Egy diploma nem elég! - népszerű a mesterképzés és a külföldi továbbtanulás

A lapunknak eljuttatott felmérés szerint az első diploma megszerzése után a legtöbben (41,9 százalék) a mesterképzésre lépnének tovább. A szakemberek szerint ez az arány nem is annyira meglepő, hiszen korábban a hallgatók döntő többsége négy- öt- vagy hatéves képzésben vett részt.

Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki szakok hallgatói körében. A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont - mint a jogi és szociális, vagy az orvos- és egészségtudományi - ez az arány jóval kisebb.

A felmérés szerint a felsőfokú továbbképzést 21,7 százalék és a doktori képzést 17, 3 százalék választaná. Majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd.

A doktori képzés - a felsőoktatás legmagasabb szintje - különösen a természettudományi, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint a művészeti területek hallgatói között népszerű. Legkevésbé a pedagógiai, informatikai és művészetközvetítői szakokon tanulók választják ezt a képzésfajtát.

A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a diploma utáni szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi, katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.

Amikor a diploma megszerzése utáni szakmai specializációra, továbbképzésre kérdeztek rá a szakemberek, azt tapasztalták, hogy a bölcsészet- és természettudományi képzést végzők, e pályákra készülők érzik leginkább szükségesnek a sokrétű továbbtanulást.

Akik a leginkább külföldre mennének

A felsőfokú tanulmányok kiegészítésére vonatkozó képzési tervek között a külföldi továbbtanulás nagyon népszerű. A közel nyolcezer válaszadó több mint egyharmada (34,8 százalék) egészítené ki tudását más országban, akár csak egy-két szemeszter idejére. Feltűnően magas a külföldi tanulmányokat tervezők aránya a művészképzésben, ugyancsak átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági és művészetközvetítői képzések hallgatóinál is. Legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói tanulnának más országban.

A vizsgálat során megkérdezett hallgatók az alapképzésen, osztatlan képzésen, illetve a régi rendszerű egyetemi/főiskolai képzéseken tanulók közül kerültek ki. A felsőoktatási hallgatók körében általánosan jellemző, hogy szándékaik szerint képzésük nem fejeződik be a végzettség megszerzésével, hanem akár párhuzamos, akár folytatólagos képzésben a diplomaszerzés után is a felsőoktatásban maradnának. A felsőoktatás tehát nem feltétlenül egy lineáris tanulmányi utat jelent, hanem horizontálisan is kiszélesedik, az egyéni preferenciák szerint - áll a kutatásban.