Egy diploma nem elég! - népszerű a mesterképzés és a külföldi továbbtanulás
A felsőoktatásban tanulók többsége nem tervezi, hogy az első diploma megszerzése után abbahagyja a tanulást, a hallgatók legnagyobb része mesterképzésen szeretné folytatni tanulmányait. A diákok egyharmada egészítené ki tudását más országban - derül ki a csaknem nyolcezer hallgatót érintő Diplomás pályakövetés 2009 kutatásból, melyet az Educatio Nonprofit Kft. végzett.
A lapunknak eljuttatott felmérés szerint az első diploma megszerzése után a legtöbben (41,9 százalék) a mesterképzésre lépnének tovább. A szakemberek szerint ez az arány nem is annyira meglepő, hiszen korábban a hallgatók döntő többsége négy- öt- vagy hatéves képzésben vett részt.
Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki szakok hallgatói körében. A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont - mint a jogi és szociális, vagy az orvos- és egészségtudományi - ez az arány jóval kisebb.
A felmérés szerint a felsőfokú továbbképzést 21,7 százalék és a doktori képzést 17, 3 százalék választaná. Majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd.
A doktori képzés - a felsőoktatás legmagasabb szintje - különösen a természettudományi, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint a művészeti területek hallgatói között népszerű. Legkevésbé a pedagógiai, informatikai és művészetközvetítői szakokon tanulók választják ezt a képzésfajtát.
A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a diploma utáni szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi, katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.
Amikor a diploma megszerzése utáni szakmai specializációra, továbbképzésre kérdeztek rá a szakemberek, azt tapasztalták, hogy a bölcsészet- és természettudományi képzést végzők, e pályákra készülők érzik leginkább szükségesnek a sokrétű továbbtanulást.
A felsőfokú tanulmányok kiegészítésére vonatkozó képzési tervek között a külföldi továbbtanulás nagyon népszerű. A közel nyolcezer válaszadó több mint egyharmada (34,8 százalék) egészítené ki tudását más országban, akár csak egy-két szemeszter idejére. Feltűnően magas a külföldi tanulmányokat tervezők aránya a művészképzésben, ugyancsak átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági és művészetközvetítői képzések hallgatóinál is. Legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói tanulnának más országban.
A vizsgálat során megkérdezett hallgatók az alapképzésen, osztatlan képzésen, illetve a régi rendszerű egyetemi/főiskolai képzéseken tanulók közül kerültek ki. A felsőoktatási hallgatók körében általánosan jellemző, hogy szándékaik szerint képzésük nem fejeződik be a végzettség megszerzésével, hanem akár párhuzamos, akár folytatólagos képzésben a diplomaszerzés után is a felsőoktatásban maradnának. A felsőoktatás tehát nem feltétlenül egy lineáris tanulmányi utat jelent, hanem horizontálisan is kiszélesedik, az egyéni preferenciák szerint - áll a kutatásban.
Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki szakok hallgatói körében. A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont - mint a jogi és szociális, vagy az orvos- és egészségtudományi - ez az arány jóval kisebb.
A felmérés szerint a felsőfokú továbbképzést 21,7 százalék és a doktori képzést 17, 3 százalék választaná. Majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd.
A doktori képzés - a felsőoktatás legmagasabb szintje - különösen a természettudományi, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint a művészeti területek hallgatói között népszerű. Legkevésbé a pedagógiai, informatikai és művészetközvetítői szakokon tanulók választják ezt a képzésfajtát.
A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a diploma utáni szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi, katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.
Amikor a diploma megszerzése utáni szakmai specializációra, továbbképzésre kérdeztek rá a szakemberek, azt tapasztalták, hogy a bölcsészet- és természettudományi képzést végzők, e pályákra készülők érzik leginkább szükségesnek a sokrétű továbbtanulást.
Akik a leginkább külföldre mennének
A felsőfokú tanulmányok kiegészítésére vonatkozó képzési tervek között a külföldi továbbtanulás nagyon népszerű. A közel nyolcezer válaszadó több mint egyharmada (34,8 százalék) egészítené ki tudását más országban, akár csak egy-két szemeszter idejére. Feltűnően magas a külföldi tanulmányokat tervezők aránya a művészképzésben, ugyancsak átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági és művészetközvetítői képzések hallgatóinál is. Legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói tanulnának más országban.
A vizsgálat során megkérdezett hallgatók az alapképzésen, osztatlan képzésen, illetve a régi rendszerű egyetemi/főiskolai képzéseken tanulók közül kerültek ki. A felsőoktatási hallgatók körében általánosan jellemző, hogy szándékaik szerint képzésük nem fejeződik be a végzettség megszerzésével, hanem akár párhuzamos, akár folytatólagos képzésben a diplomaszerzés után is a felsőoktatásban maradnának. A felsőoktatás tehát nem feltétlenül egy lineáris tanulmányi utat jelent, hanem horizontálisan is kiszélesedik, az egyéni preferenciák szerint - áll a kutatásban.
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Így képzik a jövő AI-szakembereit Magyarországon
Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke, az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék öt év után tovább bővül. Az ELTE és a... Teljes cikk
Meghossszabbítják az év végéig felvett diákhitelek kamatstopját
A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen igényelhetők. Teljes cikk
Itt a tanév vége, pontozással értékelik a pedagógusok egyéni teljesítményét
A kormány a köznevelés minőségének javítása érdekében 2023-ban bevezette a pedagógusok egyéni teljesítményértékelését (TÉR), amit a KRÉTA... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Digitális nomádok 4 napja
- Ezeket a diákhitel-szerződéseket védi kamatstoppal a kormány 2 hete
- Magánegyetem lett a BME a MOL belépésével 2 hete
- Meghossszabbítják az év végéig felvett diákhitelek kamatstopját 3 hete
- A diplomások tizede az AI miatt vált szakmát 3 hete
- Felmérés: Egyre kevesebb munkahelyen elvárás a diploma 1 hónapja
- Díjazták a legjobb magyar egyetemeket 2 hónapja
- Felkészülés a fogadásukra: mit tehet egy cég, hogy sikeresen fogadja a Fülöp-szigeteki munkavállalókat? 2 hónapja
- Külföldi nyugdíj: mit kell tenni annak, aki külföldön is szerzett nyugdíjjogosultságot 2 hónapja
- Nem olcsóbb a külföldi vendégmunkások alkalmazása a magyarokhoz képest 2 hónapja
- 500 fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozhat majd a debreceni akkugyárban 2 hónapja