Alkalmazkodóképes munkaerő kerüljön ki a szakképzésből

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár szavai szerint a törvénymódosítások a Szakképzés a gazdaság szolgálatában címet viselő koncepció megvalósítása miatt szükségesek, s az a megfelelő végzettségű munkaerőképzésére alapozza a gazdaság felemelkedését.

Az államtitkár hangsúlyozta az intézményeknek új elnevezésük lesz, de új tartalom is kerül mögé, a rendszerben átjárhatóság lesz.

Teljesen átalakul a rendszer

A korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumra módosulnak, s érettségi mellett OKJ-t végzettséget is adnak. Ezt 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be, azaz az első új típusú érettségit 2020 tavaszán vehetik majd át a diákok.

A szakiskolák pedig szakközépiskolává alakulnak, és három helyett öt évfolyamosak lesznek. Az új rendszerben szakvizsga után lesz lehetőség érettségit tenni vagy elhelyezkedni, ugyanakkor a diákok bármikor visszatérhetnek folytatni tanulmányaikat.

A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben pedig eltörlik az életkori határt - sorolta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a szakképzés 1-3. évfolyamán a közismereti tárgyak tanításához mesterfokozatú tanári diploma szükséges, ugyanakkor erre is adnak felkészülési időt.

Utánpótlás kell az elöregedő hiányszakmákba

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a munkaerőpiac új kihívásai olyan munkaerőt igényelnek, akik tudnak alkalmazkodni ezekhez. Az államtitkár a szakképzés eredményességének javítását, a szakmák presztízsének emelését jelölte meg célként. Arról számolt be, hogy a 300-400 ezer regisztrált álláskereső mellett 60-80 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, és egyre nehezebb egy érettségivel elhelyezkedni. Hozzátette, hogy a hiányszakmákban 50 ezren 57 év felettiek, az ő pótlásukat követnie kell a szakképzési rendszernek.

Az államtitkár egyik fontos alappillérnek nevezte, hogy az alapfokú oktatásból olyanok lépjenek át a szakképzésbe, akik képesek szakmai és közismereti tárgyakat elsajátítani. Elmondta azt is, hogy 2015. július 1-jétől közel 400 szakképző intézmény kerül át a nemzetgazdasági tárca fenntartásába. A szakgimnáziumok a kötelező érettségi tantárgyakat a főgimnáziumokkal azonos óraszámban tanulják - jegyezte meg, és arról is beszámolt, hogy a második szakképesítés megszerzése is ingyenes lesz.

Czomba Sándor tájékoztatása szerint nem szeretnének gátat szabni annak sem, hogy mérnökök, szakemberek tanítsanak. Beszélt arról is, hogy a több tanuló bevonásához a jelenlegi 12-ről 20-ra emelnék a hiányszakmák számát, s aki ilyet választ, tanulószerződése van és jól tanul, akár nettó 40-50 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Hozzátette, hogy azt is szeretnék elérni, hogy a vállalkozásoknak financiális szempontból is megérje a szakképzésben való részvétel.

Így látják a pártok

A Fidesz szerint, ahogy Vinnai Győző vezérszónok hangsúlyozta, a szakképzés átalakításának a gazdaság igényeit kell szolgálnia. Jelezte, a tervek szerint két szakképesítést lehet majd ingyenesen megszerezni az állami képzési rendszerben.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka közölte: egyetértenek a törvényjavaslat filozófiájával, de nem szeretnék, ha a szakiskolás gyermekek végtelenségig ki lennének szolgáltatva a piacgazdaságnak.
Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy drasztikusan lecsökkentették a közismereti órák számát a szakképzésben. A duális képzésről szólva arra is kitért, hogy a vállalatoknak nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételei a gyakorlati képzés megszervezéséhez.

Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, a szegényebb sorsú gyerekek kerülnek be ebbe a képzési formába, a lemorzsolódás azonban 33 százalékos, a hátrányos helyzetűeknél 50 százalékos. Sokan elfekvőnek használják a szakképzést, hogy a tankötelezettséget teljesítsék - jegyezte meg. Elvetette a gimnáziumi tanulók számának csökkentését, olyan szakképzésre van szükség, amelyben a jó képességű gyerekek is úgy érzik boldogulnak - összegzett, hozzátéve: a törvényjavaslatot ebben a formában elutasítják.

Schmuck Erzsébet (LMP) úgy értékelt, a kormány tovább kíván menni az eddig zsákutcának bizonyult úton, nem nyúl hozzá a szakképzés alapvető problémáihoz, nem javít a képzés színvonalán, nem emeli a közismereti tárgyak számát. Schmuck Erzsébet szóvá tette, hogy szerinte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kizárólagos befolyása van a szakképzés átalakítására, Parragh László kamarai elnöknek mint Orbán Viktor bizalmi emberének komoly befolyása van a folyamatok alakítására.