Megjelent: 16 éve

A munkaerőpiacot kutatja a Debreceni Egyetem

2006. nyarán indult egy kétéves kutatási projekt munkaerő-piaci kérdéskörben Modellértékű kutatás címmel a Debreceni Egyetemen, amelyet a Debreceni Universitas Kht. a Közgazdaságtudományi Karhoz tartozó négyfős kutatócsoporttal (Faragó Ádám, Gáll József, Kotsis Ágnes, Madarasi Veronika) együtt végez. Az első évben két jelentős felmérés zárult le, melynek eredményeiről most számoltak be a kutatók.

A Regionális Operatív Program által finanszírozott projekt fő célja az Észak-alföldi Régió diplomás munkaerőpiacával kapcsolatos vizsgálatok készítése mind keresleti, mind kínálati oldalon. A fentiek mellett a Debreceni Egyetem számos hallgatója is részt vesz kérdezőbiztosként a kétéves munkában.

A kutatási projekt elsősorban a diplomás munkaerőpiac helyzetét, jellemzőit vizsgálja, kitérve egyrészt a vállalkozások, munkaadók véleményére a diplomás munkavállalókkal és a felsőoktatással kapcsolatban, alkalmazási politikájuk jellemzőire, másrészt a diplomás munkavállalók és leendő diplomások - azaz jelenlegi felsőoktatási hallgatók- céljaira, elvárásaira (mind az oktatással, mind a piaccal kapcsolatban) és eddigi munkaerő-piaci tapasztalataira. A kutatás így többek között lehetőséget biztosít arra is, hogy a régiós munkaerő-piaci elvárásokat, igényeket összevesse a jelenlegi felsőoktatási képzési struktúrákkal, még ha nyilvánvalóan a régiós felsőoktatás célja nem kizárólag a régió munkaerő-piaci igényeinek kielégítése.

Az első évben két jelentős felmérés zárult le

Egyrészt a régióban tanuló hallgatók körében készült egy felmérés több ezer hallgató megkérdezésével a fenti kérdéskörben. Másrészt a régió három megyéjének vállalatai körében készült egy felmérés a vezetők, az alkalmazók megkérdezésével. Utóbbi felmérés során több száz vállalat megkeresése történt meg, egyrészt a regionális vezető ("top") vállalatok jelentős részének megkérdezése, amelyek a régióban nem csak árbevétel vagy saját tőke, hanem diplomás alkalmazottak számának tekintetében is vezető szerepet játszanak, másrészt a kisebb cégek és közintézmények körében is történt felvételezés.

Az alábbiakban a kérdőíves mintavételezés első fordulójának elsősorban kereslet oldali eredményeiből, tapasztalataiból emelünk ki néhányat. A kérdőívek kiterjedtek a vállalat általános adatai mellett a pénzügyi teljesítményre; a vállalat foglalkoztatáspolitikájára; a vállalat véleményére a jelenlegi képzési rendszerről; a továbbképzéssel, illetve a vállalatoknál jelentkező fluktuációt elemző kérdésekre; a vállalatok elégedettségére a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban, végül a vállalat és az oktatási intézmények kapcsolatára.

Az eredmények

A felsőoktatással kapcsolatosan elsődlegesen a túlképzés kérdése merül fel. A kutatás során arra keresték a választ, hogy mit érzékelnek mindebből a vállalatok, azaz véleményük szerint mely területen van túlkínálat. A válaszadó cégek háromnegyede a felsőoktatást jelölte meg mint az oktatás azon szintjét, ahol túlkínálat tapasztalható. Ezek a cégek elsősorban a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, az építőiparban és az oktatás területén tevékenykednek.

A túlkínálat mellett azt a kérdést is vizsgálták, hogy mely oktatási szinteken érzékelnek hiányt a vállalatok. Itt nem meglepő módon leginkább a középfokú oktatást jelölték meg a cégek, bár jelentkezik hiány némely felsőfokú végzettség esetében és esetenként alapfokú végzettségűekben is. Míg az alapfokú oktatás területén döntő hiányt a feldolgozóipar, és az építőipar területén érzékelnek a vállaltok, addig a középfokú végzettségűekből a cégek egy jelentős része a villamosenergia- gáz hő- és vízellátás továbbá az ingatlanügyek területén és az építőiparban tapasztal hiányt.

