A magyarok nem gondolják úgy, hogy több női vezető kellene
Számos tanulmány kimutatta: eredményesebb az a vállalat, ahol női vezetők is dolgoznak. Ennek ellenére kevesen vannak, nemcsak nálunk, hanem a fejlettebb országokban is. A Világgazdaság által szervett konferencián arra keresték a választ, min múlik ez a kérdés.
A vezető globális cégek már évekkel ezelőtt felismerték a munkaerő sokszínűségében rejlő gazdasági előnyöket. Azoknál a cégeknél, amelyek ennek megfelelően alakítják stratégiájukat, a bevételi oldalon is egyértelműen látszanak az eredmények. Különböző felmérések egyöntetűen azt mutatják, hogy átlagosan 25 százalékos a tőkemegtérülési mutató azoknál a cégeknél, ahol a vezetőségben vegyesen találhatók nők és férfiak. Ezzel szemben mindössze 9 százalék ez a szám ott, ahol csak férfivezetők vannak.
Európában Norvégia volt az úttörő: 2008-tól legalább 40 százalékos női jelenlétet írtak elő a tőzsdei vállalatok igazgatótanácsaiban. Az Európai Bizottság később kapcsolt: tavaly novemberben terjesztett elő egy uniós jogszabályt annak érdekében, hogy a tőzsdén jegyzett európai vállalatok vezetésében 40 százalékos legyen a nők aránya 2020-ra. A végrehajtásról tavasszal közzétett első brüsszeli jelentés valósággal ünnepelt, mert a kezdeményezés hatására 13,7-ről 15,8 százalékra nőtt a nők aránya az igazgatótanácsokban az Európai Unió tagállamaiban, ahol az egyetemi diplomások csaknem 60 százaléka nő. Magyarországon az EU statisztikák szerint 2012-ben 5,3 százalék volt a női felső vezetők aránya, szemben az unió 13,7 százalékos átlagával.
Magyarországon a munkavállalók többsége nem gondolja úgy, hogy a munkahelyén több női vezetőre lenne szükség, annak ellenére sem, hogy itt a vállalatvezetők 97 százaléka férfi - derült ki a Randstad legfrissebb kutatásából. Még a megkérdezett nők háromnegyede sem akar egy másik nő irányítása alatt dolgozni. Amíg elvekről van szó, a magyarok 83 százaléka hisz a nőkből és férfiakból álló, vegyes vezetői csoportok hatékonyságában, a gyakorlatban azonban már kevésbé bíznak a női menedzserekben. Míg globális szinten nagyjából ugyanannyian tartják alkalmasnak a vezetői szerepre a férfiakat és a nőket, nálunk viszonylag nagy a különbség: a férfiakra 41 százalék voksolna, míg a nőket mindössze 26 százalék tartja rátermettebbnek, a Randstad kérdéseire válaszolók magyarok többsége nem hiszi, hogy a kvóta megfelelő eszköz lenne a női vezetők arányának növelésére.
Világgazdaság
Európában Norvégia volt az úttörő: 2008-tól legalább 40 százalékos női jelenlétet írtak elő a tőzsdei vállalatok igazgatótanácsaiban. Az Európai Bizottság később kapcsolt: tavaly novemberben terjesztett elő egy uniós jogszabályt annak érdekében, hogy a tőzsdén jegyzett európai vállalatok vezetésében 40 százalékos legyen a nők aránya 2020-ra. A végrehajtásról tavasszal közzétett első brüsszeli jelentés valósággal ünnepelt, mert a kezdeményezés hatására 13,7-ről 15,8 százalékra nőtt a nők aránya az igazgatótanácsokban az Európai Unió tagállamaiban, ahol az egyetemi diplomások csaknem 60 százaléka nő. Magyarországon az EU statisztikák szerint 2012-ben 5,3 százalék volt a női felső vezetők aránya, szemben az unió 13,7 százalékos átlagával.
Magyarországon a munkavállalók többsége nem gondolja úgy, hogy a munkahelyén több női vezetőre lenne szükség, annak ellenére sem, hogy itt a vállalatvezetők 97 százaléka férfi - derült ki a Randstad legfrissebb kutatásából. Még a megkérdezett nők háromnegyede sem akar egy másik nő irányítása alatt dolgozni. Amíg elvekről van szó, a magyarok 83 százaléka hisz a nőkből és férfiakból álló, vegyes vezetői csoportok hatékonyságában, a gyakorlatban azonban már kevésbé bíznak a női menedzserekben. Míg globális szinten nagyjából ugyanannyian tartják alkalmasnak a vezetői szerepre a férfiakat és a nőket, nálunk viszonylag nagy a különbség: a férfiakra 41 százalék voksolna, míg a nőket mindössze 26 százalék tartja rátermettebbnek, a Randstad kérdéseire válaszolók magyarok többsége nem hiszi, hogy a kvóta megfelelő eszköz lenne a női vezetők arányának növelésére.
Világgazdaság
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?