Az EU legkiszolgáltatottabb dolgozói a magyarok

Gaskó István szerint a márciusban kezdődött háromoldalú szakértői tárgyalásokon a kormány háttérbe vonul, nem avatkozik be a munkaadók és munkavállalók közötti megbeszélésekbe, ahol viszont "eléggé döcögősen mennek a dolgok".

Sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga elnöke abban az esetben, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodások megvalósulását.

Elmondta: tárgyalások folynak a korhatár előtti ellátások egy részének pótlása, többi között a 70-100 ezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj ügyében.

A sztrájkjoggal kapcsolatban hangsúlyozta: a gazdasági fejlődés kedvező alakulásából úgy tűnik, rendelkezésre állnak majd azok a források, amelyek a munkavállalói követelések kielégítéséhez szükségesek, így szükségtelenné válnak az elmúlt 2-3 évben bevezetett megszorítások.

A Liga elnöke kitért arra, hogy az utóbbi hetekben küzdelem folyik a szakszervezetek között, ahol a Liga a "megtámadott szakszervezet". Remélik azonban - tette hozzá -, hogy előbb-utóbb jó lesz az együttműködés a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, hiszen a magyar munkavállalók helyzete sokat romlott az elmúlt 25 évben.

Gaskó István véleménye szerint a környező volt szocialista országok közül az egyik legrosszabb helyzetben a magyar munkavállalók vannak. A minimálbér nettója nem éri el a létminimumot, azaz a munkavállalók napi 8 órában nem keresik meg a létfenntartáshoz szükséges forrást sem - hangsúlyozta a Liga elnöke, hozzátéve: a minimálbért keresők a magyar munkavállalók 40 százalékát teszik ki.

A Liga rendezvényén a szakszervezet ifjúsági szervezete, a Fiatalok Ligája performanszot adott elő, kötélhúzással szimbolizálták a munkavállalók, valamint a munkaadók és a kormány közötti tárgyalások menetét. Egyik képviselőjük a performansz után kiemelte: különösen a kisgyermekes szülők felmondási védelmét szeretnék megerősíteni. Azt szeretnék, hogy gyermeke 5 éves koráig senkit ne lehessen elbocsátani a munkahelyéről.

Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítást javasolnak a Munkástanácsok

Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer bevezetését szorgalmazza a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), hogy az autókra kötött biztosításhoz hasonlóan egy kockázatközösség jöjjön létre, biztosítva a munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló kártérítését - mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke pénteken Budapesten. Elmondta, hogy az ügyben levelet írtak a nemzetgazdasági miniszternek, kérve, vegye fontolóra a javaslatot.

A MOSZ elnöke kitért a posta pénzszállító vállalatánál, a JNT Security Kft.-nél tizedik napja zajló sztrájkra, ahol szerinte a munkáltató "kénye-kedve szerint él vissza" a törvényi lehetőségekkel, nem tartja be a munka törvénykönyvében előírt együttműködési kötelezettséget. Kirúgták a szakszervezet egyik képviselőjét arra hivatkozva, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit súlyosan sértő kijelentést tett - mondta. Ez azt bizonyítja a szakszervezeti vezető szerint, hogy az alkotmányban, nemzetközi jogban garantált sztrájkjoggal nem tudnak élni a munkavállalók.

Bubenkó Csaba, a MOSZ tagszervezete, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke elmondta: jelentős eredmény, hogy jogerősen 230 millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság a KDFSZ jogi segítségével egy üzemi balesetben súlyosan megsérült munkavállalónak tavaly decemberben. A baleset olyan vállalatnál történt, amely csődbe ment és felszámolás alatt van - mondta. Felhívta a figyelmet: a törvény szerint ilyen esetben az államnak kell helyt állnia a munkáltató helyett.

A javasolt kötelező munkáltatói felelősségbiztosítás üzleti alapon működne, a munkáltató fizetné a biztosítást, és ha bekövetkezik egy baleset, akkor a biztosító tudja fizetni a kártérítést - fejtette ki a KDFSZ elnöke.

Magyar Szakszervezeti Szövetség: az EU legkiszolgáltatottabb dolgozói a magyarok

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét (Mt.), és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek.

Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción pénteken, a budapesti Városligetben mondott beszédében "rabszolga törvénykönyvnek" nevezte az új Mt.-t, amely - a korábbinál még rosszabb feltételekkel - mindenkire vonatkozik. Szerinte a hatalom saját alaptörvényével ellentétes, nemzetközi jogokat figyelmen kívül hagyó szabályokat ír elő, mint ahogyan azt 2012-ben az arányosított betegszabadság ügyében tette.

A MASZSZ utóbbi miatt az ombudsmanhoz fordult, a Kúria pedig idén januárban kimondta, ellentétes az unió normáival minden olyan tagállami rendelkezés, amely feltételhez köti a szabadság megadását, a 20 nap alapszabadság mindenkinek jár, beleértve még a félévet betegállományban töltő munkavállalókat is - mondta el Kordás László. Hozzátette: a szakszervezeti szövetség írásban is kéri majd a kormánytól, hogy a 2012 és 2015 között "jogtalanul elvett szabadságot" visszaadják a munkavállalóknak, pénzbeli kártérítés helyett. Amennyiben nem sikerül megegyezni, a MASZSZ peres útra tereli az ügyet - tette hozzá.

A rendezvényen több szakszervezet képviselője is beszédet mondott. Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke és egyben Az Őszintén az Egészségügyért Akciószövetség tagja fekete pólóban állt a színpadra, és az "Én is ápoló vagyok" bevezető után azt mondta: a csaknem egy hónapja, ápolók körében indult "fekete pólós mozgalom" nem csak az egészségügyi dolgozók tarthatatlan helyzetére hívja fel a figyelmet, mivel a magyar munkavállalók többsége, mintegy egymillió ember dolgozik főállásban a létminimumnál kevesebb bérért, többen vállalhatatlan munkakörülmények mellett.

A rendezvényen szintén felszólalt Gulyás Bence, a netadó elleni tüntetés főszervezője, aki szerint május elseje, a munkások sikeres harcának ünnepe, az akaratról, az összefogásról és a kitartásról szól.