4 millió munkahelyet darált be a válság az EU-ban

Ezt állapította meg egyebek között az Európai Bizottság a foglalkoztatás uniós helyzetéről szóló éves jelentésében, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra Brüsszelben. A jelentés szerint a válság javarészt visszafordította a 2000 óta elért foglalkoztatás-növekedést, a legkedvezőtlenebb helyzetbe a férfiak, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak kerültek.

Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért is felelős biztos hangoztatta, a jelentés azt tanúsítja, hogy össze kell egyeztetni a válságra adott rövid távú válaszokat a hosszú távú szerkezeti reformokkal. "Ezek a reformok lényegesek ugyanis ahhoz, hogy az EU gazdasága és munkaerőpiacai a jövő kihívásaira készen állva tudjanak kiemelkedni a jelenlegi recesszióból" - fogalmazott Spidla. Az adatok szerint a kilencvenes évek óta ugyan csökkent a tartós munkanélküliek száma, ez a probléma azonban továbbra is komoly kihívást jelent. Az utóbbi években az EU-ban az összes munkanélküli időszak közel 45 százaléka egy évnél hosszabb ideig tartott (a statisztika szerint az "éllovas" Magyarországon 13,9 hónapig), míg ez az adat az Egyesült Államokban csupán 10 százaléknyi.

A tavalyi második félév és az idei második félév között a huszonhét EU-tagállam közül csak Luxemburgban bővült a foglalkoztatás, minden más tagországban hanyatlott. A csökkenés mértéke uniós átlagban 1,9 százalék volt, de például Lettországban és Észtországban 10 százalék fölé, Írországban, Spanyolországban és Litvániában 6,5-8,2 százalékra rúgott. Magyarországon 4,5 százalékos visszaesést állapított meg a jelentés.

A munkanélküliségi arány a balti államokban ugrott meg különösen, valamint Spanyolországban és Írországban - ezekben az államokban 10-20 százalék közötti már az arány. Magyarország a 9,5 százalékos uniós átlag közelében található 9,8 százalékkal.

A jelentés azt is megállapította, hogy az EU-nak a versenyképes - alacsony szén-dioxid-kibocsátású - gazdaság irányába tett lépései "fontos hajtóerőt" jelentenek a munkaerőpiac szempontjából. "Elképzelhető ugyan, hogy a teljes nettó munkahelyteremtés nem lesz hatalmas (hiszen az új "zöld" munkahelyek létrejötte és a meglévő munkahelyek "kizöldítése" részben más munkahelyek megszűnésével járhat), az ennek alapját képező szerkezeti változások azonban a munkavállalók gazdasági ágazatokon és készségtípusokon átívelő átrendeződését fogják magukkal vonni" - áll a jelentésben.