A felsőoktatásnak az ipar keze alá kell dolgoznia

Magyarország nagy feladata a gazdaság fejlesztésében, hogy minél nagyobb saját-jogú know-how-t használó, ezáltal innováció-vezérelt modellt alkalmazzon. A tudás és innováció együttes alkalmazása vezet a gazdaság fenntarthatóságához és növekedéséhez. Különösen igaz ez a jelenlegi, válsággal terhelt környezetre és gazdaság élénkítési törekvésekre - hangzott el az Ecotech Zrt. tegnapi sajtótájékoztatóján.

A Dunaújvárosi Főiskola erőforrásaira alapozva jött létre az Ecotech Közép-európai Innovációs és Technológiai Zrt. A spin off cég az élenjáró technológiai ágak honosításában és fejlesztésében kíván versenyelőnyt elérni a hazai piacon. Ennek érdekében olyan innovációs centrumot hoz létre, ahol lehetőség van a fejlesztések inkubálására, tevőlegesen részt vesz vállalatok fejlesztésében és a technológia transzferen túl új kompetenciákat hoz létre a valós ipari igények kielégítésére - mondta dr. Jenei István, az Ecotech Zrt. vezérigazgatója.

Dr. Bognár László a Dunaújvárosi Főiskola rektora szerint a felsőoktatási K+F nagy hibája, hogy nincs igazi outputja. A források elköltésének ésszerűsége abban az esetben nem válik megkérdőjelezhetővé, ha annak közvetlen ipari és gazdasági haszna is van. "Alapvető probléma, hogy a felsőoktatási intézmények többségéből hiányzik a piaci gondolkodásmód. Egy olyan, többnyire műszaki szakemberek képzésével foglalkozó intézmény, mint amilyen a Dunaújvárosi Főiskola is, egy olyan, piaci elvek alapján működő világ számára bocsájtja ki szakképzett munkaerőt, amely egészen más érdekek mentén működik, mint egy felsőoktatási intézmény. Egy felsőoktatási intézmény nem ismeri a valódi ipari igényeket, és az intézmény munkakultúrája sok esetben nem kompatibilis a versenyszférával, mivel a felsőoktatásnak nincsen ipari tapasztalata. A felsőoktatási intézmények többsége számára hiába nyíltak meg Európai Uniós források, nagy részük nem tudja mit kell kutatni, és ebből az okból kifolyólag nincs is igazi, az ipar vagy a gazdaság számára hasznosítható végterméke sem a felsőoktatási K+F-nek. A felsőoktatásnak az ipar "keze alá" kell dolgoznia. Éppen ezért a jövő felsőoktatási intézménye akkor működik jól, ha az intézmény tevékenységi körében ugyanolyan hangsúlyos szerepet kap a K+F, mint az oktatás és ehhez mérten alakítja ki fejlesztési stratégiáját" - mondta dr. Bognár László.

Lakatos Péter, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy egy ország közép-hosszú távú gazdasági-ipari stratégiája kell meghatározza a tudásépítés irányait. "A multinacionális cégek a fejlesztést, innovációt érintő döntéseiket még centrlizáltabban hozzák, mint a gyártásban, vagy a beszerzésben. A feldolgozóipar legnagyobb foglalkoztatást jelentő - ráadásul modernnek számító - területein, mint az autóipar és az elektronika, nem alakult ki a rendszerváltás óta eltelt 2O évben az a hazai meghatározottságú tudásbázis, amire hosszú távon sikeres, legalább európai szinten mérvadó iparágakat lehet építeni. Az elmúlt 1O évben idetelepült fejlesztőközpontok izoláltan működnek, részfeladatokat látnak el, éppen ezért nem könnyű rájuk integrált gazdaság-stratégiát építeni. Nem az iparágakkal vagy a globális szereplőkkel van a baj, hanem sokkal határozottabb, strukturáltabb és önbizalommal telibb viselkedésre van szükség mind a kormányzati, mind pedig a felsőoktatási/tudományos szereplők részéről. Fontos, hogy egy-egy nagyobb, több száz fős államilag támogatott fejlesztőközpont körül valódi hazai – később önálló alkotásra képes - holdudvar alakuljon ki. A Videoton olyan felsőoktatási intézménnyel köt együttműködési megállapodást, amely azonosulni tud ezzel a gondolatmenettel" - fogalmazott a Videoton vezérigazgatója.

A felsőoktatási intézmények felelősségének kettősségét minden résztvevő hangsúlyozta. Egyrészt a hazai viszonyok közt jól alkalmazható, gyakorlatias szaktudás átadása, és hallgatók hazai innovációs láncba való integrálása, másrészt a végzettek itthoni elhelyezkedésének a segítése is a felsőoktatási intézmények feladata. A felsőoktatási K+F igazi hozománya két területen mérhető: egyrészt az ipari alkalmazhatóság területén, másrészt pedig egy felsőoktatási intézmény elsődleges célja mégis az, hogy versenyképes munkaerővel lássa el a piacot. A felsőoktatás fejlesztésének a hallgatókat közvetlenül támogató intézkedések mellett elengedhetetlen része az intézmények infrastrukturális fejlesztése, ez a versenyképes tudás záloga.