Egyre elterjedtebb a CSR stratégiai szintű tervezése a hazai vállalatoknál

A négy elemzett terület közül a felelősségvállalás stratégiája terén érték el a legjobb eredményt a felmérésben részt vevő cégek. Ez a CSR tevékenységek stratégiai megalapozottságát, a gazdasági,
társadalmi és környezeti célok meghatározását és az ezek teljesülésére vonatkozó mérési rendszereket vizsgálta.

A B&P Braun & Partners által elindított, az idén negyedik évébe léőp Good CSR program a fenntartható működést kiemelten kezelő, felelős vállalatokat fogja össze. A kezdeményezéshez kapcsolódó kutatásban
idén 53 vállalat vett részt egy online kérdőív kitöltésével. A felmérés legfőbb célja az volt, hogy feltérképezze a felelős vállalati működés helyzetét, a társadalmi felelősségvállalás különböz formáinak
elterjedtségét a magyarországi vállalatok körében. A válaszadók négy dimenzió mentén értékelték saját vállalatuk teljesítményét: érintetti kapcsolatok, stratégia, kezdeményezések és programok, illetve
kommunikáció.

A fenti négy terület közül a CSR stratégiai megalapozottságát a második legfontosabbnak ítélték a vállalatok képviselői, mégis ezen a területen érték el a legjobb eredményt a cégek. Ennek a dimenziónak öt
alterülete van. Ezek közül az első a CSR-rel kapcsolatos vállalati jövőkép megfogalmazása, amely a felmérésben részt vevőkre szinte kivétel nélkül jellemző kisebb-nagyobb mértékben.

Szintén több vállalatra jellemző, hogy a jövőképre alapozva stratégiai szintű fenntarthatósági célokat fogalmaznak meg. A társadalmi felelősségvállalási stratégia mérhető részcélokra való lebontása - ilyen
lehet például a gyártási folyamat vízfelhasználásának meghatározott százalékkal történő csökkentése - azonban már sokkal kevésbé jellemző. Egyelőre még nem tekinthető bevett gyakorlatnak a stratégiai célok, valamint a tervezési és mérési folyamatok összekapcsolása.

A CSR-re jellemző érintetti szemlélet sem terjedt még el széles körben. Ezt mutatja, hogy a Good CSR kutatás résztvevői szerint saját cégükre csak részben jellemzőek az érintettekkel kialakított stratégiai
együttműködések - mint például szakértő civil szervezet bevonása a gyártási folyamat fenntarthatóbbá tételéhez. A válaszadók többsége azonban törekszik arra, hogy figyelembe vegye az érintettek véleményét a felelős működéssel kapcsolatos döntéshozatal során.