A munkaerőpiacot kutatja a Debreceni Egyetem
2006. nyarán indult egy kétéves kutatási projekt munkaerő-piaci kérdéskörben Modellértékű kutatás címmel a Debreceni Egyetemen, amelyet a Debreceni Universitas Kht. a Közgazdaságtudományi Karhoz tartozó négyfős kutatócsoporttal (Faragó Ádám, Gáll József, Kotsis Ágnes, Madarasi Veronika) együtt végez. Az első évben két jelentős felmérés zárult le, melynek eredményeiről most számoltak be a kutatók.
A kutatási projekt elsősorban a diplomás munkaerőpiac helyzetét, jellemzőit vizsgálja, kitérve egyrészt a vállalkozások, munkaadók véleményére a diplomás munkavállalókkal és a felsőoktatással kapcsolatban, alkalmazási politikájuk jellemzőire, másrészt a diplomás munkavállalók és leendő diplomások - azaz jelenlegi felsőoktatási hallgatók- céljaira, elvárásaira (mind az oktatással, mind a piaccal kapcsolatban) és eddigi munkaerő-piaci tapasztalataira. A kutatás így többek között lehetőséget biztosít arra is, hogy a régiós munkaerő-piaci elvárásokat, igényeket összevesse a jelenlegi felsőoktatási képzési struktúrákkal, még ha nyilvánvalóan a régiós felsőoktatás célja nem kizárólag a régió munkaerő-piaci igényeinek kielégítése.
Az első évben két jelentős felmérés zárult le
Egyrészt a régióban tanuló hallgatók körében készült egy felmérés több ezer hallgató megkérdezésével a fenti kérdéskörben. Másrészt a régió három megyéjének vállalatai körében készült egy felmérés a vezetők, az alkalmazók megkérdezésével. Utóbbi felmérés során több száz vállalat megkeresése történt meg, egyrészt a regionális vezető ("top") vállalatok jelentős részének megkérdezése, amelyek a régióban nem csak árbevétel vagy saját tőke, hanem diplomás alkalmazottak számának tekintetében is vezető szerepet játszanak, másrészt a kisebb cégek és közintézmények körében is történt felvételezés.
Az alábbiakban a kérdőíves mintavételezés első fordulójának elsősorban kereslet oldali eredményeiből, tapasztalataiból emelünk ki néhányat. A kérdőívek kiterjedtek a vállalat általános adatai mellett a pénzügyi teljesítményre; a vállalat foglalkoztatáspolitikájára; a vállalat véleményére a jelenlegi képzési rendszerről; a továbbképzéssel, illetve a vállalatoknál jelentkező fluktuációt elemző kérdésekre; a vállalatok elégedettségére a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban, végül a vállalat és az oktatási intézmények kapcsolatára.
Az eredmények
A felsőoktatással kapcsolatosan elsődlegesen a túlképzés kérdése merül fel. A kutatás során arra keresték a választ, hogy mit érzékelnek mindebből a vállalatok, azaz véleményük szerint mely területen van túlkínálat. A válaszadó cégek háromnegyede a felsőoktatást jelölte meg mint az oktatás azon szintjét, ahol túlkínálat tapasztalható. Ezek a cégek elsősorban a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, az építőiparban és az oktatás területén tevékenykednek.
A túlkínálat mellett azt a kérdést is vizsgálták, hogy mely oktatási szinteken érzékelnek hiányt a vállalatok. Itt nem meglepő módon leginkább a középfokú oktatást jelölték meg a cégek, bár jelentkezik hiány némely felsőfokú végzettség esetében és esetenként alapfokú végzettségűekben is. Míg az alapfokú oktatás területén döntő hiányt a feldolgozóipar, és az építőipar területén érzékelnek a vállaltok, addig a középfokú végzettségűekből a cégek egy jelentős része a villamosenergia- gáz hő- és vízellátás továbbá az ingatlanügyek területén és az építőiparban tapasztal hiányt.
A regionális intézményekben szerzett diploma megítélését illetően azt lehet megállapítani, hogy néhány képzés kivételével a vállalatok közömbösek az iránt, hogy a munkavállaló a régióban szerezte-e a diplomáját, és csak nagyon kevés esetben mondható, hogy kifejezetten preferálják a nem régiós intézmények képzéseit. A regionális képzéseken belül legjobb a megítélése a közgazdasági, matematikai, informatikai és agrárképzéseknek. Ezek esetében a cégek 65 százaléka választana inkább a régión belüli intézményben végzett diplomást. A munkaerő-piaci felmérésnek köszönhetően fény derült arra is, hogy a megkérdezett vállalatok mind az alacsonyabb, mind pedig a felsőfokú végzettségű munkavállalóik továbbképzését szükségesnek érzik, ebben azonban nem támaszkodnak a (regionális) felsőoktatási intézményekre.
