A márkushegyi bánya bezárása ellen tüntettek

A demonstráción közel 120 ember vett részt.
Vona Gábor Jobbik-elnök levélben köszöntötte a résztvevőket. Azt írta, hogy "az ország utolsó mélyművelésű bányájának bezárása nem egy a sok bezárás közül, egy szakma halálát jelentheti. A Jobbik programjában kiemelt helyen szerepelt a hazai szénbányászat újjáélesztése. A földtani vagyon alapján kijelenthető, hogy a legnagyobb lehetősége a szénbányászat fellendítésének van" - hangsúlyozta.

Vona Gábor levelét Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselője olvasta fel, majd emlékeztetett arra, hogy pártja az elsők között emelt szót a bánya bezárása ellen és 2011-ben szenet borítottak a nemrég elhunyt Kapolyi László budai villája elé, aki spekulatív áramvásárlási szerződésekkel 2008-ban a csőd közelébe sodorta a Vértesi Erőművet és a márkushegyi bányát.

Kepli Lajos szólt arról is, hogy másfél hónappal a tervezett bezárás előtt még új frontot nyitottak a bányában, ezt is azt jelzi, hogy van még szén a föld alatt.

"Újraindították a vájárképzést, ahol valószínűleg a német szénbányászoknak képzünk majd vájárokat. Amikor nálunk bezárják a bányákat, Németországban újranyitják azokat" - mondta Apáti István, a Jobbik alelnöke.

Hozzátette, a bánya bezárását egy 10-15 ezres párt és 23 jobbikos képviselő nem tudja megakadályozni. "Ez a kormány csak erőből és létszámból ért, ez a gyenge pontjuk, ezt kell ütni, hogy térde kényszerítsük őket" - jelentette ki.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős államtitkára a 2014-es oroszlányi bányásznapon elmondta, hogy a bányával integrációban működő Vértesi Erőmű 2013-tól 42,3 milliárd forintot kapott a működés veszteségeinek pótlására, a társadalmi és regionális problémák enyhítésére. Több mint 10 milliárd forint az átképzési programokra, előrehozott nyugdíjakra és végkielégítésekre rendelkezésre álló keret.

Magyarország kötelezettséget vállalt a bánya bezárására, amikor az Európai Uniótól engedélyt kért a 2002 óta fennálló szénfillér támogatás folytatására, mely nélkül az erőmű csődbe menne.

A bányában jelenleg 580-an dolgoznak. A földalatti bányaterület rekultivációjában, az eszközök kimentésében és a létesítmények bezárásában 2016 közepéig 235 ember vesz majd részt. Ők továbbfoglalkoztatásukkal megszerzik az átmeneti bányászjáradékra való jogosultságot. A föld feletti létesítmények rekultivációja 2018-ig biztosíthat további munkalehetőséget.

A Vértesi Erőmű Zrt. honlapján található közlemény szerint a társaság a dolgozók sorsának rendezéséhez a végkielégítésen felül további 2 millió forintos újrakezdési, valamint átképzési támogatást biztosít.

Kovács András Zoltán, a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatója korábban az MTI-nek elmondta az évi 640 ezer tonnás szénfelhasználás 25 százalékát fedezik a tartalékok és a magyarországi beszerzés, a szükségletek 75 százalékát külföldről kell beszerezni. A jelenlegi ajánlatok szerint a vásárolt szén az erőmű kapujáig szállítva olcsóbb, mint amit bányásznak. A megtakarítás évente 1,3 milliárd forint is lehet.