Megjelent: 1 éve

Elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek a Munka törvénykönyvének módosításait

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek szerint egy 2017 áprilisában már megakadályozott törvénymódosítást próbálnak még rosszabb változatban elfogadtatni a parlamenttel - írja az MTI.

images

images

A MOSZ és a Liga csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, "egyértelmű választ várunk a kormánytól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) arra a kérdésünkre, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerőpiaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás" - írják.

A parlamenthez Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselők benyújtott törvénymódosító indítvány elfogadása esetén három évre emelkedne a munkaidőkeret elszámolása, azaz a munkáltatóknak 3 éves időszakon belül kell elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal, és 250 óráról 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke.

A MOSZ és Liga szerint a javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése. A két szakszervezet szerint azonban a 3 év ebből a szempontból szinte beláthatatlanul, életszerűtlenül hosszú idő. A munkaidőkeret szabályozásának további extrém bonyolítása indokolatlanul átláthatatlanná, kaotikussá tenné a munkaidő-kezelést a munkavállalók számára, illetve potenciális viták, konfliktusok, növekvő adminisztrációs nehézségek forrása is lehet.

Úgy látják, a kollektív szerződés által megállapítható maximális munkaidőkeret jelenlegi feltételrendszere - technikai vagy munkaszervezési okok - is számos értelmezési nehézséget vet fel a gyakorlatban. A javaslat által bevezetni szándékozott új feltételrendszer - objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési ok - hasonlóan bizonytalan tartalmú, túl tág, és visszaélésekre teremthet alapot.

A 3 év irreálisan sok abból a szempontból is, hogy gyakran - különösen a potenciálisan érintett ágazatokban - a munkaviszonyok sem érik el ezt az időtartamot - teszik hozzá.

Azzal összhangban, hogy az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára emelnék, kikerülne a törvényből az a szabály, miszerint kollektív szerződés biztosíthat csak a törvényi "limittől" magasabb eltérést. (Az Mt. szerint a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, kollektív szerződésben ennél magasabb, de legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő köthető ki).

A közlemény szerint jelenleg kifejezetten munkáltatói érdek a kollektív szerződések megkötése mögött, hogy kizárólag így lehet a törvényi mértéknél magasabb mértékű rendkívüli munkavégzést elrendelni. Ha ez az érdek megszűnik, akkor sok hatályban lévő kollektív szerződés is veszélybe kerülhet - a kormányzati célokkal ellentétesen - csökkentve az amúgy is alacsony kollektív szerződéses lefedettséget. Végezetül, 400 óra rendkívüli munkavégzés éves szinten akár két és fél havi többlet-munkát is eredményezhet - írják.

A héten a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a fideszes egyéni törvénymódosító javaslatot, az ügyben Kordás László, a szakszervezet elnöke kezdeményezte a VKF soron kívüli összehívását. A MaSzSz szerint, ha az Országgyűlés elfogadná ezt a javaslatot, egyet jelentene azzal, hogy a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék a dolgozók jelentős részét túlmunkára, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknál pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez a MaSzSz szerint oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.

MTI
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Egyre nagyobb a szakadék a legjobb és az átlagos munkahelyek között

A Legjobb Munkahelyek Program kutatás rávilágít, hogy mi szükséges az erős munkavállalói elkötelezettséghez. Teljes cikk

Általános heti munkaidő

A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és... Teljes cikk

Munkaidő-beosztás

Az aktuális munkaidő-beosztást kötött munkarendek esetén a munkáltató határozza meg, és legalább egy hétre előre, a beosztás szerinti napi... Teljes cikk