Az iskolába járás feltételéhez kötik az iskoláztatási támogatást

A szankció lehetősége ráirányította a figyelmet egy olyan súlyos problémára, melyet korábban sokan közönnyel szemléltek. Már a tanév első hónapjában is akadtak olyan diákok, akiknek összegyűlt a 10 illetve az 50 igazolatlan tanórája.

A Nemzeti Együttműködés Programjának megfelelően a kormány feltett szándéka a hátrányos helyzetű gyermekek tankötelezettség-teljesítésének előmozdítása és a szülői felelősség erősítése a gyermek fejlődése érdekében.

A tankötelezettség teljesítése ugyanakkor társadalmi érdek is. A szülőnek és az iskolának ezért közösen kell elérnie, hogy a gyermekek érdeklődésüknek, tehetségüknek és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő munkát találjanak, és a társadalom adófizető polgáraivá váljanak.

Az intézkedés legfontosabb célja a gyermek és a család segítése a tankötelezettség teljesítésében. Ezt szolgálja a 10. igazolatlan órát követő figyelmeztetés és a gondnok kirendelése és a későbbi ellenőrzés is.

A kormány azon családok esetében, ahol a szülők tankötelezettségből fakadó feladataikat nem teljesítik, 2010. augusztus 30-ai hatállyal megteremtette az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének lehetőségét.

Ha a gyermek nem teljesíti tankötelezettségét és összegyűlik 10 igazolatlan órája, a jegyzői gyámhatóság első lépésként - az iskola jelzése nyomán - figyelmezteti a szülőt arra, hogy a tankötelezettség további nem teljesítése a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás felfüggesztését vonhatja maga után.

Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája összegyűlik, a jegyzői gyámhatóság - az iskola jelzése alapján - felfüggeszti az iskoláztatási támogatást. A jegyzői gyámhatóságnak e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével jár.

A megalapozott döntés érdekében a jegyzői gyámhatóság tárgyalást tart, amelyre meghívja a felfüggesztéssel érintett összes személyt, szerv képviselőjét, így a szülőt, a 14 évesnél idősebb gyermeket, a gyermekjóléti szolgálatot, a családgondozót, a közoktatási intézmény igazgatóját és szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagját (védőnőt stb.).

A tárgyalást megelőzően a gyermekjóléti szolgálatnak már fel kell keresnie a családot és - a közoktatási intézmény igazgatójának írásbeli véleményét kikérve - fel kell tárnia a tankötelezettség nem teljesítésének okait, javaslatot kell tennie a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására, valamint el kell készítenie a felfüggesztett iskoláztatási támogatás felhasználására vonatkozó pénzfelhasználási tervet. A jegyzői gyámhatóság mindezek figyelembevételével dönt az iskoláztatatási támogatás felfüggesztéséről.

Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése határozatlan időre történik. Legalább háromhavonként (3 tanítási hónapot magában foglaló időszakonként) azonban a jegyzői gyámhatóságnak felül kell vizsgálnia, hogy továbbra is indokolt-e a felfüggesztés, azaz a gyermek helyzete rendeződött-e, teljesíti-e tankötelezettségét. A jegyzői gyámhatóság csak akkor szüntetheti meg a felfüggesztést, ha a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek a tankötelezettségét teljesítette.

Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének ideje alatt a Magyar Államkincstár a támogatást nem a szülőknek, hanem a települési önkormányzat részére nyitott családtámogatási folyószámlára utalja át.

A felfüggesztés megszűntetésekor az összegyűlt iskoláztatási támogatást - az eseti gondnok közreműködésével - természetben kapja meg a gyermek, a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek esetében a felfüggesztés időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetben kell nyújtani.

Változások a családi pótlék esetében

A családi pótlék kétféle támogatás, a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás összefoglaló elnevezése. A nevelési ellátás azon gyermekek után jár, akik még nem tankötelesek, a tankötelessé válás évének október 31-éig. Nevelési ellátás jár továbbá azon nagykorú, tartósan beteg, súlyos fogyatékossággal élő személynek, aki közoktatási intézményben már nem folytat tanulmányokat.

A sajtóközlemény szerint az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermekre tekintettel jár, valamint a tankötelezettség megszűnését követően arra a személyre tekintettel is, aki közoktatási intézményben folytat tanulmányokat. Utóbbi esetben annak a tanévnek a végéig jár az iskoláztatási támogatás, amelyben a tanuló a 20. életévét, sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásra nem jogosult tanuló esetében a 23. életévét betölti. A módosítás a családi pótlék összegét nem érinti.