Együttműködés a felsőoktatás és a munkaerőpiac között

A Felsőoktatási és Tudományos Tanács által, az új felsőoktatási törvény hatályba lépése alkalmából, a Parlamentben tartott tanácskozáson a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter előadást tartott arról, hogy a munkaerőpiac mit vár a felsőoktatástól. Csizmár Gábor felhívta a tanácskozáson részt vevő egyetemi és főiskolai vezetők figyelmét, hogy a termelési és technológiai téren folyó verseny mellett erőteljes verseny jellemzi a munkaerőpiacot is. Magyarországon növekszik a gazdaság, de ez a növekedés nem vonja maga után a foglalkoztatás hasonló arányú bővülését, mert közben a termelékenység is javul. A lakosság gazdasági aktivitását mutatja, hogy 2002 óta 76 ezer fővel nőtt foglalkoztatottak száma, de nőtt az aktivitás abban a tekintetben is, hogy a korábbinál többen keresnek munkát, akiket a statisztika munkanélküliként tart számon. Mindemellett nem szabad megfeledkezni arról a dinamikus szerkezetváltásról sem - tette hozzá a miniszter -, amely az EU-csatlakozás óta a gazdaságban végbement.

A foglalkoztatási és képzettségi adatok összevetésével Csizmár Gábor megállapította: a regisztrált munkanélküliek (álláskeresők) között 2000 óta enyhén emelkedik a diplomások aránya, főként a diplomás pályakezdők körében figyelhető meg növekedés. Ez a jelenség a fiatalok pályaválasztásának esetleges megalapozatlansága mellett a felsőoktatás növekvő kibocsátásának tulajdonítható, és annak, hogy a képző intézmények a beiskolázásnál nem voltak tekintettel a munkaerőpiac tényleges helyzetére. A tapasztalatok és felmérések szerint a tanintézeteket elhagyó friss diplomások sem számban, sem a képzettség fokában, sem a szakirány, sem pedig földrajzi elhelyezkedés tekintetében nincsenek szinkronban a munkáltatók igényeivel. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a munkaerőpiac általában honorálja a magasabb iskolai végzettséget, hiszen a diplomások 82,4 foglalkoztatási arányával szemben a középfokú végzettségűeknek csak 66,6 százaléka van állásban, az alapfokú végzettségűeknek pedig csak a 28,4 százaléka. Ez a "kiszorító hatás" a munkanélküliség adataiban is tapasztalható: a diplomások körében 1,4 százalék, a középfokú végzettségűeknél 5,4 százalék, az alapfokú végzettségűeknél pedig 12,4 százalék a munkanélküliségi ráta.

A szakminiszter a tanácskozás részvevőinek figyelmébe ajánlotta azokat a munkaerő-piaci felméréseket, amelyek a legkeresettebb diplomákra, illetve a leginkább telített pályákra irányultak. Elmondta, hogy amíg keresettek a mérnökök a fejlődő iparágakban, könnyen kapnak munkát az informatikusok, a termelésirányítók, vagy az orvosok és szakápolók, addig a pedagógus, a művelődésszervező, a jogász és újságíró pálya telítettnek tekinthető. Javasolta, hogy ezeket az információkat, valamint a pályakövetések tapasztalatait vegyék figyelembe a képzés tervezése során. Ugyancsak megfontolásra ajánlotta a kapcsolatok fejlesztését a felnőttképzéssel, hiszen a diplomások közül egyre többen jutnak ezen az úton álláshoz. Megjegyezte, hogy a hazai munkaerőpiac mind inkább részévé válik az európai munkapiacnak, más országokkal megegyezően mi is több és jobb munkahelyet kívánunk teremteni.

A munkapiac végül is azt várja a felsőoktatástól - summázta válaszát a miniszter -, hogy kész, azonnal munkába állítható szakembereket bocsásson ki, erősödjék a felsőfokú szakképzés, csökkenjen a humán, illetve az agrár- és közgazdász szakokon végzők száma, a tananyag és a képzés legyen gyakorlatias, a fiatalok szerezzenek infokommunikációs és együttműködési készségeket, a munkavégzés és az oktatás férjen meg egymás mellett. Csizmár Gábor azt kérte a tanácskozás részvevőitől, hogy az egyetemek és főiskolák formalitásoktól mentes, jó kapcsolatokat alakítsanak ki a gazdasági élet szereplőivel. Felajánlotta a munkaügyi szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségét a megújuló hazai felsőoktatásnak.