"A diplomás migráció eddig nem okozott szakemberhiányt"

A külföldön dolgozók és tanulók hazatéréséhez szükséges feltételek megteremtésének fontosságát hangsúlyozták a kormánypárti vezérszónokok.

Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára vitaindítójában azt mondta, európai összehasonlításban még mindig alacsony a külföldön élő magyarok aránya. Hozzátette: Magyarországon a diplomás migráció - az egészségügy és kisebb mértékben a mérnöki munkakörök kivételével - eddig nem okozott szakemberhiányt.

Tállai András , a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány azzal teheti a legtöbbet, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, amely megfelelő szakmai életutat és perspektívát biztosít a fiataloknak. A foglalkoztatáspolitika területén tenni kell azért, hogy hazavonzzák a fiatalokat azzal, hogy itthon teremtenek számukra versenyképes kilátásokat - mondta.

A kormány mindent megtesz azért, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozókat

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka - a vitanap címére utalva - azt mondta, nincs értelme ki- és elvándorlásról beszélni, mert bármikor visszatelepülhetnek Magyarországra azok, akik tanulni, szakmai gyakorlatra vagy munkát vállalni mentek átmenetileg külföldre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai magyar fiatal generáció az első, amelynek a külföld fogalma nem az emigrációval kapcsolódik össze, hanem más kultúrák megismerésével, kipróbálásával. Vagyis a mai fiatalok már úgy szocializálódtak, hogy nyitottak az európai határok, szabadon lehet mozogni, tanulni, dolgozni - magyarázta.

A kormánypárti politikus szerint nem arról van szó, hogy ezek az emberek politikai vagy magyarországi életkörülményekből adódó elégedetlenség miatt mennek külföldre, ezt sokkal inkább például szakmai kihívások, valamint a magyar és a nyugati bérek közötti különbségek magyarázzák.

Bánki Erik azt is kiemelte ugyanakkor, hogy Közép-Európában még mindig Magyarországon a legjobb a helyzet azt vizsgálva, hogy a társadalom hány százaléka él és dolgozik külföldön. Hozzátette, szerinte nem igaz, hogy a 2010-es kormányváltás után történt volna nagy mértékű változás a külföldön munkát vállalók és tanulók számába.

A fideszes képviselő hangsúlyozta: a kormány feladata olyan környezetet teremteni, amely vonzó a hazatéréshez. Ő a kabinet által kijelölt irányt jónak tartja, szerinte ugyanis egyre jobbak a feltételek ahhoz, hogy az ideiglenesen külföldön tartózkodók hazatérjenek.

MSZP: a kormány politikája megbukott, tömegeket kényszerít arra, hogy elhagyja hazáját

Az MSZP vezérszónoka ezzel szemben azt mondta, a kivándorlás igenis súlyos kérdés, ám a kormány azt nem veszi komolyan. Bangóné Borbély Ildikó kiemelte, hogy az országot elsősorban a teljesítményorientált fiatalok és a legképzettebb társadalmi csoportok hagyják el. Többségük gyermektelen - folytatta -, ami összefügg a születésszám csökkenésével, de vannak olyanok is, akiknek a családjukat kell itthon hagyniuk a megélhetés miatt. Hozzátette továbbá, hogy sokan vannak azok, akik tanulási terveik miatt hagyják el az országot. Bangóné Borbély Ildikó hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság is megsínyli ezeknek az embereknek a hiányát. Az MSZP-s parlamenti képviselő véleménye szerint a kormány politikája megbukott, tömegeket kényszerít ugyanis arra, hogy elhagyja hazáját. A kabinetnek cselekednie kellene, és olyan jól fejlődő, vonzó országot kialakítani, ahol a fiatalok tanulhatnak, dolgozhatnak és családot alapíthatnak - mondta.

Varga László (MSZP) szerint számtalan eszközük lett volna a kormánypártoknak a probléma kezelésére, visszaszorítására. Hozzátette: a jelenség nem tegnap, vagy néhány éve jelent meg, de a külföldi munkavállalók számának növekedési folyamata mára felgyorsult, elképesztő méreteket öltött. A szocialista politikus szerint ebben a ciklusban el kellene érni, hogy annak a jövedelme legalább a létminimumot érje el, aki 8 órában dolgozik. Fontos lenne a közszféra átfogó bérrendezése is - jegyezte meg.

