Érdemes csevegni az állásinterjú szünetében

Állásinterjú előtt a legtöbb pályázó inkább a kínos csendet választja, pedig a csevej okosan használható lenne további információk átadására, a személyiségünk másik oldalának megmutatására is - számol be tapasztalatairól Polner Judit, a Kelly Services személyzeti tanácsadó értékesítési és marketing menedzsere. "Ha egy pályázó már a recepción vagy a titkárnőnél figyel arra, hogy hogyan viselkedik, mennyire megnyerő, meggyőző, kedves, akkor azt megjegyzik és értékelik. Ez a rövid kis csevej egyébként az interjú előtti feszültség levezetésére is nagyon jól használható. A könnyed beszélgetéssel ki tudunk tűnni és akár pozitív, hosszabban tartó benyomást tudunk kelteni az interjúztatóban, aki esetleg aznap már sok más pályázóval is találkozott, akik mind ugyanarra a pozícióra jelentkeztek. Ugyanakkor ez leginkább személyiségfüggő, akinek nem megy, ne erőltesse. Az interjú elején egyébként a legbiztosabb megvárni, hogy a fogadó fél kezdeményezzen."

A magyaroknak nem megy a "small talk"?

Pálfay Erzsébet karrier-tanácsadó úgy véli, hogy a magyarok nem túl erősek a csevegés terén. "Személyiségfüggő, hogy valaki egyáltalán él-e a rövid csevej lehetőségével, de Magyarországon talán kevésbé jellemző. Ettől még nagyon is nyitottak a magyarok, csak sokszor olyan dolgokról kezdenek el beszélni, amikről nem kellene. A nyugati országokban sokkal jobban beépült a kultúrába ez a jelenség. Először is a legfontosabb, hogy figyeljünk a metakommunikációra. Egy szemkontaktusból már érezhető, hogy mikor lehet, és mikor nem lehet megszólítani a másikat."

Pogácsaevéssel indult az üzleti kapcsolat

A karrier-tanácsadó az indítószövegre is adott tippeket. "Nem rég egy szakmai konferencia szünetében egy mosolygós hölgy mellé keveredtem és mivel épp pogácsát ettem, megkérdeztem, hogy kóstolta-e már, mert isteni. Erre ő a fánkot javasolta nekem. Ebből a semmitmondó beszélgetésből végül üzleti kapcsolat lett. Fontos, hogy magunkat is tudjuk értékelni, és úgy kell bárkihez odaállni, hogy az nem csak nekünk lehet hasznos, hanem a másik számára mi is értékes kapcsolat lehetünk. Tudni kell azonban, hogy kihez hogyan érdemes odamenni. Egy magas rangú szakembert, akinek minden perce drága, nem lehet akármilyen témával terhelni. Hozzá szakmai kérdésekkel, konkrét felvetésekkel kell fordulni. Tanácsos az illető előadásából, vagy valamely publikációjából vett szakmai reflekcióval nyitni, ez legyezgetheti annyira a hiúságát, hogy ő is érdeklődést mutasson. Kreatívnak, magabiztosnak és jó emberismerőnek kell lenni" - összegezte Pálfay Erzsébet.

A "small talkra" is az általános normák érvényesek, tehát nem illik személyes, vallási vagy politikai kérdésekbe belemenni - hívta fel a figyelmet Török Gabriella protokoll-szakértő. "A tabutémák elkerülése miatt fejlődött ki az angoloknál az időjárás, mint slágertéma, mivel ezzel szinte biztosan nem bánthatunk meg senkit. Ezen felül azt javaslom, hogy mindig keressünk egy éppen aktuális, alkalomhoz illő témát. Egy konferencián például, ahol az embereken van kitűző és ott fel van tüntetve, hogy ki honnan érkezett, máris könnyű beszélgetést kezdeni." Mit javasol Török Gabriella az állásinterjú előtt állóknak? Ha egy cégnél, a titkárnő előtt kell várakoznunk, akkor minden esetben várjuk meg, hogy ő kezdeményezzen, mi ne tartsuk fel őt a munkában. A titkárnő feladata, hogy oldja a feszültséget, de egyáltalán nem biztos, hogy ezt meg is teszi. Lehet, hogy éppen azt az utasítást kapta a főnökétől, hogy ne könnyítse meg a jelentkező dolgát. Érdemes magunkkal vinni egy szakmai lapot vagy más írásos anyagot, amelyet olvasgathatunk amíg be nem hívnak bennünket, ezzel is azt a pozitív hatást keltve, hogy segítség nélkül is képesek vagyunk elfoglalni magunkat."

A "három igen szabály"

A protokoll-szakértő még egy fontos szabályra hívta fel a figyelmet. "Az első három mondatnak, amivel indítunk - legyen az állásinterjú, vagy szünet egy konferencián - olyannak kell lennie, hogy minden esetben igen legyen a reakció rá. Így rögtön pozitív irányba hangoltuk beszélgetőpartnerünket, és ha a negyedik mondatban már rátérünk a lényegre, akkor arra már nehezebb lesz nemet mondania az illetőnek. Fontos azonban, hogy mindig a valóságból merítsük a pozitív gondolatokat. Például egy láthatóan nem túl jó állapotban lévő irodában ne a "milyen szép a berendezés, biztosan sokat dolgoztak rajta" mondattal próbálkozzunk, hanem inkább azt mondjuk, hogy "végre egy iroda, ahol könnyen lehetett parkolóhelyet találni". Hatásos taktika lehet ez például egy állásinterjú előtt, de csak ha a beszélgetés legelején sütjük el, mert elbúcsúzáskor ugyanezek a mondatok már túlzó hízelgésnek hathatnak" - tanácsolja Török Gabriella.

Néhány szarvashiba

Mit nem szabad mondani a "small talk során"? Néhány példa Polner Judittól: "Az állásinterjút néhány évvel ezelőtt azzal indította az álláskereső, mennyire örül, hogy láthat személyesen is, mert ő már tudja, ki vagyok én. Amikor rákérdeztem, hogy ezt hogy érti, elmondta, hogy ő utánam nézett a közösségi oldalon meg az interneten és részletesen kifejtette, hogy mit talált és mit gondol rólam. Volt olyan eset is, amikor az állásinterjúra érkező jelölt a céget - ahova állásra jelentkezett - érintő negatív hírről kezdett el kiselőadást tartani. Sokszor előfordul az is, hogy a pályázók részletesen elmesélik az egész életüket az anyagi helyzetüktől kezdve a magánéletükig."

Dorofejev Tamara