Biztonságba helyezi, vagy ellopja a nyugdíjat a kormány?

"Biztonságba helyeztük minden magyar ember nyugdíját" - mondta Orbán hétfőn a parlamentben az MSZP-s Simon Gábor kérdésére adott válaszában. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kormány ráteszi a kezét a magánnyugdíjpénztár-tagok megtakarított pénzére, tulajdonára. Szerinte tanulságos, hogy miként jutott el a kormányoldal a "14 hónapra felfüggesztjük az átutalástól" addig, hogy "megszüntetjük a magánnyugdíjpénztárakat". "Önök most elveszik, és saját célra használják fel hárommillió ember megtakarítását" - mondta, hangsúlyozva, hogy nem kevesebb mint háromezer milliárd forintról van szó.

Simon Gábor véleménye szerint a kormány szándéka jogilag aggályos, ellentétes az európai uniós alapelvekkel, és az emberi méltóságot is sérti. Ez nem szabad választás, hanem "nyílt zsarolás, cinikus maffiamódszer" - értékelte a politikus.

"Kik lesznek a következők, akiket kizárnak a nyugdíjrendszerből? Igaz-e az a hír, hogy mérlegelik az állampolgárok tulajdonát képező hosszú távú befektetések zárolását?" - kérdezte.

Orbán Viktor válaszában kifejtette: átlagosan több mint százezer forintot vesztettek azok, "akiket a nyugdíjpénztárakba bekényszerítettek". Ez a szocialista trükk ráadásul - folytatta - több mint ezermilliárd forint veszteséget okozott a költségvetésnek, azaz mintegy százezer forintot vett el minden ma élő magyar állampolgártól.

A kötelező MSZP-pénztár lényege, hogy az adófizetők pénzét privatizálták MSZP-holdudvarhoz tartozó pénzemberek és pénzügyi körök számára; vagyis a magyarok nyugdíjának fedezetét magánbefektetők kezére játszották át, s ezzel a trükkel az egész nyugdíjrendszert a szakadék szélére sodorták - mondta Orbán Viktor, aki szerint "a jó hír, hogy ezeknek a szocialista trükköknek most véget vetettünk".

Nyugdíjmentő intézkedéseket hoztak, rövid és hosszú távon is biztonságba helyezték mindenki nyugdíját - jelentette ki, hozzátéve, hogy a jövőben a nyugdíjbefizetéseket csak nyugdíjra lehet fordítani, az új, "védett nyugdíjrendszer" pedig garantálja a nyugdíjak értékállóságát. Leszögezte: visszaadják a biztonságot, a kiszámíthatóságot, a döntés szabadságát és az emberek pénzét.

Simon Gábor viszonválaszában úgy fogalmazott, "azért, mert ön mondja ezeket az állításokat, attól ezek még nem igazak". Közölte, ez a vita nem kettejüké, mert a kormányfőnek mindazokkal szembe kell majd néznie, akik hozzásegítették őket "ezekhez az aránytalan hatalmi pozíciókhoz".

Orbán Viktor úgy reagált: Magyarország másodszor néz szembe azzal, hogy a "szocialisták mindent kitalicskáztak, amit tudtak", ugyanis 1990-ben nulla forinttal adták át a nyugdíjkasszát, 1997-ben pedig újabb kísérletet tettek rá. Leszögezte, hogy ez a szégyenteljes múlt, amit az emberek meg akarnak változtatni.

Orbán Viktornak a hétfői ülésnapon mindenképpen válaszolnia kellett Simon Gábor azonnali kérdésére, amit az MSZP-s politikus már a november 8-ai ülésen feltett volna. A házszabály szerint a kérdés címzettjének három egymást követő alkalommal - halaszthatatlan közfeladat esetén - lehetősége van mást kijelölni a válaszadásra, azonban ha a kérdező egyszer sem fogadja el a kijelölt válaszadót, akkor negyedik alkalommal a kérdés eredeti címzettjének már mindenképpen személyesen kell válaszolnia.

Cséfalvay: elkezdődhet az állami nyugdíjpillér átalakítása

Az Országgyűlés előtt lévő nyugdíjtörvények elfogadásával megkezdődhet az állami nyugdíjpillér átalakítása - mondta hétfői parlamenti expozéjában Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot indokolva az államtitkár kifejtette: az alapvetően elhibázott 1998-as nyugdíjreform miatt oly mértékben nőtt meg az állami nyugdíjkassza hiánya, hogy azt a kormánynak már nem állt módjában kezelni.

Hozzátette: az állami nyugdíjalap 900 milliárd forintos hiánnyal zárná a következő évet, ami megengedhetetlen, ráadásul a konvergenciaprogramot is veszélyeztetné. Így sürgető, strukturális változásokat magukban foglaló döntéseket kellett és kell hozni az Országgyűlésnek - mondta Cséfalvay Zoltán, megjegyezve, hogy a Ház előtt fekvő javaslattal orvosolhatók a vegyes nyugdíjrendszer problémái, és elkezdődhet az állami nyugdíjpillér valódi átalakítása.

