Döntöttek: havonta számolják el a pedagógusok túlóráját

Az Országgyűlés 307 igen szavazattal, 42 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el hétfőn Michl József (KDNP), Sági István és Kucsák László (Fidesz) képviselők önálló indítványát. A közoktatási törvény módosításáról szóló javaslat az oktatásért felelős államtitkárság egyetértésével és támogatásával született meg - írták.

Az államtitkárság közleményében felidézte, hogy az MSZP-kormány 2006-ban vezette be a pedagógus-többletmunka elszámolásának kéthavi időkeretét, ez jogszabályban rögzítette, hogy a munkaidőn belül végzett tanításért csak az időkereten felül teljesített többlettanításért kaphatnak óradíjat a tanárok. Mindez plusz adminisztrációs feladatokat is jelentett több tízezer pedagógusnak, hiszen a legtöbb közoktatási intézményben önálló táblázatban kellett tételesen elszámolni havonta az amúgy is nyilvántartott tanórákkal. Ez a fölösleges adminisztrációs terheken túl azzal járt, hogy a túlmunkáért járó bért csak két- vagy ennél is több havi várakozás után kapták meg a tanárok és a tanítók. Az új módosítás révén megszűnnek a pedagógustársadalom által méltán sérelmezett szabályozások: csökkennek az adminisztrációs terhek, és hamarabb juthatnak hozzá a túlmunkáért jogosan járó bérükhöz.

PSZ: óriási bizonytalanságot hozott az elmúlt egy év, nem kizárt a sztrájk

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nyugalom helyett óriási bizonytalanságot hozott az elmúlt egy év a közoktatásban. Galló Istvánné, az érdekvédelmi szervezet elnöke csütörtöki, budapesti tanévzáró sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére válaszolva nem zárta ki, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat hátrányosan érintő döntések születnek.

A szakszervezeti vezető azt mondta, hogy a közoktatásban az érdekegyeztetés nem működik, nincs párbeszéd az államtitkárság és a szakszervezet között, amit nagyon fájlalnak. Mint hozzátette, a közoktatás átalakításában sem a szakmával, sem a szakszervezetekkel, sem a pedagógusokkal nem sikerült konszenzust teremteni, a mérleg negatív. Megfogalmazása szerint keserves, rossz szájízű volt a tanév. Galló Istvánné nem zárta, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat hátrányosan érintő döntések születnek. Ugyanakkor kiemelte, hogy az érdekérvényesítésnek ezt az eszközét csak legvégső esetben szabad igénybe venni.

Az érdekvédő azt mondta, nem látják a közoktatási törvény koncepciója egyéves előkészítésének eredményeit. Kifogásaikat ismertetve kiemelte: nem tudni, hogy a Széll Kálmán-terv a közoktatásra milyen hatással lesz, s valószínűleg nem járnak messze az igazságtól azzal a feltételezéssel, hogy a közoktatásból további forrásokat vonnak majd ki. A szakszervezeti vezető arról az elképzelésről, amely szerint a pedagógusoknak heti 32 órát kötelezően az oktatási intézményben kellene eltölteniük, azt mondta: az a munkaterhek növelését jelenti, s a többletmunkáért ellenszolgáltatást nem kellene fizetni.

A PSZ elnöke szerint a bizonytalanságot fokozza a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló kormánypárti javaslat, amelynek értelmében év közben is át lehetne közoktatási intézményeket szervezni. A közoktatási törvény ezt jelenleg nem engedi meg - közölte, hozzátéve: nem látni, a szakképzés átalakítását hogyan tervezik, s csak sejteni lehet, mi a szándék az alapítványi és magániskolákkal. Galló Istvánné jelezte: a pedagógus-életpályamodell legutóbbi változatát nem tudják támogatni, az szerintük nem más, mint pedagógus-bértáblarendszer, a bejutáshoz pedig különböző minősítéseken kellene átesni. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervek szerint egy bizottság vizsgálná a pedagógusok erkölcsi magatartását. Attól is tart, hogy a bevezetéshez szükséges mintegy 100 milliárdos többletköltséget a rendszernek kellene kitermelnie, a többi között pedagógusok elbocsátásával. Mintegy 30-40 ezren veszíthetik el állásukat - jegyezte meg.

Súlyos problémának nevezte az iskolák egyházaknak való átadását is. Információik szerint 88 intézményt adtak, illetve adnak át valamelyik egyháznak. Felidézte, hogy a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mert azt gondolják, hogy a tanulók semleges világnézeti oktatáshoz való joga sérül, de a testülettől eddig nem kaptak választ. A szakszervezeti vezető szólt arról is, hogy az intézmények átszervezése, összevonása általában gazdasági hasznot nem hoz, a tanulólétszám fogyása sem indokolja ezt a lépést, az önkormányzatok szerinte feltehetőleg a vagyonukat szeretnék átmenteni. Galló Istvánné hozzátette: semmilyen hatástanulmány, háttérszámítás nem áll rendelkezésre arról, mibe kerül az intézmények állami kézbe adása.