Elszegényedik a magyar

A lap szerint többen éltek a szegénységi küszöb alatt 2004-ben Magyarországon, mint 1995-ben. Minden negyedik ember érzi azt, hogy jövedelme nem elég a megélhetésre.

Bizonyos rétegeknél tartósan 50 százalékot meghaladó a szegénységi küszöb alatt élők aránya. A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített, hogy 2001 és 2005 között milyen tényezők okozhattak társadalmi leszakadást. A hivatal arra a megállapításra jutott, hogy a munkahely elvesztése nagymértékben meghatározza az egyes háztartásokban élők életkörülményeit. A középtávon megfigyelhető munkaerő-piaci mobilitás meglehetősen szoros összefüggést mutatott a 2005. évi jövedelmi helyzettel: minél kedvezőbben alakult akár az egyének, akár a háztartás felnőtt tagjainak munkakarrierje, annál előnyösebb jövedelmi helyzetre számíthattak.

A mindkét évben teljes idős fizikai foglalkozásúak körében - 2005-ben - 6 százalékot tett ki a szegénységi küszöb alatt élők aránya, viszont azok között, akik időközben elvesztették a munkahelyüket, az arány 26 százalék volt. Mindkét évben a gyermekgondozási szabadságon levők 43 százaléka került a szegénységi küszöb alá. Azok között, akik ebből az induló státusból visszatértek a munka világába, ez az érték 10 százalékot tett ki, míg azoknál, akik a gyermekgondozási szabadság lejárta után nem találtak munkát, már 54 százalékot.

A társadalmi ranglétra legalsó fokát képviselőknél, a munkanélküliek körében 47 százalékos szegénységi arányt figyeltek meg, míg a teljes időben foglalkoztatottaknak csak a 10 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt.

Érdekes összefüggést lehetett megfigyelni a jövedelmi helyzetre vonatkozó objektív, illetve szubjektív indikátorok összevetésével. Kimutatható volt, hogy a kedvezőbbé váló munkaerő-piaci pozíció, illetve az ezzel feltételezhetően együtt járó javuló jövedelmi helyzet ellenére az érintettek jelentős része komoly megélhetési nehézségekről számolt be. Ám ellenkező irányú összefüggésre is akadt példa: amikor az adott kategóriában csökkent a háztartásban élő foglalkoztatottak száma (az egyik tag nyugdíjba vonulása miatt), ennek ellenére a megélhetési nehézségek szubjektív megítélésében - más kategóriákhoz képest - nem tapasztalható kedvezőtlen fordulat.

Világgazdaság