Bevándorlási papírok a szemétben

Egy fővárosi kerület kommunális hulladékának szúrópróba szerű átvizsgálása során még mindig az látszik, hogy egyáltalán nem figyelünk oda a megfelelő papíralapú adatkezelésre és iratmegsemmisítésre - derül ki egy friss kutatásból.

A Fellowes Védje adatait! kampánya keretében egy belvárosi kerület megközelítően egy napi fuvarnyi hulladékát vizsgálta meg a Szinapszis kutatócég.

Két évvel ezelőtt egy hulladéktelepen átvizsgált hulladék 23 százaléka tartalmazott olyan bizalmas adatot, amivel vissza lehetett volna élni. A helyzet azóta sem javult jelentősen, bár az összehasonlítás az átvizsgált mennyiségek és a hulladék jellegének különbözősége miatt nehéz, mégis megállapítható, hogy idén is 20 százalék körüli annak a kidobott papírhulladéknak az aránya, ami megsemmisítés nélkül potenciális veszélyforrás arra nézve, akinek az adatait tartalmazza - derül ki a portálunknak eljuttatott sajtóanyagból.

A friss kutatásból kiderül tehát, hogy még mindig nem tekintjük a megsemmisítés nélkül kidobott iratainkat igazi veszély forrásának. A 37 kg bizalmas adatnak minősülő irat között cégek üzleti terveit, ajánlattételeket, névjegykártyákat, szerződéseket, adópapírokat, számlákat találtak meg. Csak az állami szektorból 11 darab bizalmas adatnak minősülő iratra leltek rá, amelyeknek a felhasználásával komolyabb bűncselekményeket is el lehetne követni.

A hulladékból előkerült legizgalmasabb iratok között szerepelt egy tartózkodási engedély igénylése, amelyből olyan érzékeny információk is kiderültek, mint például, hogy volt-e bűncselekmény áldozata az adott személy, illetve milyen egészségügyi problémákkal küzd. Előkerült olyan adathalmaz, amelyből egy család személyes története, illetve anyagi helyzete rajzolódott ki. Kiderült, hogy mikor hunyt el a férj, illetve milyen számlákat, mikor fizettek be, milyen mértékű tartozásuk van.

Egy hotel pénzügyi hátterére szintén fény derült, ugyanis az elmúlt évek kasszaátadási információt találták meg a kutatók, de a vendégkönyv is megsemmisítés nélkül került a kukába, ahol a nevek mellett a személyigazolvány számok is szerepeltek.

Ugyanilyen értékes adatnak minősül az a követségi értesítő levél, amelyben egy nagykövetségi tanácsos igazolványainak és tartózkodási helyének meghosszabbítását kérik. Ebből a kérelmező diplomata fizetése és az aktuális egyenlege is megállapítható.

Egy önkéntes nyugdíjpénztári tagsági okirat is előkerült, ebből a pénztári tag személyes adatain kívül a munkahelye, az adószáma, sőt még az általa megadott kedvezményezettek adatai is kiderültek. Ezeknek az adatoknak a birtokában nagyon könnyen eljárhatunk szinte bármilyen ügy intézésében az illető nevében.


A szakemberek azt mondják, a megelőzésnek van egy nagyon egyszerű módja: semmisítsünk meg minden olyan dokumentumot, amelyet nem szívesen látnánk idegen kézben.

  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Gulyás Gergely: heteken belül megkapják 150 ezer forintos juttatásukat a pedagógusok

Heteken belül elutalják a tanároknak azt a 150 ezer forintos juttatást, amiről az e heti kormányülésen született döntés - közölte a csütörtöki... Teljes cikk

Ennyi személyi kölcsönre elég a magyar átlagfizetés

Egy friss számítás szerint az átlagkereset mellett akár egy 15 millió forintos személyi kölcsön törlesztése is vállalható lehet, de csak... Teljes cikk

Kutatás: ezek a leggazdagabb és a legszegényebb európai országok

A leggazdagabb és a legszegényebb országok közötti különbség Európán belül több mint hússzoros, az EU-n belül pedig több mint tízszeres. Teljes cikk