Megjelent: 16 éve

Érdemes-e Franciaországban munkát vállalni?

2008. július 1-jétől Franciaország is megnyitotta munkaerőpiacát a 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok munkavállalói előtt, így a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát Franciaországban. A külföldön szerencsét próbálók többségét azonban eddig sem vonzotta annyira Franciaország, különösen a vendékmunásokat nem.

Ez elsősorban talán annak tudható be, hogy meglehetősen kevesen beszélnek hazánkban franciául, de az ottani magas megélhetési költségek sem teszik túl vonzóvá az egyébként turisztikailag ellenállhatatlan országot.

A munkaerőpiac feloldása mellett hatályban maradt a magyar és francia kormányok közötti, szakmai gyakornokok cseréjéről szóló egyezmény, mely lehetővé teszi, hogy az egyezményben foglalt feltételek alapján a magyar állampolgárok szakmai, nyelvi továbbképzési céllal, általában egy éven keresztül munkát vállalhassanak Franciaországban.

Természetesen Franciaországban sem könnyű munkát találni. A munkanélküliségi ráta tavaly ugyan csökkenni tudott, de még így is 8,3 százalékos volt 2007 végén, ami 1,3 százalékponttal magasabb, mint az EU-15 átlaga, és 2,7 százalékponttal az OECD átalag felett van. A munkaképes korú lakosság 64,4 százaléka rendelkezett tavaly év végén állással, ami azért még mindig magasabb, mint hazánkban, ahol a 60 százalékot sem érte el. Ugyanakkor a fiatalok munkakeresése ott sem könnyű, a 15-24 éves korosztály 20 százaléka munkanélküliként tengeti napjait.

Ennek ismeretében tehát szerencsésebb még itthonról megkezdeni a keresgélést internetes álláskereső oldalakon, vagy a hazai és francia munkaügyi szolgálatok honlapjain. Ezen kívül minden nagyobb francia városban található egy helyi foglalkoztatási hivatal (Agence Local pour l'Emploi - ALE), így ha már nekivágtunk a szerencsepróbáló útnak, ezek irodáit mindenképp érdemes felkeresni. Persze ennél is egyszerűbb, ha felregisztrálunk ezen hivatalok honlapjain (amit meg tudunk tenni, ha rendelkezünk már franciaországi bejelentett lakcímmel), hogy a nekünk megfelelő állásajánlatokról tájékoztatást küldjenek.

Ezeken kívül az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálján (EURES) is rendszeresen megjelennek álláshirdetések, és tanácsot is kérhetünk munkatársaiktól külföldi munkavállalást illetően. Az oldalon a cikkírás időpontjában (2008. 07. 17.) 55 990 franciaországi állást hirdettek, a legtöbb betöltetlen állás (12663) Île-de-France körzetben található, de a dél-keleti Rhőne-Alpes és Provence-Alpes-Cőte d'Azur régiókban is több ezer munkavállalót keresnek.

A országos és regionális sajtótermékekben szintén találhatunk magunknak állást, ezeknek természetesen online változata is létezik. A legismertebbek talán a Le Monde, a Le Figaro, L´Express, vagy a Le Moniteur.

Ha már megtaláltuk az igazit...

Franciaországban a munkaszerződést szóban és írásban is lehet kötni. A munkáltatónak azonban írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót a munkavégzés helyéről, a szerződés megkötésének idejéről, hosszúságáról, a fizetési feltételekről, stb. Franciaországban a heti munkaidő 39 óra/hét, az OECD statisztikái szerint 2006-ban átlagosan 38 órát dolgoztak a franciák egy héten, szemben a hazai 40,3 órával. A szabadság 25-30 nap/év, a nemzeti ünnepek pedig általában 11 napot tesznek ki. A túlórákat pénzbeli juttatással, illetve szabadsággal fizetik ki.

