Kérdezz-felelek

A jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idővel kapcsolatos a kérdésem. Közalkalmazottakról van szó és az a kérdés, hogy a jubileumi jutalomba beleszámít-e a fizetés nélküli szabadság időtartama. Egy kolleganő esetében a korábbi munkahelyei (végig közalkalmazottként dolgozott) eltérően határozták meg a jubileumi jutalom alapjául szolgáló időszakokat. Az eltérést a gyermek gondozása céljából igénybe vett, kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadság, valamint a gyermeknevelési támogatás igénybevételével töltött időszak megítélése okozta. Egyes vélemények szerint a jogviszony továbbra is fennáll, csak szünetel, ezért ez az időszak beleszámít a jubileumi jutalomba. Más álláspontok szerint azonban a szünetelés időtartama nem számít jogosultsági időnek. A jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető időszakokat közalkalmazottak esetében a Kjt. 87/A. § (1)-(2) bekezdés tartalmazza. Ezekből számomra nem vezethető le az, hogy a szünetelés időtartama nem vehető figyelembe. Talán a tb. jogszabályok alapján lehet eldönteni a kérdést annak vizsgálatával, hogy a kérdéses időszakban történt-e járulékfizetés és ha igen, kinek a részéről? A tb. nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 42. § (1) bekezdése értelmében szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt.

30 éve dolgozom, ebből 25 éve vagyok egy olyan egyházi óvodában, amely kap állami támogatást, ellenben nincs velünk közalkalmazotti szerződés kötve. Azt szeretném megkérdezni, hogy jár-e a jubileumi juttatás a részemre. Az intézmény gazdasági vezetője szerint le kell vonni a munkaévekből a munkaviszony fennállása alatt lévő gyedet-gyest.Szeretnék paragrafusokkal kiegészített állásfoglalást kérni.

2017. október hónaptól heti 30 órában állok alkalmazásban. Ez is keretben, tehát van amelyik nap többet dolgozom, van amelyik nap nem is megyek. Az lenne a kérdésem, hogy ha napot szeretnék lecsúsztatni, az normális, hogy az elektronikus jelenlétiben 8 óráért ad egy szabadnapot, ha napi 6 órás a munkarendem? Egy munkanapot törvényileg 8 órával lehet megváltani akkor is ha részmunkaidőben dolgozom?

Szállodaiparban dolgozom, havi órakeret alapján kerül meghatározásra a havonta ledolgozandó óráim száma. A keletkezett túlórák / pótlékok elszámolására 4 havonta kerül sor. A munkaidőm a havi órakeret megállapítását követően minden munkanap 22-08 óráig tart. Éjszakai pótlékot a munkáltatóm nem fizet. Azokon a napokon, melyek munkaszüneti napok (piros betűs napok), ha dolgozom, a ledolgozott órák számát 10 óra helyett 20 órának számolják az órakereten belül. pl: május 1-jén dolgoztam 22-08-ig, de ezt 20 óraként könyvelték el.) A hónap végén a megállapított havi órakeretnek megfelelő óraszámot ledolgoztam. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben jár-e pótlék (dupla pénz) a munkaszüneti napra? A munkáltatóm szerint nem, mivel napok tekintetében kevesebb napot dolgoztam, mint amennyit az órakeret miatt kellett volna, viszont az órakeretet napi 8 órás munkaidővel számolják ki.

Az lenne a kérdésem, hogy felmondási idő alatt megbetegedtem, táppénzen voltam 4 napot, amibe volt hétvége is, szombati napon dolgoztam volna 12 órába, ebben az esetben a szombati napra a munkáltatónak táppénzt, vagy pihenő napot kell elszámolnia? A munkahelyemen azt mondták, hogy hétvégére nem lehet táppénzt rögzíteni, ezért kitörölték a szombati műszakomat, mintha be se lettem volna osztva, így viszont a felmondási idő végéig nem lesz meg a ledolgozandó órák száma, tehát, felmondási időm végén kifizettethetik velem a kieső időt, mivel, nem dolgoztam le a felmondásomat.

Szeretnék tisztán látni, ugyanis nemrég jutott tudomásomra, hogy "Diplomata feleségként töltött időszak elismerése nyugdíjalaphoz" kiegészítés kapható-e, létezik-e ilyen? 11 évet diplomata feleségként külszolgálatban töltöttem és mikor saját jogú nyugdíjam megállapításra került,ennek beszámítására nem került sor. Amennyiben van ilyen, kérem írja meg, hogyan igényelhetném meg?

Nyugdíjasként dolgozom gondnoki állásban. Aktív koromban diplomás voltam, most viszont nem kaptam meg a garantált bérminimumot. Kollégám lényegesen fiatalabb mint Én,ugyanazt a munkát végezzük,ugyanazzal a munkaköri leírással,ugyanazzal a munkaidővel. Mi lehet az oka, hogy Én nem kaptam meg a béremelést?

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a munkahelyemen nemrég felmondtam és 30 nap felmondási időt állapítottak meg. 9 hónapja vagyok a cégnél. Állandó kirúgással fenyegettek, most pedig ragaszkodnak a 30 naphoz. Szabályos ez ? Tanúim is vannak. A legfontosabb pedig állandó túlóra általányt fizetnek és megállás nélkül túlóráztatnak minket. A túlóra műszakpótlékot pedig nem fizetik. Feljogosít ez azonnali hatályú felmondásra?

2004-ben leszázalékoltak, 36.000 Ft-ot kaptam 38 évre. 2017 augusztus 01-ig dolgoztam mint vállalkozó. Jár-e nekem nyugdíjemelés?

