Bevándorlók segíthetnek fenntartani a magyar gazdaságot
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz Európai Unió lakosságának mintegy 6,5 százaléka külföldi származású. Az uniós polgárok 20 százalékát aggasztja a bevándorlás. Az EU-ban már formálódik a közös bevándorláspolitika, a magyar kormánynak viszont nincs migrációs stratégiája, pedig a társadalom elöregedéséből fakadó gazdasági problémákat az aktív munkaerő beáramlása ellensúlyozhatná - derült ki egy szakmai rendezvényen.
A magyar lakosság egyharmada elutasító a külföldiek letelepedésével szemben, míg 10 százalákuk általánosságban támogatja a migrációt - ismertette a TÁRKI felmérésének eredményét Szalai Boglárka kutató asszisztens a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének napokban tartott szakmai rendezvényén.
A felmérésből kiderül, hogy a magyarok és a külföldiek között nagy feszültséget tapasztalók között az idegenellenesség szempontjából meghatározó az életkor és a lakhely, így a legfiatalabb korosztályban legnagyobb az elutasítók aránya, míg a városi lakosság - különösen Budapesten - jellemzően befogadó.
Mintegy 32 millió bevándorló él az EU-ban, ami a lakosság 6,5 százalékát teszi ki. Magyarországon ezzel szemben a külföldön születettek aránya kevesebb, mint 4 százalék. Gyulai Gábor a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője szerint ennek egyik oka, hogy "Magyarországnak nincs kiforrott bevándorláspolitikája, a mindenkori kormányok úgy tekintenek a migráció kérdésére, mint egy spontán jelenségre, amit nem lehet teljesen megakadályozni, de minél inkább vissza kell szorítani, vagy csak bizonyos preferált csoportok számára engedélyezni, szigorú feltételek mellett." - Ez a hozzáállás hosszú távon tarthatatlan, mivel Magyarországé az egyik leginkább fogyó népesség és elöregedő társadalom Európában, az országnak külföldieket kell befogadni ahhoz, hogy a gazdaság és a nagy ellátórendszerek működni tudjanak - tette hozzá a szakember.
Az előadással egyidőben a helyszínen Fleck Gábor, a BGF Külkereskedelmi Karának kutató-oktatója és a BGF KKK "Talentum" műhely hallgatóinak fotókiállítását is megtekinthették az érdeklődők. A képek részben elvándorlásra ösztönző élethelyzetek bemutatásával, részben a helyben maradást erősítő kötődések vizuális megjelenítésével igyekeztek felhívni a hallgatók figyelmét e társadalmi jelenségre és érzékenyebbé tenni őket a migránsok élethelyzete iránt.
Az Európai Unió kiemelt célkitűzései közé tartozik a közös migrációs politika létrehozása, melynek három fő iránya: a legális bevándorlás feltételrendszerének kidolgozása, az illegális bevándorlás visszaszorítása, valamint az egységes menekültpolitika.
A legális migráció keretein belül különböző bevándorló kategóriákat különböztet meg az EU, így például a magasan képzettek bevándorlásának ösztönzésére - az USA zöld kártya mintájára - létrehozták az ún. kék kártya rendszert, de külön szabályok vonatkoznak a diákok, kutatók, szezonális munkások, stb. letelepedésére is.
Fontos eleme az EU formálódó migrációs politikájának az illegális bevándorlás visszaszorítása is. Ezen intézkedések részben a munkaadókat célozzák, akik illegális bevándorlókat foglalkoztatnak, de ide tartozik az emberkereskedelem elleni harc is. Emellett szükséges egy humánus, de hatékony visszatelepítési politika kialakítása is - olvasható a lapunknak eljuttatott sajtóanyagban
A felmérésből kiderül, hogy a magyarok és a külföldiek között nagy feszültséget tapasztalók között az idegenellenesség szempontjából meghatározó az életkor és a lakhely, így a legfiatalabb korosztályban legnagyobb az elutasítók aránya, míg a városi lakosság - különösen Budapesten - jellemzően befogadó.
Mintegy 32 millió bevándorló él az EU-ban, ami a lakosság 6,5 százalékát teszi ki. Magyarországon ezzel szemben a külföldön születettek aránya kevesebb, mint 4 százalék. Gyulai Gábor a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője szerint ennek egyik oka, hogy "Magyarországnak nincs kiforrott bevándorláspolitikája, a mindenkori kormányok úgy tekintenek a migráció kérdésére, mint egy spontán jelenségre, amit nem lehet teljesen megakadályozni, de minél inkább vissza kell szorítani, vagy csak bizonyos preferált csoportok számára engedélyezni, szigorú feltételek mellett." - Ez a hozzáállás hosszú távon tarthatatlan, mivel Magyarországé az egyik leginkább fogyó népesség és elöregedő társadalom Európában, az országnak külföldieket kell befogadni ahhoz, hogy a gazdaság és a nagy ellátórendszerek működni tudjanak - tette hozzá a szakember.
Az előadással egyidőben a helyszínen Fleck Gábor, a BGF Külkereskedelmi Karának kutató-oktatója és a BGF KKK "Talentum" műhely hallgatóinak fotókiállítását is megtekinthették az érdeklődők. A képek részben elvándorlásra ösztönző élethelyzetek bemutatásával, részben a helyben maradást erősítő kötődések vizuális megjelenítésével igyekeztek felhívni a hallgatók figyelmét e társadalmi jelenségre és érzékenyebbé tenni őket a migránsok élethelyzete iránt.
Az EU harmonizációs törekvései a migráció területén
Az Európai Unió kiemelt célkitűzései közé tartozik a közös migrációs politika létrehozása, melynek három fő iránya: a legális bevándorlás feltételrendszerének kidolgozása, az illegális bevándorlás visszaszorítása, valamint az egységes menekültpolitika.
A legális migráció keretein belül különböző bevándorló kategóriákat különböztet meg az EU, így például a magasan képzettek bevándorlásának ösztönzésére - az USA zöld kártya mintájára - létrehozták az ún. kék kártya rendszert, de külön szabályok vonatkoznak a diákok, kutatók, szezonális munkások, stb. letelepedésére is.
Fontos eleme az EU formálódó migrációs politikájának az illegális bevándorlás visszaszorítása is. Ezen intézkedések részben a munkaadókat célozzák, akik illegális bevándorlókat foglalkoztatnak, de ide tartozik az emberkereskedelem elleni harc is. Emellett szükséges egy humánus, de hatékony visszatelepítési politika kialakítása is - olvasható a lapunknak eljuttatott sajtóanyagban
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?