Míg az alap-, és középfokú végzettségű alkalmazottak esetében a válaszadó cégek több mint fele a vállalaton belüli, belső képzéseket választja, addig a felsőfokú végzettségűeknél leginkább az alkalmazottak szakmai fórumokra való elküldése dominál. Továbbá megállapítható, hogy a posztgraduális képzési programokra küldik legkevésbé a vállalatok a diplomásaikat. Illetve arra a kérdése, hogy igénybe veszik-e a továbbképzések során a regionális felsőoktatási intézmények szolgáltatásait a vállalatok többsége nemleges választ adott.
Vállalatok a bolognai folyamatról
A vállalatok bolognai folyamattal kapcsolatos vélekedését tekintve megállapítható, hogy összességében a megkérdezettek tisztában vannak a lineáris képzési forma bevezetésének szükségességével, és többnyire bizakodók ezzel kapcsolatban, ellenben céljáról és eredményességéről kevés információval rendelkeznek. Az eredeti elképzelésekkel szemben a BSc/BA képzésekre sokkal inkább az MSc/MA szintek elméleti megalapozásaként tekintenek és a szűkebb gyakorlati ismeretek átadását az MSc/MA szintektől várják, ami kétségessé teszi az alapfokról kikerülők munkaerő-piaci eredményességét.
A kívánt felsőoktatási reform
A kutatás kitért többek között arra is, hogy milyen lenne a kívánt felsőoktatási reform vállalati szemmel. A megkérdezett regionális vállalatok többsége leginkább fontosnak a gyakorlati képzés elmélyítését, szélesítését, több kötelező szakmai gyakorlat bevetését tartotta, a nyelvtanulás erősítése, fejlesztésének támogatása mellett. Az elemzésben kitérnek az oktatás és a gazdasági szféra kapcsolatára, amely a vállalati vezetők szerint ebben a régióban gyakran hiányzik, illetve ha van, az csak távoli vagy laza kapcsolatot jelent, és amely kapcsolat szorosabbá tétele csak utolsó helyen szerepel a felsőoktatással szembeni igények között.
További célok
A projekt egyik fontos célja a régióra jellemző vállalattípusok ("vállalatklaszterek") elkülönítése elsősorban munkaadói, (diplomásokat érintő) alkalmazói szokásai és egyéb jellemzői (pl. belső képzés) alapján, melyről külön tanulmányban számolunk be. A kutatás során egyes részmintákra (pl. top cégek, kis cégek) is készültek vizsgálatok, elemzések, továbbá más kérdőívek kiértékelése is megtörtént.
A projekt második éve kiterjed a diplomás vállalati alkalmazottak, illetve a régióban végzett diplomások (követéses) megkérdezésére is. Az ezekkel kapcsolatos részletes eredményeket és a projekt egyéb (folyamatosan bővülő) eredményeit a szóban forgó projekt honlapján találhatja az érdeklődő: www.unideb.hu.
Edupress.hu
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A technológia fejlődésének robbanásával a nemzedékek együttélésének, együttműködésének dinamikája is lényegesen megváltozott, a tanítási... Teljes cikk
Mennyiben tér el a különböző generációk motivációja a munkát illetően? Sok kutatás igyekezett erre a kérdésre választ találni, azonban a HR... Teljes cikk
Vajon a sikeres szervezeteket, sikeres vezetők irányítják? Milyen képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy sikeres vezetőnek? A vezetői... Teljes cikk
- Tudásalapú munkahelyek születnek – a Mercedes K+F központot nyit Magyarországon 1 hete
- Óriási szakemberhiány Németországban: itt a hiányszakmák friss listája 2 hete
- Életre szóló hűség nincs: Z generációsok a munkaadókról 2 hete
- Az amerikai dolgozók több mint fele saját zsebből fizeti a képzéseket, amiket munkáltatója nem áll 2 hete
- Az AI hetente egy teljes munkanapot megtakaríthat a dolgozóknak, ha képzik őket 2 hete
- Érzékenyítő képzést indított takarító munkatársainak a B+N Csoport 2 hete
- Megtorpant a munkaerő-migráció: ötödével kevesebb bevándorló érkezett a gazdag országokba 2 hete
- Ez az ára az igazságtalan bérezésnek 3 hete
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 3 hete
- A vezetés nem jutalom, hanem szakma: a mikromenedzsment nem HIBA, hanem HIÁNY 3 hete
- Pukkan az AI-lufi, jön a józanodás: mégis szükség lesz emberekre a munkahelyen? 3 hete

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?