Diszkriminál a felsőfokú szakképzés?

Megbukott az egyenlő bánásmód elvét súlyosan sértő felsőfokú szakképzés rendszere. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha költségtérítést kérnek felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatóktól - áll a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének kiadványában.

2008-ban a 12 500 államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésre nem jelentkeztek elegen (csak 4975 fő), így arra gyakorlatilag korlátlan a pótjelentkezés. Azonban érdemes óvni a tanulókat a meggondolatlan pótjelentkezéstől, sokan ugyanis nincsenek tisztában milyen jelentéssel bír e képzési típus. A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokúnak elnevezett szakképesítést ad.

Sok jelentkező nem tudja, hogy a felsőoktatás keretében folyó "felsőfokú szakképzéseket" a középfokú oktatás szintjébe sorolják, a bizonyítvány nem biztosít felsőfokú végzettségi szintet.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete úgy véli, hogy az úgynevezett felsőfokú szakképzés jelenlegi rendszere sérti az egyenlő bánásmód elvét, ezáltal az Alkotmány 70/A paragrafusát, amikor a hallgatói jogviszonyban OKJ szakképesítésre felvett fiatalokat hátrányosan megkülönbözteti a szakközépiskolák szakképzési évfolyamain tanuló társaiktól. Erre példaként azt hozza az egyesület, amikor a felsőoktatási intézmény megállapodást köt szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására, akkor a tanulói jogviszonyban levő fiatalok e csoportja számára az első szakképesítés megszerzése ingyenes, nem lehet őket átsorolni a költségtérítéses képzésbe.
A hallgatói jogviszonyban levő fiatal után nem jár a családi pótlék, sem az árvaellátás, nem jár az ingyenes tankönyvellátás, a közoktatási diákigazolvány térítési díja jóval magasabb, mint a hallgatói diákigazolványé, stb.

A tanulói jogviszonyban szerzett szakmai bizonyítvány 30 többletpontot ér, ami növeli a továbbtanulási esélyeket, és a kreditbeszámítás következtében a tanult tantárgyak egy részét nem kell újból felvenni a tanulóknak.

A tanulói jogviszonyban szerzett felsőfokú szakképesítés nem korlátozza az állam által finanszírozott főiskolai, egyetemi évek számát, amíg a hallgatói jogviszonyban tanulók a felsőfokú szakképzésben eltöltött ideje beszámít az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási időbe (tizenkét félév letelte után csak a költségtérítéses képzésbe folytathatják tanulmányaikat a hallgatók).

A felsőoktatásról szóló törvény 104. § (1) bekezdése szerint a miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai közé tartozik a felsőoktatásban folyó felsőfokú szakképzés rendszeres, de legalább háromévenként történő értékelése.

Az MSZOE közérdekű bejelentéssel fordul az OKM felé, hogy szüntesse meg a felsőfokú szakképzésbe hallgatói jogviszonykeretében részt vevő fiatalok hátrányos megkülönböztetését a szakközépiskolában tanulói jogviszonyban tanuló diákokkal szemben, különös tekintettel az első szakképesítés ingyenességére, a költségtérítéses képzés megszűntetésére.

További információ a www.iskolaszek.hu weblapon

OS