300 ezer közmunkás a cél - van értelme?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatOrbán Viktor miniszterelnök ismertette az idei számokat: a kormányzat az idén 200 ezer embernek ad közmunkát, ezt szeretné 2013-ban 300 ezerre bővíteni - olvasható a Népszabadság hétfői számában. A cikk szerint a kormányfő ígérete elérhetetlen, és az ilyen mértékben felduzzasztott közmunkának nincs ésszerű meghatározott célja.
A múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, 2013-ra szeretné elérni, hogy 300 ezer embert foglalkoztassanak közmunkában. Végső célja pedig az lenne, hogy megszűnjön a segély, és az eddigi segélyezettek közül a munkaképesek közmunkából éljenek.
A KSH legfrissebb munkaerő-piaci statisztikái szerint az év első öt hónapján átlagosan 72 800-an dolgoztak közfoglalkoztatásban. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormány által célul tűzött 200 ezer fős átlagos közfoglalkoztatási cél 2012-ben megvalósíthatatlan, ehhez ugyanis olyan mértékben kellene az év hátralévő részében - fokozni a közmunkások számát, hogy az már csak adminisztratívan is lehetetlennek tűnik - elemzi az elérhető adatokat a Policy Agenda a Népszabadság megkeresésére. Az elemző cég már a költségvetési törvényt áttanulmányozva állapította meg, hogy a számok alapján az önkormányzatok nem lesznek képesek annyi közmunkást alkalmazni, amennyit a kormányzati szándék alapján fel kéne venniük. Az idén ugyanis még fordulhattak az önkormányzatok a közmunkabérek kifizetéséhez központi költségvetési forrásokhoz, de a tervek szerint jövőre már nem tehetik ezt. A rossz helyzetben lévő önkormányzatok önerőből még az idei létszámot sem tudják tartani.
Mózer Péter szociálpolitikus szerint a háromszázezer főre bővítendő közmunkással azt a közel félmillió embert próbálják "megfogni", aki döntően alacsony képzettsége révén segélyre vagy egyéb ellátásra szorul. A szociálpolitikus azt mondja, ha a tartósan munkanélkülieknek csak a szigorúan kötelező közmunka jut, miközben a segélyeket csökkentik, szűkítik megélhetési lehetőségeiket. Az ilyen mértékben felduzzasztott közmunkának soha nincs vége, nincs ésszerű meghatározott célja, munkaerő-piaci kifutása. Hosszú távon nem lehet értelmes munkát adni ekkora tömegnek - állítja Mózer Péter.
- Aki fizikailag alkalmas a munkára, dolgozzon, nem érdekli a kormányzatot az, hogy ez a félmillió ember valójában miért nem dolgozik. Más országokban sokkal kisebbek a közmunkaprogramok, s azokban a munkaadók is aktívan részt vesznek. A közmunkások mentális, egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, ezzel nő a kilábalási esélyük. Magyarországon nem ez a cél. A kormány nem áldoz arra, hogy a szegénységben élők leszakadását megfékezze - magyarázza.
Népszabadság
A KSH legfrissebb munkaerő-piaci statisztikái szerint az év első öt hónapján átlagosan 72 800-an dolgoztak közfoglalkoztatásban. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormány által célul tűzött 200 ezer fős átlagos közfoglalkoztatási cél 2012-ben megvalósíthatatlan, ehhez ugyanis olyan mértékben kellene az év hátralévő részében - fokozni a közmunkások számát, hogy az már csak adminisztratívan is lehetetlennek tűnik - elemzi az elérhető adatokat a Policy Agenda a Népszabadság megkeresésére. Az elemző cég már a költségvetési törvényt áttanulmányozva állapította meg, hogy a számok alapján az önkormányzatok nem lesznek képesek annyi közmunkást alkalmazni, amennyit a kormányzati szándék alapján fel kéne venniük. Az idén ugyanis még fordulhattak az önkormányzatok a közmunkabérek kifizetéséhez központi költségvetési forrásokhoz, de a tervek szerint jövőre már nem tehetik ezt. A rossz helyzetben lévő önkormányzatok önerőből még az idei létszámot sem tudják tartani.
Egy éve a kormány heti bérfizetést vezetett be a közfoglalkoztatásban. A Policy Agenda számításai szerint a közfoglalkoztatottak jelentős része hat órában dolgozik, ami alig több mint nettó 35 ezer forintot tesz ki havonta. Ez azt jelenti, hogy hetente 8750 forintot kap kézhez a közmunkás. Az elemzőcég rámutat: így egy közmunkára kényszerülő család nem képes tartalékokat felhalmozni, és a pénzhiány miatt ebben a közegben folyamatosan növekedhet a köztartozások mértéke, és nő a szolgáltatásból való kikapcsolások száma.
- Aki fizikailag alkalmas a munkára, dolgozzon, nem érdekli a kormányzatot az, hogy ez a félmillió ember valójában miért nem dolgozik. Más országokban sokkal kisebbek a közmunkaprogramok, s azokban a munkaadók is aktívan részt vesznek. A közmunkások mentális, egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, ezzel nő a kilábalási esélyük. Magyarországon nem ez a cél. A kormány nem áldoz arra, hogy a szegénységben élők leszakadását megfékezze - magyarázza.
Népszabadság
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?