A regionális intézményekben szerzett diploma megítélését illetően azt lehet megállapítani, hogy néhány képzés kivételével a vállalatok közömbösek az iránt, hogy a munkavállaló a régióban szerezte-e a diplomáját, és csak nagyon kevés esetben mondható, hogy kifejezetten preferálják a nem régiós intézmények képzéseit. A regionális képzéseken belül legjobb a megítélése a közgazdasági, matematikai, informatikai és agrárképzéseknek. Ezek esetében a cégek 65 százaléka választana inkább a régión belüli intézményben végzett diplomást. A munkaerő-piaci felmérésnek köszönhetően fény derült arra is, hogy a megkérdezett vállalatok mind az alacsonyabb, mind pedig a felsőfokú végzettségű munkavállalóik továbbképzését szükségesnek érzik, ebben azonban nem támaszkodnak a (regionális) felsőoktatási intézményekre.

Míg az alap-, és középfokú végzettségű alkalmazottak esetében a válaszadó cégek több mint fele a vállalaton belüli, belső képzéseket választja, addig a felsőfokú végzettségűeknél leginkább az alkalmazottak szakmai fórumokra való elküldése dominál. Továbbá megállapítható, hogy a posztgraduális képzési programokra küldik legkevésbé a vállalatok a diplomásaikat. Illetve arra a kérdése, hogy igénybe veszik-e a továbbképzések során a regionális felsőoktatási intézmények szolgáltatásait a vállalatok többsége nemleges választ adott.

Vállalatok a bolognai folyamatról

A vállalatok bolognai folyamattal kapcsolatos vélekedését tekintve megállapítható, hogy összességében a megkérdezettek tisztában vannak a lineáris képzési forma bevezetésének szükségességével, és többnyire bizakodók ezzel kapcsolatban, ellenben céljáról és eredményességéről kevés információval rendelkeznek. Az eredeti elképzelésekkel szemben a BSc/BA képzésekre sokkal inkább az MSc/MA szintek elméleti megalapozásaként tekintenek és a szűkebb gyakorlati ismeretek átadását az MSc/MA szintektől várják, ami kétségessé teszi az alapfokról kikerülők munkaerő-piaci eredményességét.

A kívánt felsőoktatási reform

A kutatás kitért többek között arra is, hogy milyen lenne a kívánt felsőoktatási reform vállalati szemmel. A megkérdezett regionális vállalatok többsége leginkább fontosnak a gyakorlati képzés elmélyítését, szélesítését, több kötelező szakmai gyakorlat bevetését tartotta, a nyelvtanulás erősítése, fejlesztésének támogatása mellett. Az elemzésben kitérnek az oktatás és a gazdasági szféra kapcsolatára, amely a vállalati vezetők szerint ebben a régióban gyakran hiányzik, illetve ha van, az csak távoli vagy laza kapcsolatot jelent, és amely kapcsolat szorosabbá tétele csak utolsó helyen szerepel a felsőoktatással szembeni igények között.

További célok

A projekt egyik fontos célja a régióra jellemző vállalattípusok ("vállalatklaszterek") elkülönítése elsősorban munkaadói, (diplomásokat érintő) alkalmazói szokásai és egyéb jellemzői (pl. belső képzés) alapján, melyről külön tanulmányban számolunk be. A kutatás során egyes részmintákra (pl. top cégek, kis cégek) is készültek vizsgálatok, elemzések, továbbá más kérdőívek kiértékelése is megtörtént.

A projekt második éve kiterjed a diplomás vállalati alkalmazottak, illetve a régióban végzett diplomások (követéses) megkérdezésére is. Az ezekkel kapcsolatos részletes eredményeket és a projekt egyéb (folyamatosan bővülő) eredményeit a szóban forgó projekt honlapján találhatja az érdeklődő: www.unideb.hu.

Edupress.hu
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az X, Y és Z generációs HR szakemberek munkamotivációjának vizsgálata

Mennyiben tér el a különböző generációk motivációja a munkát illetően? Sok kutatás igyekezett erre a kérdésre választ találni, azonban a HR... Teljes cikk

Vezetői kompetenciák vizsgálata

Vajon a sikeres szervezeteket, sikeres vezetők irányítják? Milyen képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy sikeres vezetőnek? A vezetői... Teljes cikk

Elkészült a tipikus magyar vállalkozó portréja

Rózsaszín öltönyös? Lesötétített autóval jár? Baseballsapkás? Mobilozik? Sok sztereotipikus kép él a magyar vállalkozókról a fejekben. A BGE... Teljes cikk