A munkaadóknak tetszik az új munkaügyi szabályozás

A kilenc országos munkaadói szervezet vezetői pénteken délelőtt tárgyaltak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőivel a készülő új Munka törvénykönyvéről, míg a szakszervezetekkel csütörtökön egyeztetett a tárca. A szakszervezetek után a munkaadók is azt javasolták a minisztériumnak, hogy az egyeztetéseket mindhárom oldal részvételével is folytassák.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek nyilatkozva konstruktív szakmai megbeszélésnek nevezte a konzultációt. Kifejtette: a minisztériumi tervezet irányaival, törekvésével a munkaadói oldal egyetért, mert a törvénykönyv módosítása segíti a vállalkozások alkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez.

A konkrétumokról elmondta: a munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegi alapszabadságra épülő többletszabadság-rendszer fennmaradjon. Utóbbihoz ugyanakkor hozzáfűzte: ezt csak akkor támogatják, ha a tárca és a kormány partner abban, hogy a munkaszüneti napok számát nem emelik tovább.

A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: javaslatot tettek annak törvénybe foglalására is, hogy a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. Dávid Ferenc elmondta: a tárca nem zárkózott el attól a javaslatuktól, amely szerint a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évről a másikra átvihető és 18 hónapig felhasználható legyen.

Az új Munka törvénykönyvének tervezetét ért kritikák kapcsán Dávid Ferenc hangsúlyozta: a munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkavállalók "jogfosztottá" váljanak. Ugyanakkor úgy vélekedett, egy 1.000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál elegendő, ha 1-3 szakszervezeti vezető élvez kiemelt jogvédelmet.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek elmondta: az iparszövetségben már a válsággal egyidejűleg kezdeményezték a Munka törvénykönyvének módosítását, mert az nem felelt meg a versenyképességi kihívásoknak. Hangsúlyozta: a tervezet, amelyet ők szigorúan munkaanyagnak tekintenek, egyszerűsíti, érthetőbbé teszi a szabályrendszert. Segíti a munkahelyek megőrzését, valamint a rugalmasságot, és teret enged a helyi és ágazati megoldásoknak.

Vadász György szerint a szabályrendszer átláthatósága azért is fontos, mert a magyar vállalkozások 67 százaléka mikro- és kisvállalkozás, ahol nincs munkajogász. Úgy véli: a tervezet segíti az elmozdulást a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás területén is. Elmondta: a továbbiakban ők is háromoldalú konzultációt javasolnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel közölte: a munkaadók a tárcának megküldött írásbeli észrevételeikben és az egyeztetésen úgy vélekedtek, hogy a tervezet szerkezeti felépítése, az egyszerűsítés közérthetőbbé teszi a Munka törvénykönyvét. A közlemény kitér arra is, hogy az elmúlt mintegy két évtizedben bekövetkezett változások indokolják a munkajogi jogviszonyok átgondolását, újraszabályozását.

A konzultációt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetők be a tervezetbe.

A tervezethez a konzultáció első szakaszában 150 érdemi javaslat érkezett, amelyeket az NGM feldolgoz, de a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel külön is egyeztettek. A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés, a törvényjavaslat pedig ezután kerül az Országgyűlés elé - közölte a minisztérium.