Fidesz: mindenki jól jár a változtatásokkal

A Fidesz szerint mindenki, vagyis a mai nyugdíjasok, illetve az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők is jól járnak a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosításokkal - mondta Selmeczi Gabriella a párt vezérszónoka, a javaslat hétfő esti általános parlamenti vitájában.

A nyugdíjvédelmi megbízott szerint az új nyugdíjrendszerben a jelenlegi nyugdíjasok azért járnak jól, mert az állami nyugdíjkassza biztonságba kerül azáltal, hogy a jövőben abból már nem hasíthatnak ki évről-évre nagyobb összegeket a magánnyugdíjpénztárak számára.

Kiemelte: a "biztonságot nyújtó állami nyugdíjrendszerbe" visszalépő korábbi magánnyugdíj-pénztári tagok pedig semmilyen kár sem éri, mivel a törvénymódosítások egyebek mellett továbbra is lehetőséget biztosítanak az egyéni számlavezetésre az állami nyugdíjrendszerben.

Selmeczi Gabriella aláhúzta továbbá, hogy a korábban 14 hónapra átirányított magánnyugdíj-pénztári befizetéseket jóváírják az állami nyugdíjrendszerbe átlépőknek, így ők később erre az időre teljes öregségi nyugdíjat kapnak.

Jobbik: a kormány nem nyúlja le a pénztártagok megtakarításait

A Jobbik szerint nem igazak azok az állítások, amelyek szerint a kormány "lenyúlná" a magánnyugdíj-pénztári tagok megtakarításait, mivel a kötelező magánnyugdíjpénztárak esetében nem is lehet valódi megtakarításokról beszélni - mondta Hegedűs Tamás, a párt vezérszónoka hétfő este a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosítások általános parlamenti vitájában.

Az ellenzéki politikus szerint a kötelező magánnyugdíjpénztárak esetében nem másról van szó, mint a munkavállalóktól "így is, úgy is" levont nyugdíjjárulék "eltérítéséről".

Hegedűs Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártja szerint a kormány nem valós választási lehetőség elé állítja az embereket, hanem "nyilvánvaló fenyegetést" mutat azzal is, hogy nem az állami nyugdíjrendszerbe való átlépésről, hanem a magánpénztáraknál maradásról kell határozni.

LMP: nincs rá garancia, hogy nem "lopják el" a megtakarításokat

Az LMP szerint nincsenek biztosítékok a magánnyugdíj-pénztári törvényben és több módosító indítványt is benyújtanak; a párt a többi között egyéni számlavezetést szeretne.

Vágó Gábor, a párt vezérszónoka az általános vitában azt mondta, a törvény benyújtásával "újabb mérföldkőhöz érkeztek a jogállamiság lerombolásának útján". Úgy vélte, ha valakiktől meg kell menteni a nyugdíjakat, akkor azok a kormány tagjai.

A képviselő hangsúlyozta, nem lehet szabad választásról beszélni, egyszerűen kivezetik a rendszerből a második pillért. "Miért kell a porhintés?" - tette fel a kérdést hozzátéve, mindenki tudja, hogy államosítani akarják a magánnyugdíj-pénztári rendszert.

Azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatban nincs semmilyen garancia arra, hogy "nem lopják el" a megtakarításokat. A törvény részletei kidolgozatlanok, nincs hatástanulmány sem, nincsenek válaszok azokra a kérdésekre, hogy hogyan tervezik a vagyon átvételét, vagy mi lesz az emberek pénzével. Vágó Gábor szerint ez azért van, mert improvizáltak, csak a felelőtlen pénzosztás következményeit akarják orvosolni.

Jobbik: 2016-ig kimászhat az ország az adósságspirálból

Pősze Lajos (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy azzal a pénzzel, ami a magánnyugdíj-pénztárakból az államkasszába kerül 2016-ra az ország kikerülhet az adósságcsapdából, 55 százalék lehet a GDP-arányos adósságállomány és 700 milliárd forintra le lehetne vinni az éves kamattörlesztést.

Úgy vélte, ha az ország nem kap gyorsan 2 ezer milliárd forint friss pénzt, akkor még jobban beleesnek az adósságcsapdába, ezért gyorsan kell lépni.

Párttársa, Vollner János azt hangsúlyozta, hogy nem hiba, hanem bűn lenne a felhalmozódott vagyont folyó kiadásokra költeni függetlenül attól, hogy az a vagyon hogyan halmozódott fel. Arra kérte a kormányt, hogy építsenek ki egy tőkefedezeti rendszert és stratégiai befektetésekre szeretnék ösztönözni a kormányt.

A felszólalást követően az általános vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta, majd a parlament szavazással részletes vitára bocsátotta a javaslatot.