Az ebédszünetről vitáznak az olaszok

Míg sok európai csak egy szendvicset majszol el az íróasztalánál, addig a legtöbb olasz dolgozó étteremben vagy a munkahelyi menzán fogyasztja el pazar ebédjét - többek között húst, tésztát, gyümölcsöt, kávét.

A miniszter szerint azonban ez munkakerüléshez és elhízáshoz vezethet, szükségtelenül meghosszabbítja a munkanapot, és a szülők így később érhetnek haza a gyerekeikhez. Hozzátette: "Ez rosszat tesz a termelésnek és a napi harmóniának is. Sohasem szerettem ezt a hagyományt, ami leállást eredményez Olaszországban".

Címlapokon megjelenő véleménye karikaturisták gúnyát és a szakszervezetek tiltakozását váltotta ki. Michele Gentile, az egyik legnagyobb szervezet képviselője egyenesen a "dolgozók jogai elleni támadásként" értékelte a kijelentést.

Rotondi ezek hatására később tisztázta: sohasem javasolta azt, hogy töröljék el az ebédet. "Csak azt mondtam, hogy az enyémet húsz éve kihagyom. A dolgozóknak kell kiválasztaniuk a számukra ideális megoldást" - mondta el újságíróknak a védekező miniszter. Azt ugyanakkor támogatná, hogy bezárják a parlament menzáját, mondván: "túl sokba kerül a fenntartása, és csak meghíznak tőle a képviselők".

A Coldiretti olasz mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet által idézett tanulmány szerint az olaszok 44 százaléka ebédel étteremben vagy bárban, 36 százalékuk a vállalati menzán, és kevesebb mint egyötödük csomagol magának házikosztot.

Pietro Migliaccio élelmezéstudományi kutató arra figyelmeztetett, hogy az olaszok nagy része nagyon kevés reggelit fogyaszt, vagy teljesen ki is hagyja. Elmondta: ha az ebédet is kihagynák, az délutánra a vércukorszint kritikus csökkenéséhez vezetne, ez pedig meglehetősen megnehezítené a munkát.

A Corriere della Sera című olasz napilap az esettel párhuzamosan felidézte Benito Mussolini egyik 1924-es kijelentését. Az olasz fasiszta diktátor a parlamentben megérezve a konyha illatát rosszallóan így szólt: "Azért jöttünk ide, hogy törvényeket hozzunk, nem azért, hogy együnk!".