Brüsszeli újítás - eljárt az idő a 8 órás munka felett

A luxemburgi uniós bíróság, illetve az Európai Unió Bizottsága a napokban kezdte megtárgyalni azt a komplex munkaidő-szabályozást, melynek keretében várhatóan sokkal flexibilisebb munkaidő-rendszert vezetnek be egy év múlva.

A tárgyalásokra a csatlakozó államok munkaidő beosztása, illetve a jelenlegi -és főképp a luxemburgi bíróság döntése kapcsán bizonyos szabadságjogokkal rendelkező- tagállamok munkarendjének egyeztetése miatt volt szükség. Az eddigi rendszabályozás szerint egyes régebbi tagállamok, mint Nagy-Brittannia, Ciprus és Málta mentesültek a 48 órás maximalizált munkahét körülbelüli betartása alól a luxemburgi döntés nyomán. Ennek köszönhető, hogy minden hatodik brit ennél többet, míg minden harmadik brit jóval kevesebbet dolgozik a 48 óra helyett heti viszonylatban. A munkaidő uniós szabályozásának hiánya jól mutatkozik az országok közötti nagyarányú eltérésekben: példának okáért míg nálunk 40 órás a munkahét, addig Franciaországban 35 órás, de vannak ennél nagyobb eltérések is.

A munkaidő flexibilisebb körülhatárolása mellett az Unió elsődleges rendszabályozási kérdésköre lesz a készenléti ügyelet. Míg a jelenlegi gyakorlat szerint az ügyeleti rendszerben dolgozók teljes munkaidejébe beletartozott az ügyelet, tehát a készenlét ideje is, addig a tervezett módosítások szerint ez már hivatalosan nem a munkaidő része lenne, hanem arról a munkaadónak és a munkavállalónak közös megegyezés nyomán kéne rendelkeznie. Ez a változtatás várhatóan nagy visszhangot fog kiváltani a sürgősségi ellátásban és az egészségügyben, hiszen egyes esetekben sértheti a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit.

További fő változtatásként jöhet szóba annak a jelenlegi gyakorlatnak a megreformálása, mely szerint négy hónapos intervallumra kell kiszámítani a 48 órás munkahetet. A módosítási tervezet szerint ezt a négy hónapot a későbbiekben egy évre húznák ki, tehát egy évre előre kéne munkáltatói tervezetet készíteni. Ez a változtatás a szakszervezetek szerint a szezonális munkakörökben dolgozókat súlytaná a leginkább, hiszen a főidőszakban az egész évre leosztott munkát kéne ledolgozniuk.
A szakszervezetek véleménye szerint a jelenlegi munkaidő-rendszerhez nem szabadna hozzányúlni, mivel bárminemű módosítás a munkaadói vagy a munkáltatói oldal jogainak csorbítását vonhatja maga után.

Brüsszel javaslata várhatóan kemény visszhangra talál majd, mivel a jelenlegi tervezetet már nem csupán a szakszervezetek, de az Európai Parlament baloldala is keményen bírálja.


A NOL jelentése nyomán