Radikális változásra van szükség a szakképzésben

A jogszabály túl szűk kereteket biztosít a rugalmas képzéseket igénylő vállalati és munkaerő piaci igényeket kielégítő képzéseket illetően. Az OKJ képzések hosszúak, a B képzési kör programkövetelmény rendszere hosszadalmas engedélyezési folyamattal jár. Szintén probléma, hogy a képzések állami finanszírozása a Kormányhivatalokon keresztül zajlik, de a képzések nagy részére nem jelentkeznek képzésben részt vevők, a munkanélküliek és alul képzettek elhelyezkedését a programok nem segítik hatékonyan. Ezt felismerve az illetékes minisztérium (ITM) a SZAKKÉPZÉS 4.0 stratégiában kikövezte az új utat, amellyel választ kívánnak adni a régóta fennálló problémákra.

A jelenleg érvényben lévő jogszabályrendszer négy képzési kört határoz meg. Az A képzési kör az OKJ képzések köre, a B kör egyéb szakmai képzéseket foglal magába, a C kör a nyelvi képzéseket jelenti, míg a D kör általános munkavállalási kompetenciákat fejlesztő képzések köre. Ez a rendszer sok sebből vérzik. Legnagyobb probléma a rugalmatlanság. A piac gyors képzéseket kíván, de ez a rendszer nem alkalmas arra, hogy a szakmai továbbképzéseket vagy egy-egy speciális szakmaképzést rugalmasan befogadjon. Az OKJ rendszerbe rövid idő alatt képzés nem hozható be, a B képzési körhöz a MKIK által működtetett programbizottság által elfogadott programkövetelmény szükség, ami szintén rengeteg idő, és a D képzési körben pedig szakmai tartalmú képzés 30 óra felett nem engedélyeztethető. Az OKJ rendszere egyébként is elavult, hiszen a közel 800 OKJ szakma nagy része már nem piacképes, megszűnőben van számos, korábban népszerű szakma.

A napokban nyilvánosságra hozott új szakmapolitikai irány szerint az ITM megszűnteti a teljes OKJ rendszert, és a korábban 800 szakmát számláló OKJ képzések számát 180 alá csökkenti. A szakmailag talán leginkább megosztó eleme a stratégiának az, hogy ezeket az új képzéseket csak és kizárólag szakképzési centrumokban lehet majd elvégezni. Mindez azért van, mert ésszerűnek tűnik az az elképzelés, hogy az úgynevezett széles alapozású, általános szakmai ismereteket a diákok az iskolában sajátítsák el, és a speciális tudást igénylő képzéseket meghagyják így a duális képzés keretében a munkahelyekre és a felnőttképzőkre.

Felvetődik a kérdés, hogy mi történik az OKJ-ból kikerülő szakmákkal, illetve hogy alakulnak majd át a képzési körök. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az OKJ-ból kikerülő szakképesítésekből és az eddig B és D képzési körben lévő képzésekből egy nagy képzési kör jön létre, amelyet különbözően fognak majd szabályozni. Már készül a stratégia cselekvési terve, és hamarosan pilot projektek is indulhatnak. Az biztosnak tűnik, hogy az átállás nem egyik napról a másikra történik majd, hiszen jelenleg nagyon keveset lehet tudni a cselekvési tervről. A piac nem készült még fel arra, hogy OKJ képzéseket csak szakképzési centrumokban lehessen megvalósítani, illetve a kialakuló új képzési kör szabályozásáról még szinte semmit nem lehet tudni.

A munkaadók reménykedhetnek tehát abban, hogy az új rendszer levetkőzi majd a jelenlegi oktatási piac rugalmatlanságának és folyamatorientáltságának nehézségeit, és azokat a képzéseket fogja támogatni és segíteni, amelyek valós munkaerő-piaci relevanciával rendelkeznek, és a támogatásokat a képzők munkaerő-piaci eredményességéhez fogja igazítani. Mindez a nyugati országokban már évtizedek óta megvalósul. Reméljük, hogy a most alakuló új szabályozás ezt a rugalmasságot és eredményességet hozza majd el Magyarországra is.

Horváth Miklós
szakmai vezető
felnőttképzési szakértő
minősítésre jogosult programszakértő
Insedo Kft.