Franciaországban - Németországtól és Ausztriától eltérően, ahol szakszervezeti megállapodások döntenek egy-egy szakma adott évi bérminimumáról - létezik dolgozói minimálbér, melynek mértéke 2008-ban 1,321 euro, vagyis hozzávetőleg 307 ezer forint. Ennek mértéke bizonyos szektorokban, az ott tevékenykedő érdekvédelmi szervezetek megállapodásai nyomán magasabb is lehet.

Persze hosszabb külföldi tartózkodás alatt balszerencsések is lehetünk, vagyis nem biztos, hogy az első munkahelyünk lesz az igazi is. Amennyiben elveszítenénk állásunkat, mindenképp jelentkezzünk a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatalnál (Agence national pour l'emploi, ANPE), hogy jogosultak lehessünk a munkanélküliségi segélyre. Ezen kívül regisztrálni kell magunkat a francia munkanélküli segélyekkel foglalkozó illetékes hivatalnál (Assédic) is, ahol be kell mutatni az útlevelünket/személyi igazolványunkat, a társadalombiztosítást igazoló okmányt, valamint a bankszámla kivonatot. Az Assédic ezek után egy úgynevezett munkakeresői kártyát bocsát ki számunkra.

Természetesen ahhoz, hogy valaki jogosult legyen munkanélküli segélyre, számos feltételnek teljesülnie kell, például igazolnia kell, hogy az előző 22 hónapban legalább 6 hónapot dolgozott, nem saját maga hagyta ott állását, és havonta legalább egyszer be kell jelentkezni az ANPE-nál, igazolni, hogy munkát keres. Ha mindez teljesül, akkor is csak 7-23 hónapig részesülhet segélyben, melynek mértéke a korábbi bruttó munkabérétől függ.

Mennyit visz el az állam, és mennyit a közértek?

Franciaországban, hazánkhoz hasonlóan progresszív adókulcsokat alkalmaznak, vagyis magasabb jövedelem magasabb kulccsal adózik. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó a család létszámtól is függ, így a több gyermekes családok adója alacsonyabb.

Csak eléldegélünk, vagy félre is tudunk majd tenni a bérünkből?

Egy egyszobás kislakás bérleti díja 450-650 euro között mozog, de Párizsban ennél magasabb is lehet. Ehhez jön még a tömegközlekedés, az élelmiszerek, a lakásfenntartás és egyéb díjak, és ha még szórakozni is szeretnénk, például moziba menni, vagy csak egy sörözőbe, étterembe beülnénk, már biztosan nem jövünk ki 1000-1300 euró alatt havonta. Ha ezt összevetjük a havi 1300 eurós minimálbérrel, akkor a nagy luxusról lemondva nem érhet minket meglepetés, mikor hónap végén a pénztárcánkba nézünk, sőt.

De azért ne vakítson el minket az itthoninál magasabb fizetés látványa, mert a megélhetési költségek is magasabbak, különösen ha Párizsba helyeznénk "székhelyünket". Egy év elején kiadott, HSBC bankóriás által készített felmérés szerint, ami azt vizsgálta, hogy hol, mennyi pénzből tudna egy brit az otthon megszokotthoz hasonló életszínvonalat fenntartani, azt az eredményt hozta, hogy Franciaország a második legrosszabb választás, ott ugyanis a britek 12 havi keresete csak 11,2 havi megélhetést biztosítana.
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az ukrajnai menekültek 60 százaléka képesítésén aluli munkát végez Csehországban

A Csehországban élő ukrán menekültek mintegy 61 százaléka képesítésén aluli munkát végez - közölte Klára Simácková Laurencíková, a cseh... Teljes cikk

Így fest az európai minimálbér térkép

2024 januárjában az uniós tagállamokban a minimálbérek a bulgáriai havi 477 euró és a luxemburgi havi 2 571 euró között mozogtak - tette hírré az... Teljes cikk

Szlovákiában és Horvátországban is tüntetnek a gazdák

Gazdaszervezetek több szlovákiai városban tartottak tiltakozó megmozdulásokat hétfőn, köztük a szlovák-ukrán határon, Pozsonyban és több megyei... Teljes cikk