jutott, hogy nem egyedül járt így.

Évekkel ezelőtt belementem jóhiszeműen egy szerződéskötésbe a nevemre, hogy segítsek egy barátnak, de a kölcsön összegét nem fizette, így tőlem akarják levonni hivatalból a nem kevés tartozást, mert én kötöttem a szerződést. Nyugdíj előtt állok pár évvel, de a fizetésem így is alacsony, mégis le akarják vonni a fizetésem egy részét a nyugdíjamból is majd. Mit javasol mit tehetek? Ha levonnak mindent nem lesz se fizetésem, se nyugdíjam... a létminimum alá kerülök.