A munkaadók a vállalkozások megerősítését várják az új kormánytól
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA gazdaság, a versenyképesség, valamint a kis- és középvállalkozások megerősítését várják az új kormánytól a munkaadói szervezetek, amelyek vezetői a választási eredményeket kommentálták.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az állami és önkormányzati bürokrácia erőteljes lenyesésével, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentésével Magyarországnak a régió versenyképességi rangsorának dobogójára kell fellépnie egy erős Fidesz-kormány intézkedései nyomán.
A munkaadói szervezet szerint Magyarországnak az állami újraelosztás szintjét a jelenlegi közel 50 százalékról 40 százalékra, a 39 százalékos adócentralizációt 32-33 százalékra szükséges csökkentenie ahhoz, hogy a régiós versenyképességi rangsor dobogójára felléphessünk, s ezáltal megtarthassuk piacainkat, és új munkahelyek létesüljenek - mondta Futó Péter.
Az MGYOSZ elnöke egyetért Orbán Viktorral abban, hogy hosszabb távon akár egy millió új munkahely születhet, de "ennél is fontosabb a jelenlegi munkahelyek megőrzése, amiben a gyáriparosok partnerei a kormánynak".
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc egy, a gazdaságot talpra állító, versenyképes adórendszer fontosságát emelte ki. Dávid Ferenc közölte: a VOSZ azt kívánja a felálló új kormánytól, hogy gyorsan cselekedjen, s mivel ebben a ciklusban nem kell egyeztetni koalíciós partnerrel, nincs ok a késlekedésre.
A VOSZ álláspontja szerint az új kormánynak az üzleti szféra érdekeinek figyelembe vételével kell cselekednie, s intézkedéseivel a termelést, a munkahely teremtést, a hazai kis- és középvállalkozások fellendítését kell szolgálnia - jelezte a főtitkár. Ehhez hozzátette azt is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások segítésében a jövőben is kiemelt szerepet kell kapnia az állami támogatású, kedvezményes hitelt biztosító Széchenyi-kártyának.
A vállalkozásokra építő gazdaságpolitika fontosságát hangsúlyozta az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is. Szűcs György elnök hangsúlyozta: Európában a kis- és középvállalkozásokra úgy tekintenek, mint a kulturális és gazdasági közösség alapjára. Az IPOSZ pedig az európai kis- és középvállalkozói szervezet tagjaként ezt a szemléletet közvetíteni tudja.
Az IPOSZ elnöke szerint a magyar családi és kisvállalkozásoknál is meg kell nyilvánulnia az Európai Unió 2020-ig szóló kis- és középvállalkozások fejlesztési folyamatának, hiszen Magyarország az európai gazdasági közösség része, és nem maradhat ki az uniós pozitív folyamatokból.
Ugyancsak a kis- és középvállalkozások élénkítéséről beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh László szerint az új kormánynak törekednie kell arra, hogy élénkítse a gazdaságot, a kis- és középvállalkozásokat, és szorítsa vissza a korrupciót, csökkentse a bürokratikus terheket.
A kamara elnöke megfogalmazta: az új kormány elsődlegesen arra koncentráljon, hogy a gazdasági növekedésből megtermelt javakra építsen, és ne pedig a gazdaságból kivont forrásokra. Az uniós forrásokból nagyobb arányt kellene a gazdaságfejlesztésre juttatni. A vállalkozások azt is szeretnék, hogy működő államigazgatás legyen, és véget érjen az utóbbi időt jellemző "béna kacsa" állapot - mondta Parragh László.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy a választás eredménye feljogosítja a Fideszt, hogy felelősséget vállalva markáns gazdaságpolitikát hajtson végre. Az iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint a magyar gazdaság gondja a rossz foglalkoztatási szerkezete, azaz a munkaképes lakosság 44 százaléka nem végez láthatóan munkát.
A Fidesz miniszterelnök-jelöltjének kijelentésére utalva, hogy 10 éven belül 1 millió munkahelyet hoznak létre, Vadász György kijelentette: ez a hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatása nélkül nem valósulhat meg.
