Kérdezz-felelek

Az új Mt. megrövidítette a továbbtanulni akarók jogait és iskolarendszerű képzés esetén is tanulmányi szerződés megkötését írja elő a képzésben való részvétel idejére szükséges fizetés nélküli szabadság biztosítására is. Mi van abban az esetben, amennyiben a munkavállaló egyrészt a képzésben való részvétel idejét szeretné biztosítani, azaz a konzultációs és vizsganapokra kér fizetés nélküli szabadságot, másrészt a vizsganapokhoz kapcsolódóan kér pár nap felkészítési időt anélkül, hogy a munkáltatónak anyagilag is támogatnia kelljen a munkavállaló tanulmányait. (Azaz tkp. annyi szabadidőre amennyit az előző Mt is biztosított.) Lehet-e, és ha igen hogyan, tanulmányi szerződést kötni a tanulmányokhoz kapcsolódó fizetés nélküli szabadság biztosítására, ha a munkáltató nem akarja a munkavállaló tanulmányait anyagilag is támogatni?

C2 minősítést kaptam. NAV jövedelemigazolással felkerestem a területi Rehab ügyintézést. Megígérték, hogy azért kell a jövedelemigazolás, mert a jövedelem mértékéből állapítják meg a rokkantsági járulékomat. Ez éves 4 milliós vállalkozói bevételnél jelentett volna 140 ezer forintot. Nos én megszüntettem a vállalkozást mert már nem tudok dolgozni, eddig 2 évig úgysem vettem igénybe ezt az ellátást mert 3 órában még tudtam dolgozni. Most már nem. Ígéretükkel ellentétben nem a havi átlagjövedelmem alapján adják a járulékot, hanem az egészségpénztári járulékalap alapján. Ezt előtte sosem mondták. Így megállapítottak 79 ezer forintnak a 60 százalékát, ami 48 ezer Ft. Ebből nem lehet megélni sajna. Kérdésem lenne, hogy ön szerint lehet-e valamit tenni az ügyben hogy ez az összeg annyi legyen amiből meg lehet élni.

A nők kedvezményes nyugdíjjogosultsága alapján 40 éves munkaviszonnyal nyugdíjba vonulok 2017. december 20-án. Közalkalmazottként dolgoztam, általános iskolában tanítottam 40 évig. Augusztus 20-tól a munkavégzés alóli felmentési időmet töltöm. Kérdésem, hogy szeptembertől emellett vállalhatok-e óraadói állást 10 órában.

A szüleim elváltak, mi 4 gyermek, akkor már nagykorúak lettünk. Az édesapám elhunyt 2014 dec.5 -én. A volt élettársa özvegyi nyugdíjat kap az elhunyt férje után. Tehát gondolom, hogy nem kaphat két özvegyi nyugdíjat? Én azt szeretném megtudni Édesanyám jogosult-e özvegyi nyugdíjra, ha igen akkor ezt hol lehet-e igényelni?

2016 júniusba 40 évvel mentem nyugdíjba. 1957.októberben születtem. Férjem 2008-ban halt meg. A nyugdíjam 46800 Ft. Valami emelést szabad kérnem?

A kérdésem lenne, hogy 9 éve özvegyi nyugdíjas voltam mert egyedül nevelem a lányomat. Most megy egyetemre és most el vették az özvegyi nyugdíjat. Azt szeretném kérdezni, hogy visszakapom ha a lányom elkezdi az egyetemet? Azt tudni kell, hogy én 49 éves vagyok és jelenleg dolgozom.

Óvodás gyermekeim után szeretném az óvodai étkeztetés megtérítését választani a munkáltatóm által adott cafeteria keretei között, melyre munkáltatóm lehetőséget is biztosít. Viszont az óvoda azt mondja, hogy nem tud a munkáltatóm nevére számlát kiállítani a gyermekek étkezéséről, csak a gyerek nevére tudnak. Ez tényleg így van? Ha nem így van van erre valami jogszabály amivel igazolhatom hogy állítsák ki a munkáltatóm nevére a számlát? Anélkül sajnos nem tudom igénybe venni ezt a cafeteria lehetőséget.

Az lenne a kérdésem, hogy keresőképtelenség idejére jár-e cafeteria?

Azt szeretném kérdezni, hogy közel 30 évig ólmos munkahelyen dolgoztam (kerámia ez a munkahely) már megszűnt, kérdésem kaphatok-e illetve jár e nekem kedvezményes nyugdíj.

Szeretném megkérdezni, hogy 1956. július 23-án születtem, van 2 felnőtt korú gyermekem, 2000-ben lettem leszázalékolva. 2015. július 22-én daganattal műtöttek, áttétes rák miatt 12%-os munkaképességű lettem. Mikor mehetek nyugdíjba?

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy annak a munkavállalónak, aki heti 36 órás munkaviszonyban van bejelentve és munkaidő keretben van elszámolva a ledolgozott órája, ha elmegy (pl: 1 nap) szabadságra, akkor az adott napra 7,20 percet írok be a munkaidő keretben az helyes-e? A munka törvénykönyvében erre való utalást sehol sem találtam.

