"A hallgatók hibája, hogy nincsen nyelvvizsgájuk"
A végzett hallgatóknak a nyelvvizsga és a diploma megszerzéséhez el kell kezdeniük nyelvet tanulni - így értékelte a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt a sajtóhírt, amely szerint a nyelvvizsgák hiánya miatt visszatartott diplomák aránya sok helyen a 30 százalékot is meghaladja. Salusinszky András elmondta, hogy a tanulóknak kellene szemléletet váltaniuk, mert ők tehetnek arról, hogy nincs nyelvvizsgájuk.
A szakmai egyesület elnöke helyes kormányzati törekvésnek nevezte, hogy a felsőoktatási intézményekbe való felvétel alapkövetelménye legyen a nyelvvizsga. Álláspontja szerint azonban ehhez nem rendelt eszközöket az oktatáspolitika. Drasztikus változtatást igényel a közoktatás, amelynek része a tanárképzés megreformálása, így például kommunikatív szemléletű nyelvtanárokra van szükség - tette hozzá.
Mint elmondta: a közoktatásban általában 1000 órát kap egy tanuló, amely egy nyelviskolában elegendő egy középfokú nyelvvizsgához és egy másik nyelv alapszintű elsajátításához. Véleménye szerint a középiskolai nyelvi képzésekben nem a számonkérésre, hanem a készségfejlesztésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Salusinszky András problémának nevezte azt is, hogy a nagy létszámú csoportokba különböző tudású diákok kerülnek. Véleménye szerint akár évfolyamokon átívelő, tudásalapú nyelvi csoportokat is létre lehetne hozni. A felsőoktatásnak már az lenne a célja, hogy szaknyelvi oktatásban részesítse a hallgatókat - tette hozzá.
A szakmai egyesület elnöke szerint azok a végzősök, akik nyelvvizsga hiányában nem kapnak diplomát nem áldozatai a rendszernek, hanem egyszerűen nem teljesítették tanulmányi kötelezettségeiket, ami jogos elvárás velük szemben.
Salusinszky András szerint az első idegen nyelvet tanulóknak 500-600 csoportos órára van szükségük a nyelv középszintű elsajátításához. Ez egy átlagos, heti kétszer két órás képzés esetén másfél-két év alatt juttatja el a diákot a nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudáshoz. Számításai szerint nyelviskolában egy nyelv középszintű megtanulása az alapoktól körülbelül 500-600 ezer forintba kerül.
A szakmai egyesület elnöke szerint az utóbbi időben javult a nyelvoktatás minősége a közoktatásban, de Európában így is sereghajtók vagyunk.
A Magyar Nemzet keddi számában közölte, hogy alig-alig csökken azok sokezres tábora, akik még a tanulmányaik végére sem tudják megszerezni a szükséges papírt, pedig az elmúlt években többször is felvetődött az ötlet, hogy felvételi követelménnyé váljon a nyelvvizsga.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Az Oktatási Hivatal közlése szerint február 15-én éjfélig lehet jelentkezni az ősszel induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve... Teljes cikk
Indul a "három az egyben" képzés, amelyben összekapcsoljuk a kiváló technikumokat és egyetemeket, és a technikumi képzés erősségeire támaszkodva... Teljes cikk
A május-júniusi érettségi vizsgákra február 16-ig lehet jelentkezni. Az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő,... Teljes cikk
- Megéri még diplomát szerezni? Kiderült, miért nem fizetik meg a tanulást 4 hete
- Jelentős változás jöhet a nyugdíjszámításban, amely sokakat érint 4 hete
- Mit tehetnek az egyetemek a hallgatók munkaerőpiaci készségeinek fejlesztése érdekében - HR szemszögből? 4 hete
- A szakértő szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja 1 hónapja
- Nyelvoktatás, te drága!? 1 hónapja
- AI eszközök a vállalati nyelvtanulásban: versenytársak vagy szövetségesek? 1 hónapja
- Hogyan lehetne visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? 1 hónapja
- Mikor számítanak szolgálati időnek a felsőfokú tanulmányok a nyugdíj esetében? 2 hónapja
- Gyereknevelés és nyugdíj: sok nő rosszul számolja a beszámítható éveket 2 hónapja
- Élő végrendelet – ezért nem szabad halogatni ezt a döntést 2 hónapja
- Tényleg nem számít a ’88 előtti kereset a nyugdíjban? – van két fontos kivétel 2 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?