Vadász György elmondta, hogy szükség van a vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentésére. Utalt arra, hogy vállalkozásokat érintő adminisztrációs teher Magyarországon a GDP 6,8 százalékát teszi ki, és csak erős politikai háttér győzheti le az "íróasztali bürokráciát". A Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke kiemelte: meg kell teremteni a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozását végző intézményrendszert.
A munkaadói szervezet szerint Magyarországnak az állami újraelosztás szintjét a jelenlegi közel 50 százalékról 40 százalékra, a 39 százalékos adócentralizációt 32-33 százalékra szükséges csökkentenie ahhoz, hogy a régiós versenyképességi rangsor dobogójára felléphessünk, s ezáltal megtarthassuk piacainkat, és új munkahelyek létesüljenek - mondta Futó Péter.
Az MGYOSZ elnöke egyetért Orbán Viktorral abban, hogy hosszabb távon akár egy millió új munkahely születhet, de "ennél is fontosabb a jelenlegi munkahelyek megőrzése, amiben a gyáriparosok partnerei a kormánynak".
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc egy, a gazdaságot talpra állító, versenyképes adórendszer fontosságát emelte ki. Dávid Ferenc közölte: a VOSZ azt kívánja a felálló új kormánytól, hogy gyorsan cselekedjen, s mivel ebben a ciklusban nem kell egyeztetni koalíciós partnerrel, nincs ok a késlekedésre.
A VOSZ álláspontja szerint az új kormánynak az üzleti szféra érdekeinek figyelembe vételével kell cselekednie, s intézkedéseivel a termelést, a munkahely teremtést, a hazai kis- és középvállalkozások fellendítését kell szolgálnia - jelezte a főtitkár. Ehhez hozzátette azt is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások segítésében a jövőben is kiemelt szerepet kell kapnia az állami támogatású, kedvezményes hitelt biztosító Széchenyi-kártyának.
A vállalkozásokra építő gazdaságpolitika fontosságát hangsúlyozta az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is. Szűcs György elnök hangsúlyozta: Európában a kis- és középvállalkozásokra úgy tekintenek, mint a kulturális és gazdasági közösség alapjára. Az IPOSZ pedig az európai kis- és középvállalkozói szervezet tagjaként ezt a szemléletet közvetíteni tudja.
Az IPOSZ elnöke szerint a magyar családi és kisvállalkozásoknál is meg kell nyilvánulnia az Európai Unió 2020-ig szóló kis- és középvállalkozások fejlesztési folyamatának, hiszen Magyarország az európai gazdasági közösség része, és nem maradhat ki az uniós pozitív folyamatokból.
Ugyancsak a kis- és középvállalkozások élénkítéséről beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh László szerint az új kormánynak törekednie kell arra, hogy élénkítse a gazdaságot, a kis- és középvállalkozásokat, és szorítsa vissza a korrupciót, csökkentse a bürokratikus terheket.
A kamara elnöke megfogalmazta: az új kormány elsődlegesen arra koncentráljon, hogy a gazdasági növekedésből megtermelt javakra építsen, és ne pedig a gazdaságból kivont forrásokra. Az uniós forrásokból nagyobb arányt kellene a gazdaságfejlesztésre juttatni. A vállalkozások azt is szeretnék, hogy működő államigazgatás legyen, és véget érjen az utóbbi időt jellemző "béna kacsa" állapot - mondta Parragh László.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy a választás eredménye feljogosítja a Fideszt, hogy felelősséget vállalva markáns gazdaságpolitikát hajtson végre. Az iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint a magyar gazdaság gondja a rossz foglalkoztatási szerkezete, azaz a munkaképes lakosság 44 százaléka nem végez láthatóan munkát.
A Fidesz miniszterelnök-jelöltjének kijelentésére utalva, hogy 10 éven belül 1 millió munkahelyet hoznak létre, Vadász György kijelentette: ez a hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatása nélkül nem valósulhat meg.
Vadász György elmondta, hogy szükség van a vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentésére. Utalt arra, hogy vállalkozásokat érintő adminisztrációs teher Magyarországon a GDP 6,8 százalékát teszi ki, és csak erős politikai háttér győzheti le az "íróasztali bürokráciát". A Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke kiemelte: meg kell teremteni a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozását végző intézményrendszert.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?