Május 1.-én volt 10 éve hogy egy cégnél dolgozok területi képviselőként határozatlan idejű szerződéssel. Tavaly januárban született egy kislányom így jelenleg gyeden vagyok. Decemberben e-mailben és szóban is jeleztem hogy január 1-től újra munkába szeretnék állni. Időközben területi átalakítás lett a cégnél és két "szomszéd" kolléga kapta meg az én területem. Így azt mondták várjak még, hátha lesz fejlesztés. Az eltelt 7 hónap alatt is többször érdeklődtem hogy várható e valami, de sajnos nem biztatnak. A kérdésem az lenne hogy én is kérhetem ezt a távolléti díjat (gyakorlatilag a teljes fizetésemet) szeptember 1-től a gyerek 3 éves koráig? Van bármilyen kritérium ami miatt ebből kicsúszhatok (például alá kellett volna vagy éppen nem kellett volna aláírnom egy papírt arról hogy mikor akarok visszatérni)? Illetve, hogyha ezt megkapom most akkor a későbbiekben igényt tarthatok-e a szabadságom letöltésére vagy annak kifizetésére, vagy ha sikerül céget váltanom akkor végkielégítésre?

Szeretnék érdeklődni, hogy jogutódlással a cég eladásra kerül ahol dolgozom. Mielőtt ez publikus lett volna, a szerződésemben módosították a munkakörömet(gyakorlatban ugyanazt a munkát végzem mint korábban). Ennek egy munkáltatóváltásnál van jelentősége? Amennyiben változik a szerződésemben megjelölt telephely, munkakör vagy fizetés- az eladást követően, jár végkielégítés? (a fizetés alapbér, és jutalékból áll, utóbbira egy külön szabályzat vonatkozik, és adható kategória).

22 éve közalkalmazottként dolgozom, mint dajka. Éveimet lekérdeztem ügyfélkapun keresztül, a munkaügyön, kiszámolták 2018.09.28.-án mehetek korkedvezményes nyugdíjba. Én úgy értesültem, 60 nap és húsz év után plusz 4 hónap felmentés jár. Szeretném kérdezni, a felét 3 hónapot ledolgozom arra dupla bér jár, vagy ahogy idáig és a három hónap amit itthon töltök arra kapok juttatást és mennyit? Még egy kérésem van, ha beadom a papírjaimat Nyugdíj Biztosítónak hány hónapig leszek jövedelem nélkül?

Órabéres, változó munkabeosztásban dolgozó munkavállaló a heti-havi munkaidőt ledolgozva a szabadnapjain (hét közbeni)táppénzre megy. Keletkezhet-e túlóra a táppénzes órák elszámolásával? Ha a havi óraszámot túlórával is túl lépte és utána megy táppénzre, hogyan számolható el a járandósága?

Én egy 48 éves nő vagyok, 11 éves korom óta fiatalkori sokízületi gyulladásom van erős mozgáskorlátozottsággal. 1993-ban leszázalékoltak, azóta rokkant járadékot és emelt családi pótlékot kapok. Ez ideig munkaviszonyom nem volt. Érdeklődni szeretnék: Vállalhatok-e itthonra 4 órás munkát a rokkant járadék és az emelt családi pótlék mellett? Ha munkát vállalok, nem veszítem-e el ezeket a juttatásokat? Mivel 73 éves nyugdíjas édesanyámmal élek, bizony mindkét összegre szükségünk lenne a megélhetés miatt.

Az Mt. szerint akkor kell 18.00-06.00-ig tartó időszakra 30 % műszakpótlékot fizetni, "...ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van." Kérdésem, hogy a két feltételnek együttesen kell -e teljesülnie, vagy külön-külön. Pl: Egy hónapban valakinek "csak" ötször tér el a munkaidő kezdetének időpontja, de akkor a kezdési időpontok között több mint 4 óra eltérés van. Műszakpótlék akkor jár -e ha pl.csak egyszer tér el műszakkezdés, de a 4 óra különbség meg van.

Multicégnél dolgozom, 8 év után pozícióváltás következtében határozott idejű szerződésem lett, melyben úgy állapodtunk meg a munkáltatóval, hogy addig tart, amíg akinek a helyére jöttem (kismama) vissza nem jön, ez körülbelül 2 év. 1 év elteltével csoportos leépítés van a cégnél, melybe bele estem én is. Kérdésem, hogy ebben az esetben várhatom-e a fennmaradt időre eső távolléti díjat (körülbelül 11 hónap), vagy a munkáltatónak van-e valamilyen kiskapu, amit kihasználva ezt számomra nem fizetné meg. Vagy minden esetben köteles lenne ezt az időt kifizetni? Megjegyzem kapok végkielégítést és egy "csomagot" is, amennyiben ez befolyásolna bármit.

Betegségből adódóan 53 %-os egészségkárosodásom van, a rehabilitációs eljárás már lezárult, rokkantsági járadékot fognak folyósítani részemre. Az elkövetkezendő hetekben 4 órás részmunkaidős állást vállalok egy cégnél. A munkaügyes közölte, hogy 20 perc munkaközi szünetet kell ledolgozni a négy órán felül, mert náluk ez a szokás. Így a munkaidőm 7.20-tól 11.40-ig tart. Kérdésem, hogy jogoson dolgoztatnak-e le velem 20 perc munkaközi szünetet?

Kormánytisztviselőként dolgozom, ha szülés előtt 30 napot meghaladóan táppénzre kerülök, a cafeteriát időarányosan vissza kell fizetnem, ill. ha CSED-en leszek, akkor erre az időtartamra is? Ha igen, akkor a 30 napot követő részre, vagy pedig a táppénzre kerülés első napjától számítva?