KDNP: olyan világot kell teremteni, amely itthon tartja a fiatalokat

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka felszólalásában azt mondta, nem akarja bagatellizálni a külföldre távozás kérdését, hiszen az akár egy kis megyényi népességet is érinthet. Ő is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy közép-európai viszonylatban a magyar szám viszonylag még mindig alacsony.

Szerinte azonban nem kell elvándorlásról beszélni, mert ezeknek az embereknek a jó része vissza akar és vissza is fog jönni Magyarországra, a politikusoknak pedig azon kell ügyködniük, hogy ebből a helyzetből valóban ne legyen elvándorlás.

A kereszténydemokrata képviselő kifejtette: a történelemben mindig volt és mindig is lesz migráció, sőt volt olyan időszak, amikor a migráció iránya Magyarország volt. A munkaerő szabad áramlásának Európájában a migráció valahol természetes jelenség - jegyezte meg.

Hargitai János arról is beszélt, hogy nem egységes az a munkaerő, amely ideiglenesen külföldön talál magának lehetőséget. Megemlítette a Sopron térségében naponta vagy hetente külföldre ingázókat, megyéjéből, Baranyából példaként hozta az idénymunkát vállalókat, valamint szólt azokról, akik tartósabb időre hagyják el az országot.

A KDNP-s politikus hangsúlyozta, mindent meg kell tenni e folyamat fékezéséért, mert közös felelősség, hogy Magyarországon megteremtődjön az a világ, amely itthon tartja a fiatalokat. A kormány pedig éppen azon dolgozik, hogy ez minél hamarabb megvalósuljon - zárta szavait.

LMP: a csalódottság és a kilátástalanság viszi az embereket külföldre

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy nem kellene gimnáziumokat bezárni és a két tanítási nyelvű iskolákat "piszkálni". Ha ugyanis a közoktatás lehetőséget teremtene a nyelvtanulásra, akkor nem mennének külföldre nyelvet tanulni a fiatalok - mutatott rá.

Az embereket a csalódottság és a kilátástalanság viszi külföldre, a csalódottság és a kilátástalanság viszi az embereket külföldre. Ezért nem a Fidesz kormányzása elsődlegesen a felelős, de most van történelmi lehetőségük, hogy ezzel szembenézzenek és tegyenek ellene valamit - hangoztatta. Az LMP-s képviselő a konkrét kormányzati intézkedéseket firtatta. Ha építenek még két stadiont, tőkésítenek még két bankot, hány ember fog hazajönni? - kérdezte.

Jobbik: ahol nincs munkahely nem lesz semmi

Egyed Zsolt (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön élő 30-as, 40-es korosztály gyermekei már ott járnak iskolába, a szülők "beépültek" a kinti életbe, így őket nem lehet hazahozni a jelenlegi helyzetben. Ahol nincs munkahely, ott nem lesz közbiztonság sem, nem lesz semmi - fogalmazott, hozzátéve: ezek az emberek Magyarország rejtett erőforrásai.

Frakciótársa, Szávay István egy olaszországi munkavállaló levelét olvasta fel, aki élhető Magyarországot és a munkalehetőséget szabta feltételül a hazatéréséhez.

A szintén jobbikos Apáti István közölte, hogy rengetegen vándoroltak el a szatmári térségből, de ma már nem Debrecenbe vagy Budapestre mennek, mint korábban, hanem Nyugat-Európába vagy Amerikába. Ennek egyik fő oka szerinte az, hogy nincs munkahely, vagy ha van, nem lehet megélni a fizetésből.

Czomba: Meg kell teremteni az itthon maradás feltételeit

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős államtitkára zárszavában azt mondta: a probléma az, ha valaki nem lehetőségként, hanem kényszerként éli meg, hogy Magyarországot el kell hagynia. Megjegyezte, sok nyugat-európai ország tárt karokkal várja a szakképzett közép-európai munkaerőt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a statisztikák szerint sokan érkeznek vissza is az országba.

Czomba Sándor jelezte, meg kell teremteni az itthon maradás feltételeit, meg kell oldani a bér- és munkahelyproblémákat, amiért a kormány már eddig is számos intézkedést hozott az elmúlt években. Az államtitkár szavait azzal zárta: a legfőbb cél, hogy legyen érdemes hazatérni.