A magyarok féltik a munkahelyüket az illegális bevándorlóktól

Kovács Zoltán hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, az emberek hasonlóan gondolkodtak a 12 kérdésről, az összegzés szerint - a nagyszabású ellenkampány ellenére - elhanyagolható az elutasító válaszok aránya.

A konzultációs kérdőívet visszaküldők egyértelműen foglaltak állást amellett, hogy mind európai, mind magyar szinten szigorúbb szabályozásra van szükség, arra, hogy ennek a modernkori népvándorlásnak, illetve az illegális határátlépésnek gátat kell vetni - mondta a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán ismertetése szerint a terrorizmus térnyerését 70 százalék egyértelműen fontosnak ítélte saját élete szempontjából, 25 százalék bizonytalan volt, mindössze 3,6 százalék nem tartja ezt fontosnak. Az ugyanakkor azt mutatja, hogy az emberek biztonságban érzik magukat, hogy csak 39,3 százalék látott komoly esélyt egy hazai terrorcselekményre, míg 56 százalék szerint előfordulhat ez. A válaszadók 3,7 százaléka kizárta ezt a lehetőséget.

"A Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás-politika" és a terrorizmus térnyerése között 61 százalék látott összefüggést, 27,8 százalék nagyrészt egyetértett, 11,1 százalék viszont nem.

A kormányszóvivő szavai szerint közel 97 százalék ismertnek és valósnak ítélte a megélhetési bevándorlás erősödését: a válaszadók 72,6 százaléka tisztában volt a helyzettel, 23,4 százalék hallott róla, 3,9 százaléknak nem voltak ismeretei.

A kérdőívet visszaküldők 72,7 százaléka határozottan egyetértett a munkahelye, megélhetése veszélyeztetettségével, és további 18,8 százalék is inkább egyetértett, míg 8,5 százalék elutasította az összefüggést.

Kovács Zoltán ismertette azt is, hogy a brüsszeli politika bukását, új megközelítések igényét 77,4 százaléknyian jelezték, további 17,5 százalék pedig inkább erre hajlott. Az elutasítók aránya 5 százalék volt. A szigorúbb bevándorlási szabályok mellett 89,7 százalék foglalt állást teljes mértékben, 7,5 százalék részben támogatná, 2,8 százalék nem támogatná a szigorítást. Ez a kérdés hozzájárult ahhoz is, hogy a kormány döntött az ideiglenes határzárról és a törvényi szigorításokról - magyarázta a kormányszóvivő.
A törvénytelenül érkezők őrizetbe vételével 87,9 százalék teljesen, 9,3 százalék részben egyetértett, és csak 2,8 százalék mondott rá nemet. Az illegálisan érkezők visszafordítását 86,1 százalék teljesen, 10,2 százalék inkább támogatta, és 3,6 százalék volt az elutasítók aránya.
A válaszadók 82,7 százaléka egyértelműen amellett volt, hogy a megélhetési bevándorlók szálljanak be az ellátásuk költségeibe. Részben egyetértett ezzel további 13,5 százalék, és 3,8 százalék felelt nemmel.
A bevándorlás elleni küzdelem hatékony eszközének 60,6 százalék tekintette, ha az unió tagállamai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek. További 24 százalék is inkább egyetértett ezen állítással, 15 százalék nemet mondott.
Kovács Zoltán a leginkább beszédes adatként hivatkozott arra, hogy a válaszadók 92,9 százaléka a bevándorlás helyett a magyar családok, a születendő gyermekek támogatása mellett foglalt állást. Ezzel az állítással további 5,3 százalék inkább egyetértett, és 1,7 százalék felelt nemmel.
A kormányszóvivő kérdésre azt is elmondta, hogy a miniszterelnök utasítása egyértelmű a déli határzárral kapcsolatban, annak a lehető legrövidebb időn belül meg kell épülnie.
Beszámolt arról is, hogy a - meghosszabbított - nemzeti konzultáció július 15-én ért véget, és 1 millió 254 ív érkezett vissza a kormányhoz. Ezenkívül csaknem 58 ezren elektronikus úton nyilvánítottak véleményt.
(FOTÓ)