Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 14 éve

Az év végén 260 ezren vannak munka nélkül

A folyó fizetési mérleg hiánya 2004-ben elérheti a 6,9 milliárd eurót, amely a GDP 8,8 százaléka. Jövőre nem számítunk jelentős javulásra a külső egyensúlyban - tudható meg az Ecostat decemberi előrejelzéséből.

Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet előrejelzése szerint a magyar gazdaság által idén létrehozott GDP - az első negyedévi 4,3, a második negyedévi 4,2, a harmadik negyedévi 3,7 százalékos emelkedés után - az utolsó negyedévben 3.9 százalékkal bővülhet. Az éves szinten 4 százalékosra várt GDP növekedés már kedvezőbb szerkezetben valósult meg. A fejlődést keresleti oldalról a külkereskedelem intenzív bővülése és a beruházások kedvező összetételű élénkülése alapozta meg. Az export növelését meghatározó feldolgozóipari fejlesztések dinamikája az időszak egészében erőteljes volt, az első kilenc hónapban 27 százalékkal fordítottak többet beruházásra, mint egy évvel korábban.

Továbbra is jelentős a lakásépítések és a gazdasági szolgáltatások növekedése és dinamikus fejlődés jellemezte a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló infrastrukturális beruházásokat is. A bruttó álleszköz-felhalmozás bővülési üteme az első háromnegyed évben kiemelkedően magas, 13,2 százalék volt. A gazdasági növekedés húzóerejét a kivitel intenzív bővülése biztosította. Az áruexport értéke az első kilenc hónapban euro alapon 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A 2004. évi gazdasági növekedést a belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás is élénkítette, dinamikája azonban a múlt évihez képest mérséklődött, növekedési üteme a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal elmaradt a termelés bővülésétől. A termelő ágazatok (ipar, építőipar, mezőgazdaság) mutatói egyenletesen javultak. A konjunktúra erősödésében az iparnak kitüntetett szerepe volt, fejlődési üteme azonban az első félévi 10 százalékról a harmadik negyedévben 6 százalékra mérséklődött, majd októberben 8,4 százalékra gyorsult. A mezőgazdasági termelés volumene ötödével magasabb lesz idén, mint volt tavaly, az ágazatban az előző két aszályos év után rekord mennyiségű gabonát takarítottak be.

Modellszámításaink szerint a magyar gazdaság 2005-ben - a termelőkapacitások bővülésével összhangban - növekedési pályán fog mozogni, a fejlődés ütemét azonban a lanyhuló kereslet mérsékli. Jövőre a bruttó hazai termék várhatóan 3,8 százalékkal emelkedik. A külpiaci kereslet némi lanyhulása ellenére azt várjuk, hogy az európai uniós csatlakozásnak köszönhetően jövőre is erőteljesen növekszik majd az export, és az ideitől némileg elmaradó ütemben az állóeszköz-felhalmozás.

Magyarországon az év során az államháztartási hiány alakulása hangsúlyos gazdasági tényező volt. 2004-ben az államháztartás pénzforgalmi szemléletű (GFS) hiánya várhatóan 1348 milliárd forint lesz, ami a GDP 6,5 százalékának felel meg. Az eredményszemléletű elszámolás szerint kalkulált hiány ennél kb. 1,3 százalékponttal alacsonyabb lehet. A jövő évi cél elérésében a legnagyobb kockázatot az áfa-bevételek, a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint a költségvetési szervek kiadásainak csökkentése jelentik. Prognózisunk szerint a 2005. évi deficit meghaladhatja az 1.100 milliárd forintot, a GDP arányos hiány GFS elszámolásban 4,9 százalék, míg ESA95 elszámolásban 5,0 százalék körül alakulhat.

A folyó fizetési mérleg hiánya idén az első félévben 3,3 milliárd euro volt, ami kismértékben magasabb, mint az egy évvel korábbi, hasonló időszakra számolt érték. A hiány növekedésében a jövedelmek és folyó transzferek alakulása játszott meghatározó szerepet, az áruk és szolgáltatások importjának exportnál nagyobb emelkedése szintén eredményrontó tényező volt. A második negyedévben jelent meg az EU-transzferek hatása a mérlegekben, a viszonzatlan folyó átutalások korábbi bevételi többlete a közösségi költségvetéshez történő magyar hozzájárulás következtében hiányba fordult át. 2004-ben a konjunktúra élénkülése a beruházások növekedését, valamint a nem pénzügyi vállalkozások eladósodottságának emelkedését eredményezte. A háztartások, valamint az államháztartás pénzügyi mérlege továbbra is kedvezőtlenül alakult. A külső források bevonása gyorsult, s várhatóan 2005-ben tovább bővül. A folyó fizetési mérleg hiánya 2004-ben elérheti a 6,9 milliárd eurót, amely a GDP 8,8 százaléka. Jövőre nem számítunk jelentős javulásra a külső egyensúlyban. Az Európai Unióban lassuló növekedési ütem miatt 2005-ben lassabb export-dinamika várható, míg a lakossági fogyasztás emelkedése növeli az importot. Jövőre várhatóan magasabb behozatali, mint kiviteli dinamika adódhat. 2005-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a fogyasztói kereslet miatt valamelyest nőhet, összességében 6,9 milliárd euróra emelkedhet a passzívum, ami a GDP 7,5 százaléka.

Az év során a hazai valuta nominális felértékelődésével párhuzamosan az MNB az irányadó kamatot fokozatosan, több lépésben csökkentette. A jegybanki óvatosságot egyrészt az állampapír-piaci hozamok vártnál lassúbb mérséklődése, másrészt a külföldi befektetők által birtokolt állampapírok átlagos futamidejének csökkenése indokolta. Az irányadó kamat az év végén 9,5 százalékra mérséklődött és további csökkentését várjuk, amely mértéke 2005. végéig a kedvező makrogazdasági folyamatok fennmaradása mellett minimálisan további 2,5-3 százalékpont lehet.

2004-ben az éves infláció várhatóan 6,8 százalék volt. Az olaj világpiaci árának emelkedése 2004 második felében számottevően nem befolyásolta az árindexet, a dollár gyengülése ellensúlyozta a költségek emelkedését, az idei trend ugyanakkor jövőre lecsapódhat az energiaárakban. Az elektromos energia illetve a lakossági földgáz drágulása mindenképpen meghatározó lesz a következő évi inflációs trendben. 2005-ben összességében folytatódó dezinflációra és 4,8 százalék körüli áremelkedés valószínű, de a hatósági körbe tartozó szolgáltatásoknál az inflációt meghaladó áremelkedés várható. 2005 decemberére 4,6-4,7 százalékos árindexet prognosztizálunk.

A háztartások fogyasztásában év egészére 3,4 százalékos bővüléssel számolunk. 2005-re pedig az ideihez közeli dinamikát prognosztizálunk.

2004 évben - a várt 6,8 százalékos infláció mellett - a nettó keresetek 7-7,5 százalékos növekedésével számolunk. A reálkereset idén stagnált - esetleg néhány tizedszázalékkal emelkedett. A lakosság egyéb jövedelmeinél szintén nem volt jelentős emelkedés.

A magyar lakosság gazdasági aktivitási szintje hosszabb ideje meglehetősen alacsony. A munkanélküliek száma 2004. végén mintegy 260 ezer fő, kissé magasabb, mint az előző évben. Jövőre hasonló mértékű lesz a munka nélkül lévők aránya, ami - európai uniós mértékkel mérve továbbra is alacsony - 6,1 százalék.
Follow hrportal_hu on Twitter