30 százalékra növelnénk a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMegkezdődött a társadalmi konzultációsorozat hétfőn az Európa 2020 stratégiájának végrehajtására szóló Nemzeti Intézkedési Tervről, amelyet a magyar kormány április közepén juttat el az Európai Bizottságnak - írja a Magyar Nemzet.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára az MTI-nek elmondta, a társadalmi konzultáción a társadalmi-gazdasági partnerek, a civilek mondják el észrevételeiket, javaslataikat, kiegészítéseiket arról, hogy az előzetes intézkedési tervben szereplő magyar vállalásokat hogyan lehet teljesíteni.
Cséfalvay emlékeztetett rá, hogy az Európai Tanács 2010 júliusában fogadta el a gazdaság és társadalom fejlesztésére, az Európai Unió versenyképességének növelésére szóló Európa 2020 stratégiát. Cséfalvay elmondta, hogy az EU 2020 öt számszerűsíthető célt fogalmaz meg. A foglalkoztatási szintet az EU a 20-64 éves korosztálynál 2015-re 75 százalékra javasolja növelni, Magyarország vállalása 75 százalék, összhangban azzal a céllal, hogy az évtized végére 1 millió új munkahely jöjjön létre.
Az Európai Unió a képzettségi szint javításaként a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá csökkentené, és 40 százalékra növelné a 30-34 éves korcsoportnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. A magyar vállalás a korai iskolaelhagyók számának csökkentését teljesíteni tudja, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát pedig 30-34 százalékra növelné 2020-ra. A szegénységben élők számát európai szinten 20 millióval csökkentik a jelenlegi 120 millióról. Magyarország azt vállalja, hogy az évtized végéig 400-450 ezer ember emelkedik ki a szegénységből.
Magyar Nemzet/MTI
Cséfalvay emlékeztetett rá, hogy az Európai Tanács 2010 júliusában fogadta el a gazdaság és társadalom fejlesztésére, az Európai Unió versenyképességének növelésére szóló Európa 2020 stratégiát. Cséfalvay elmondta, hogy az EU 2020 öt számszerűsíthető célt fogalmaz meg. A foglalkoztatási szintet az EU a 20-64 éves korosztálynál 2015-re 75 százalékra javasolja növelni, Magyarország vállalása 75 százalék, összhangban azzal a céllal, hogy az évtized végére 1 millió új munkahely jöjjön létre.
Az Európai Unió a képzettségi szint javításaként a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá csökkentené, és 40 százalékra növelné a 30-34 éves korcsoportnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. A magyar vállalás a korai iskolaelhagyók számának csökkentését teljesíteni tudja, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát pedig 30-34 százalékra növelné 2020-ra. A szegénységben élők számát európai szinten 20 millióval csökkentik a jelenlegi 120 millióról. Magyarország azt vállalja, hogy az évtized végéig 400-450 ezer ember emelkedik ki a szegénységből.
Magyar Nemzet/MTI
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?