Munkáltatóm a 100.000,- Ft készpénzben adható cafeteriát, havi egyenlő részletben utalja. Betegszabadság esetén, csökkenti a betegnapok számával, tehát betegség (akár 1 nap) esetén nem kapom meg éves szinten a 100 ezret. Nem csak a munkaviszonyhoz, hanem a munkában töltött napokhoz köti a kifizetést. Hozhat-e a cégvezetés ilyen szabályzatot, hogy betegszabadság idejére levonja az arányos részt?

2007-től 2009-ig rokkantsági nyugdíjban részesültem, és emellett dolgoztam, bejelentett munkahelyen. 2007. január 1-től a béremből levonták a nyugdíjjárulékot (8,5 %), ez beleszámít-e a szolgálati időbe, mivel a törvény szerint mindazon idő beleszámít, mely alatt járulékfizetés történt! (Igaz erre az időszakra megkaptam az évi 0,05 %-ot, de az adategyeztetés szerint ez idő kiesik?!)

A kérdésem az lenne, hogy jövedelemnek számít-e a családi pótlék és a gyermektartás. Lányom egyetemi tanulmányaihoz kellene egy nyomtatványt kitölteni. Más jövedelemmel nem rendelkezem.

58 évesen véglegesített rokkant nyugdíjas vagyok kb 10 éve, 4 éve véglegesítettek. Ha elérem a nyugdíj korhatárt hogy fogják nekem megállapítani a nyugdíjamat?

Érdeklődni szeretnék arról, hogy rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén a jövedelem nem lehet több, mint minimálbér 150% -a, hogy az ellátás ne kerüljön megszüntetésre. A kérdésem az volna, hogy aki a garantált bérminimumra is jogosult, annak is csak a 127,500*150% =191.250 Ft összeg a jövedelemkorlát? Másik kérdésem az lenne, hogy a cafeteria beleszámít-e, vagy mivel azután a munkáltató fizeti az adót, béren kívüli juttatásnak minősül és nem számít bele ?

Október 21-én ér véget a munkaviszonyom a jelenlegi munkáltatómmal, évközben igényeltem készpénzben kifizetendő cafeteriát aminek a kifizetése a novemberi bérrel együtt történt volna meg. Ebben az esetben időarányosan megkapom a cafeteriát?

Egy ismerősömnek próbálok segíteni, mivel valaki megemlítette Neki, hogy jogosult lenne özvegyi nyugdíjra. De nem tudjuk hol kellene igényelni és hogy milyen feltételek alapján jogosult rá. Ö 1952 novemberben született, 2011-ben lett öregségi nyugdíjas. A férje 2000 szeptemberben halt meg 53 évesen, szolgálati ideje megvan. Nyugdíja kevesebb mint 80000 Ft, magas vérnyomása és szívrendellenessége van. Milyen feltételek mellett tudná igényelni az özvegyi nyugdíjat?

Köteles-e a munkáltató a kilépő papírokat elküldeni postán a címemre próbaidőn belüli felmondás esetén?

Egy regionális közmű cégnél takarítóként dolgozom. Tizedik hónapja helyettesítem INGYEN munkahelyi baleset miatt távol levő kolléganőmet! Senkit nem érdekel,hogy hogyan bírom! Tud róla az egész vezetés, de sem segítség sem plusz pénz! Azt mondták a cégnél 1.5 éve megszűnt a helyettesítési pénz! Ketten is négy emberes munkát végzünk mert kettőt nyugdíjaztak.A munkát ketten kaptuk meg. Állami cég! Nem tartom túl korrektnek és nagyon fáradt vagyok! Mellesleg egyedülálló édesanya vagyok! Tényleg nincs semmi jogom csak csendben dolgozni?

Cégünk belső utasításainak rendszere nagyon összetett és bonyolult, ezekben a biztonság szem előtt tartása érdekében nagyon szigorú és merev szabályok kerültek lefektetésre. A munkavállalók rendszeresen megszegik az előírásokat, de ezek a cégnek tényleges kárt nem okoznak. Az egyszerű „melós” és a cég első embere között van 6-8 „főnök típusú” egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló ember a cég szervezeti hierarchiájában. Az a kialakult gyakorlat, hogy a „főnök” az elkövetett kisebb mulasztásért egyszer ad írásbeli figyelmeztetést a munkavállalónak, máskor csak szóbeli figyelmeztetést, mert „már a múltkor kapott írásbelit”. Máskor egyszer írásbeli figyelmeztetést ad utána megrovást (KSZ alapján), eltelik egy kis idő, utána megint írásbeli figyelmeztetést, utána szóbelit stb. Azt lehet észrevenni, hogy kizárólag arra megy ki a „játék”, hogy a főnöknek minden évben legyen meg az előző évihez képest körülbelüli azonos számú „ügye”, hogy ez a 6-8 ember el tudjon egymással „számolni” azzal, hogy a cég belső utasításaiban előírt ellenőrzések megtörténtek, tehát „minden rendben van”. Az ellenőrzéseknek nem az a valódi célja, hogy aki „nem oda való” azt „kirúgják” és helyette hozzanak másik embert a céghez, mert tisztában vannak vele, hogy az új belépő is a merev szabályok miatt szintén „rugalmasan” fog dolgozni. Van olyan munkavállaló, aki minden évben kap 2-3 írásbelit és ennyi. A cél csak a látszat megtartása. Rendeltetésszerű-e mindez?

Az álláskeresési járadék kapcsán érdeklőnék, hogy a cég, ahol jelenleg dolgozom 2014. 09. 01. óta foglalkoztat, azonban csak 2017. 04. 01-től főállásban, előtte iskolaszövetkezeten keresztül. Ez esetben is járhat az álláskeresési járadék, ha 10. 30-al megszűnik a jogviszonyom a céggel?