Emigráns munkaerő - szükséges rossz?

Az uniós országok helyi lakosságának a bevándorlás elleni egyre fokozódó rosszallása váltotta ki azt az új ötletet, melyet a brit és olasz vezetők vettettek fel. Az ún. bevándorlótáborok létrehozása többek szerint is megoldást jelentene a bevándorlás mértékének kiegyenlítésére, míg sokan emberjogi szempontból tartják elvetendő ötletnek. Az azonban a legtöbb tagállam szerint létfontosságú, hogy a migrációs problémák kezelésére uniós szinten is megoldást találjanak.

Sok uniós Parlamenti képviselő -köztük az Európai Bizottság igazság- és belügyi kérdésekért felelős tagja, Rocco Buttiglione is - támogatja a gyűjtőtáborok létrehozását, mivel ezzel nem csupán az időszakos, túlzott arányú bevándorlást, hanem az integrálódásra alkalmatlan, vagy egyéb feltételekben nem megfelelő személyeket is ki lehetne szűrni.

Felvetődik tehát a kérdés: kell-e, szükséges-e az emigráns munkaerő az egyes országok gazdaságpolitikájának szempontjából? Aleksander Abram, lengyel akadémikus kutatásai szerint jó példa a migrációra Olaszország esete: itt 2050-re 28%-os népességcsökkenés lesz, ami a legelnagyoltabb számítások szerint is évi 350 000 külföldi munkavállaló befogadásának szükségességét jelentené. Abram szerint egy uniós bevándorlási intézmény létrehozása jelentené a megoldást, amely hozzásegítené az országokat a munkavállalók koordinált migrációjához.

Idő közben egyre több országban támadják a kormányokat a bevándorlás regulációjának hiánya kapcsán: többek között Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban és Ausztriában is fenyegetésként veszik a bevándorlás növekvő mértékét. Uniós, központi felmérések alapján a 84'-ben menedékjogot kérők száma 104 ezer volt, míg 1992-re ez már hatszorosára növekedett. Azt a szakértők is alátámasztják, hogy a jelenleg is tapasztalható növekedési tendenciát nem lehet, de nem is szabadna megfékezni.

A bevándorló munkavállalók részére kialakítandó gyűjtőtáborok ügyét szeptember 27.-én tárgyalják az Európai Unió Parlamentjében.



A Napi Gazdaság cikke nyomán